Nagy értékű sikkasztás miatt a tettesek legfeljebb 12 %-a került börtönbe, míg csalás esetén már minden negyediket becsukták.
Az Igazságügyi Minisztérium jelentéséből kiderül: a megrögzött tolvajok 37 %-a számíthat szabadságvesztésre, a rablók esetében viszont már 90 %-os ez az arány – értesült a Népszabadság.
Az 1991 és 2000 közötti időszakban több mint 757 ezer felnőttet marasztaltak el valamilyen bűncselekmény miatt, s ebből csaknem 346 ezer esetben az elkövetőnek az anyagi haszonszerzés volt a célja – tűnik ki az Igazságügyi Minisztérium elemzéséből. A Vavró István főosztályvezető által készített dokumentum szerint tíz esztendő alatt mintegy 250 ezren lopás, 24 ezren csalás, 18 ezren sikkasztás, 17 ezren orgazdaság, tízezren rablás és csaknem ugyanennyien rongálás miatt kerültek a bíróság elé, míg például a vásárlók megkárosításáért csupán 38 személyt marasztaltak el. Az ilyen bűncselekmények miatt elítéltek száma egyébként folyamatosan nőtt: míg az időszak első felében évente átlagosan 29 ezer, az időszak végén már csaknem negyvenezer főt ítéltek el. A vagyon elleni bűncselekményekért elmarasztaltak között minden másodiknak volt priusza, miközben a visszaesők átlagos aránya más jogsértéseknél csupán 28 százalék körül alakult.
