Korlátozható-e a Paksi Atomerőmű beruházás nyilvánossága? - Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt állapított meg

2021.01.18. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A Paksi Atomerőmű bővítésének megvalósításával összefüggő valamennyi „üzleti adat”, „műszaki adat” és „döntés megalapozását szolgáló adat” megismerhetősége kizárólag akkor korlátozható, ha ahhoz nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint az érintett adatok nyilvánosságához - szögezi le az Alkotmánybíróság II/861/2015. számú, alkotmányos követelményt megállapító határozatában.

Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 5. §-a az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők.

A törvény 5. §-a a keletkezésétől számított harminc évre kizárja a Paksi Atomerőmű bővítésének megvalósításával összefüggő valamennyi „üzleti adat”, „műszaki adat” és „döntés megalapozását szolgáló adat” közérdekű adatként történő megismerését. Az indítványozó országgyűlési képviselők e rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását és a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozók álláspontja szerint ez ellentétes a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapvető joggal és az Alaptörvény azon rendelkezésével, amely szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat nyilvánossága az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint külön törvénnyel korlátozható. A támadott törvény által megjelölt nemzetbiztonsági érdek és a szellemi tulajdonhoz való jogok védelme a beruházásra tekintettel indokolhatja a döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosságának korlátozását. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az indítványozók állításával szemben nem tekinthető aránytalan korlátozásnak a törvény azon szövegrészre, amely az érintett adatok zártsága vonatkozásában harminc évet ír elő, ez ugyanis nem tekinthető egy ex lege korlátozásnak, csupán egy törvényi vélelemnek, amely feltételezi, hogy az adatok nyilvánossága ezen időszakon belül a védendő értékeket károsíthatja. Mivel azonban maga a törvény írja elő a „közérdek-teszt” elvégzését, ezért a korlátozás kizárólag akkor alkalmazható, ha ahhoz nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint az érintett adatok nyilvánosságához.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény támadott rendelkezése nem okozza sem az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseinek szükségtelen vagy aránytalan korlátozását, ezért az indítványozók utólagos normakontroll indítványát elutasította. Azonban a jogalkalmazást segítendő, az Alkotmánybíróság szükségesnek látta, hogy alkotmányos követelményként megállapítsa: a törvény támadott rendelkezése az orosz és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG