Az EU-csatlakozás után várhatóan vissza kell venni az idei áfatörvény-módosítással bevezetett szigorból, a szabályok ugyanis több helyütt ütköznek az Európai Bíróság (EB) egyes ítéleteivel, illetve az uniós szabályozással – állítják adószakértők. Az uniós gyakorlat nem egységes, ám az EB ítéletei általában lehetővé teszik, hogy az üzleti és magáncélra is használt tárgyak áfáját részben visszaigényeljék.

Az áfatörvény idei módosítása megtiltja, hogy a személygépkocsi üzemeltetéséhez és fenntartásához kapcsolódó termékek, parkolási díjak, a reprezentációs célra beszerzett élelmiszerek és italok, a telephelyként is használt lakóingatlanok vásárlása, építése vagy felújítása, az üzleti utak szállodai költsége, az éttermi és egyéb vendéglátó-ipari, valamint szórakoztatási szolgáltatások áfáját visszaigényeljék. A gépkocsivásárlás már korábban is a tiltott körbe tartozott. E költségek többségét a társaságiadó-törvény indokolt esetben elismeri költségként és csökkenthető vele az adóalap.

Arra, hogy mi számít karbantartásnak – amelynek az áfája levonható – és mi minősül felújításnak – amelynek nem vonható le -, a számviteli törvény nem túl részletes paragrafusai adnak eligazítást. A festés, tapétázás karbantartásnak számít, a nyílászáró cseréje, a falak mozgatása vagy az átépítés nem. A helyi adóhivatal gyakorlatától függ, hogy határesetekben mit fogad el a hatóság – mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke.

Az európai gyakorlattól eltérően a magyarországi jogszabályok nem engedik meg az irodának is használt lakás, vagy az üzleti célra is használt gépkocsi, vagy a lakást is magában foglaló panzió megosztását áfaszempontból. A magyar áfatörvény ezen rendelkezései ellentétesek az EU-s szabályokkal. Az uniós jog, illetve az EB határozatai viszont felülírják a helyi jogforrásokat. Az uniós gyakorlat szerint a panziós lakását is magában foglaló panzió, a műhellyel vagy irodával egybeépített lakás, a magáncélra is használt autó és annak üzemanyag-fogyasztása esetében az áfa visszaigénylehető, de csak az üzleti célú felhasználás arányában, vagy a magánhasználat után úgy kell adózni, mintha harmadik személynek értékesítették volna az említett javakat, szolgáltatásokat. A vállalkozó kiszámlázhatja magának a költségeket, amelyekre azután be kell fizetnie az áfát – fejtette ki lapunknak Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke.

Az EU 6. direktívája úgy rendelkezik, hogy az adóköteles és a nem adóköteles beszerzéseket tételesen el kell különíteni vagy arányosítás útján kell meghatározni az adóköteles részt. Az irányelv viszont megengedi a tagállamoknak, hogy a kétes – részben magáncélú – beszerzések forgalmi adójának visszaigénylését teljesen megtiltsák. A leggyakrabban a gépkocsivásárlást, az éttermi, színházi és egyéb szórakozóhelyek számláit, egyes országok pedig a telefonköltséget sorolják e körbe. Ebben a kérdésben tehát még a tagállamokban sincsen egységes gyakorlat – mondta Tárnoki Péter, a Pénzügyminisztérium munkatársa.

Az EB több konkrét esetben is úgy döntött, hogy az adózók költségként elszámolhatják és visszaigényelhetik az ilyen beruházások forgalmi adóját. Az Ambrecht-ügyben például egy panziós javára döntöttek. A panzió vendéglátásra használt részének forgalmi adóját annak ellenére visszaigényelhetőnek tekintette a bíróság, hogy a panziós lakása is az épületben volt, amelyre természetesen nem igényelhette vissza az áfát. Hasonló döntés született a Lennartz-ügyben egy német autós javára, aki magán és üzleti célra egyaránt használta gépkocsiját.