Műhiba-biztosító 2004-től

2002.09.17. RTL KLUB Online

Legkorábban 2004-ben jöhet létre az a közös biztosítási alap, amelyet a kórházak és az egészségügyi minisztérium a műhiba-perek költségeinek fedezésére hoz létre. Közben egyre több félrekezelt páciens perel, bár a jogerős ítéletre sokszor éveket kell várni.

Ezekben az ügyekben összesen több mint egymilliárd forintot követelnek a kórházaktól, amelyek egy-egy vesztes per után akár fizetésképtelenné válhatnak. Az ügyvédek tapasztalatai szerint leggyakrabban nőgyógyászati műtétek után kérik jogász segítségét. Az eljárás azonban csak az után indulhat meg, hogy az ügyvédi irodák saját szakértői azt mondják: van jogalap. Az egyik fővárosi ügyvédi irodában jelenleg 40 félrekezelt beteget képviselnek. Az ügyvéd szerint egyre többen keresik fel őket, de az ügyek legtöbbször évekig elhúzódnak.

"Egy peres eljárás jogerős befejezése 5-6, sok esetben 7 évig is eltarthat. Ugyanis hiába tudtuk mi már magánszakértővel bizonyítani a jogalapot, a bíróság minden esetben igazságügyi szakértőket is bevon" - nyilatkozta Dr. Erdős György ügyvéd. A Madarász utcai Gyermekkórház egyik volt betegének félrekezelése miatt 50 millió forintos kártérítést követel a család. A bíróság egyre gyakrabban ítél meg több tízmilliós összeget, amit a kórházak csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak kifizetni. A biztosító pedig legfeljebb csak ötmillió forintot fizet.

Kovács Ágnes, a Kórházszövetség elnöke szerint a több tízmilliós megítélt kártérítési kötelezettség akár a betegellátás rovására is mehet. A közös biztosítási alapba minden kórház olyan arányban fizetne díjat, amennyi műhiba-eset előfordul. A műhiba-biztosító azonban legkorábban 2004-ben jöhet létre. Addig is, ha a kórház nem tud fizetni, az üzemeltető önkormányzatnak kell kigazdálkodnia a kártérítés összegét.

  • kapcsolódó anyagok
MŰHIBAPER