Első fokon elutasította a bíróság Székely Gábor próbapernek szánt keresetét ifjabb Hegedűs Loránt ellen annak tavalyi, a “galíciai jöttmentek” kirekesztését követelő cikke miatt.
A bíróság szerint jelenleg nincs jogi alapja annak, hogy valaki egy közösség megsértése esetén saját nevében kérjen jogvédelmet.
Elutasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében Székely Gábor magánszemély keresetét, melyben annak megállapítását kérte, hogy őt megsértette a magyarországi zsidó közösség tagjaként ifjabb Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő, a MIÉP alelnöke, református lelkész.
A kereset hivatkozott ifjabb Hegedűsnek a MIÉP XVI. kerületi Ébresztő című lapjában tavaly megjelent Keresztyén Magyar Állam című írására, mely többek között azt tartalmazza, hogy “… a galíciai jöttmentek hada … jönnek megint a Duna partjára … még egyet rúgni a magyarba … Rekeszd ki őket! mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled”.
A pénteken kihirdetett ítélet indoklása szerint a jelenlegi magyar joggyakorlatban nem elfogadott az, hogy egy közösséget ért támadás esetén a közösség egyik tagja a saját nevében kérjen jogvédelmet a bíróságtól. Ennek nincsenek meg a törvényi alapjai.
A bíróság ugyanakkor nem vitatja, hogy ezen a területen szükség lehet jogalkotásra, ahogy ezt az Alkotmánybíróság is több határozatában jelezte, ám ilyen feladatokat a jogalkalmazó nem vállalhat magára. Továbbá a bíróság leszögezte azt is, hogy a keresetet a felperes kereshetőségi jogának hiányában, tehát eljárásjogi okból utasította el. Így érdemben nem is vizsgálta a kifogásolt cikket.
A felperes jogi képviselője az elsőfokú ítélet kihirdetése után valószínűsítette, hogy fellebbezni fognak a próbapernek szánt ügyben, így várhatóan a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd az eljárás.
