Jogállamisági mechanizmus mint jogi abszurditás - Varga Judit igazságügyi miniszter az európai uniós mechanizmusról

2020.12. 2. Jogi Fórum / MTI

Hiszünk a jogállamiságban, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az európai uniós jogállamisági mechanizmus jelenlegi formájában egy jogi abszurditás - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Le Point című francia hetilapnak adott, szerdán megjelent interjújában.

A tárcavezető szerint az a probléma a jogállamisági mechanizmussal, hogy a jogállamiság kritériumai nincsenek pontosan meghatározva. "A jogállamiság alapelvek laza összefűzéséből kialakult fogalom, amelyre nem lehet szankciós mechanizmust építeni" - hangsúlyozta.

Varga Judit szerint az Európai Unió vezetői megszegték szavukat, felrúgták a júliusi megállapodást, és mégis megpróbálták ködös jogállamisági kritériumokhoz kötni az uniós forrásokat. A miniszter szerint a magyar és a lengyel vétó válasz volt az adott szó megszegésére.

"Mi becsületesen jártunk el" - mondta. "A kártyáink végig az asztalon voltak. Ezért gondolom azt, hogy becsületesség kérdése, hogy valaki tartja-e magát az eredeti egyezséghez" - tette hozzá.

Szerinte "méltatlan alkudozással" nem lehet megoldani a patthelyzetet, hanem új megállapodást kell kötni, és a vétó volt az első lépés ebbe az irányba.

Az uniós források esetleges megvonásával kapcsolatban Varga Judit megjegyezte: "Sem elveink, sem szuverenitásunk nem eladó". Kiemelte: az uniós helyreállítási csomag nem ajándék, segély vagy adomány, hanem hitel, amelyet vissza kell fizetni. Rámutatott: Magyarország szükség esetén a piacról is fel tud venni hitelt, "ennek ellenére kész az európai szolidaritás jegyében európai adósságközösséget vállalni".

A tárcavezető a "Stop Soros" törvénycsomagról beszélve kiemelte, hogy "az Európai Bizottság gyakorlatilag az embercsempészet támogatását várja el Magyarországtól".

"A 2015-ös migrációs hullám kezdete óta brüsszeli és európai vezetők, politikusok, különböző szervezetek és a nemzetközi liberális média folyamatosan azt kérik számon a magyar kormányon, hogy miért nem fogad be illegális migránsokat, és miért akarja megvédeni a saját és Európa határait" - mondta.

"Jogállamisági kérdésnek tekintik, hogy Magyarországon ne lehessen vizsgálni azt, hogy a nemzetközi finanszírozású civilszervezetek mögött kinek az érdekei állnak, és jogállamisági kérdéssé vált az illegális migráció feltétel nélküli támogatása is" - kifogásolta.

"Magyarország elkötelezett a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság mellett" - húzta alá az igazságügyi miniszter. "Több mint ezer éve védjük Európa határát, az európai kultúrát és értékeket. Most sem teszünk másként" - fűzte hozzá.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
JOGÁLLAMISÁG