125 éve engedélyezték hazánkban a nők egyetemi tanulmányait - Az első magyar ügyvédnő 1928-ban tette le ügyvédi vizsgáját

2020.11.20. Jogi Fórum / Országgyűlési Könyvtár

1895. november 18-án kelt Ferenc József azon „legfelsőbb elhatározása”, amelyben kultuszminiszteri előterjesztés nyomán engedélyt adott arra, hogy a nők előtt is megnyíljanak bizonyos hazai egyetemek kapui. Wlassics Gyula ugyanazon év december 19-én bocsátotta ki a budapesti és kolozsvári egyetem tanácsához intézett 65.719. számú rendeletét, a nőknek a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályára léphetése tárgyában.

…ki ne érezné, hogy a női nemnek elvi szigorral való elzárása a tudományos kenyérkereseti pályák egy részétől egyike azoknak a nagy társadalmi igazságtalanságoknak és méltánytalanságoknak, melyek a polgáriasultságnak dicsőségét soha sem fogják képezni.”

Többek között e haladó gondolatokat fogalmazta meg Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a nők művelődési jogainak kiterjesztésére és az egyetemi tanulmányaik lehetővé tételére irányuló törekvések lelkes támogatójaként a vonatkozó külföldi gyakorlat tanulmányozására is kiterjedő előkészítő munkálatok után 1895 őszén elérkezettnek látta az időt e kérdés rendezésére.

Wlassics eredetileg olyan rendelettervezetet készített, amelynek értelmében az egyetemek összes világi fakultása és a műegyetem is megnyílt volna a hölgyek előtt, de Ferenc József végül csak a nők bölcsészeti és orvosi karokra, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamokra történő felvételével értett egyet.

A nők útja igen hosszú volt az egyetemig, hiszen az 1800-as évek elején még középiskolába se járhattak a hölgyek. Az 1840-es évektől erősödő nőmozgalmak köszönhetően – Teleki Blanka, Karacs Teréz és Veres Pálné tevékenységének nyomán – már a magyar lányok is járhattak középiskolába, szakképző intézménybe.

A nők egyetemi tanulmányainak fontossága, a tudományos életben való részvétele már a reformkorban és az 1848-as forradalom idején felvetődött, majd az 1867. évi kiegyezés utáni évtizedekben – a női egyenjogúság megvalósítására irányuló törekvések szerves részeként – már határozottabb formában fogalmazódott meg az egyetemekre bocsátásuk kívánalma.

Az első magyar diplomás hölgy Hugonnai Vilma (1847-1922) volt, aki még nem magyarországi, hanem az egyik svájci egyetemen kapott 1879-ben orvosi diplomát, itthon azonban sokáig hiába próbálta honosíttatni azt, arra igen hosszú ideig várnia kellett. Az 1895-ös miniszteri rendelet meghozatala után a svájci diplomájának honosítása még újabb két évet vett igénybe.

Az első magyar ügyvédnő, Ungár Margit 1928 júniusában tette le kitüntetéssel ügyvédi vizsgáját, és a szokásostól eltérően rózsaszínű selyemben, aranyszalaggal átkötve adták át neki diplomáját.

A cikk teljes terjedelmében - számos korabeli fotóval illusztrálva - elolvasható az Országgyűlési Könyvtár honlapján - ITT.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG
JOGTÖRTÉNET
FELSŐOKTATÁS
NŐK JOGAI
OKTATÁSÜGY