Jogszabály-módosítás mennyiben csökkenheti a köztisztviselő illetményét? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2021.02.19. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alaptörvény nem tartalmaz kifejezetten a közszolgálatra nézve speciális szabályokat, így az Alaptörvény keretei között a törvényhozó nagy szabadságot élvez a közszolgálati jogviszonyok szabályozásában - szögezi le az Alkotmánybíróság III/1869/2020. számú, bírói kezdeményezést elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény egy rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.

A bírói kezdeményezésben foglaltak szerint a törvény támadott rendelkezése a korábbi azon szabályozást, miszerint az életpályamodellhez kapcsolódó illetményrendszer bevezetéséről szóló külön törvény hatálybalépéséig jogosult az illetményre a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő, felváltotta az a szabályozás, amely szerint az említett köztisztviselő illetményét a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezése alapján történő besorolás szerint, a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. A jogszabály-módosítás hatására a bírói indítvány alapjául szolgáló ügyben a felperes illetményét úgy módosították, hogy a korábbi 440 000 forint összegű illetménye 199 100 forintra csökkent, változatlan munkakör, munkaidő, munkahely és munkafeltétel mellett. Az indítványozó bíró álláspontja szerint támadott jogszabályi rendelkezés a korábban önkormányzati tisztviselőként foglalkoztatott felperes olyan jelentős érdeksérelmét okozta, amely nem feleltethető meg az Alaptörvényben foglalt szükségesség-arányosság követelményének, ennél fogva sérti a jogállamiság elvét.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény nem tartalmaz kifejezetten a közszolgálatra, az államszervezetben dolgozó, az állam közigazgatási feladatait ellátó tisztviselők jogállására nézve speciális szabályokat, így az Alaptörvény keretei között a törvényhozó nagy szabadságot élvez a közszolgálati jogviszonyok szabályozásában, beleértve a vonatkozó díjazás, illetmény meghatározását és bértábla kialakítását. A törvény megalkotásával a jogalkotónak az volt a célja, hogy a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti áttekintését követően azt megújítva, az alacsony hatékonyságot orvosolja és a struktúrát átláthatóbbá tegye. Ennek részét képezte egyrészt a járások kialakítása, másrészt a feladat-elosztás átalakítása, és a későbbiekben az illetményrendszernek a megváltozott feladat-elosztáshoz igazítása. Az Alkotmánybíróság szerint a bírói kezdeményezésben támadott törvényi rendelkezés nem sérti az Alaptörvényben foglalt jogállamiság elvét, így az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
KÖZTISZTVISELŐ