Dr. Tárnok Balázs - Joggal a felvidéki magyarság szolgálatában

2019. május 22. Varga János, Budapest

"Az európai polgári kezdeményezésre nem tekinthetünk sikeres eszközként, egyelőre" - mondja Tárnok Balázs, aki a Minority SafePack sikerét ennek ellenére is mérföldkőnek tekinti a kisebbségvédelem megfelelő Uniós szabályozása felé vezető úton. A Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselőjelöltjével a lex Dac-ról, a Székely Nemzeti Tanács Európai Bíróság előtti pernyertességéről és a kisebbségvédelem legaktuálisabb kérdéseiről is beszélgettünk.

A szlovák parlament elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amely tiltja más nemzet himnuszának eléneklését, amennyiben az adott ország hivatalos delegációja nincs jelen. A lex Dac néven elhíresült törvényjavaslat 7000 euróig terjedő pénzbüntetéssel fenyegeti a rendelkezés megszegőit. Felvidéki magyarként mi a véleménye a törvényjavaslatról?

A jogszabály tervezet egyértelműen a magyar himnusz éneklésének korlátozása és szankcionálása érdekében született. A nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a törvényjavaslat parlamenti vitájában ki is fejtette: zavarja őket az, hogy a dunaszerdahelyi focicsapat (DAC) szurkolói a focimeccsek előtt eléneklik a Himnuszt. Ezért is nyerte el a lex Dac nevet a törvényjavaslat. Egy kisebbség számára a himnusz eléneklése a nemzeti identitás kifejezésére szolgál, ezért ezt a kezdeményezést a nemzeti identitásunk és magyarságunk kifejezése elleni nyílt támadásnak értékelem, és a megfélemlítés szándékát látom mögötte.

Dr. Tárnok Balázs

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Nem minden felvidéki magyar látta így. A törvényhozásban ülő honfitársaink legtöbbje például megszavazta a törvényjavaslatot. Ez a tény a felvidéki magyarság körében igen nagy port vert fel. Hogy történhetett ez?

Ezt az esetet két okból is szomorúnak és felháborítónak tartom. Egyrészt politikai értelemben nemzetárulásnak tekinthető a javaslat magyarként történő megszavazása. Másrészt mind a törvényt megszavazó Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt több tagja, mind pedig az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) párt tagjai kifejtették: nem olvasták el a javaslatot, a koalíciós partner, a nacionalista SNS megvezette őket. Ha ezt elfogadjuk, akkor kijelenthető, hogy nem veszik komolyan a munkájukat, a felvidéki magyarok érdekeinek képviseletét.

Hasonló az MKP képviselőivel nem fordulhatna elő, ha a szlovák törvényhozásba bekerülnének?

Bármely parlamenti párttal szemben az a minimum elvárás, hogy olvassák el a jogalkotási javaslatokat, vegyenek részt a javaslatok vitáin, úgy a szakbizottságokban, mint a plenáris üléseken, és vizsgálják meg a javaslatokat. Én csak annyit mondhatok, hogy az MKP természetesen megfelelne ennek az elvárásnak, és nem szavazna meg egy hasonló javaslatot.

A jogállamiság egy kisebb győzelmének tekinthető, hogy Andrej Kiska elnök úr visszadobta tárgyalásra a lex Dac-t?

Az előzőek fényében – vagyis, hogy a parlamenti vita során nem olvasták el a javaslatról szavazó képviselők az előterjesztést – Kiska döntése szükségszerű. Ebben az esetben meglátásom szerint kötelessége volt így tenni.

Miért szükséges egyáltalán egy klubcsapat meccsein elénekelni a Himnuszt?

A DAC nem csupán Dunaszerdahely, de az egész felvidéki magyarság csapata is. Mérkőzéseire nemcsak a környékről, de az egész országból járnak szurkolók - csakúgy, mint Magyarországról és a Kárpát-medence több pontjáról is. Ha kicsit sarkított példával szeretnénk élni, olyan a DAC Felvidéknek, mint az FC Barcelona Katalóniának. Egy nemzeti közösség himnuszának betiltása a legalapvetőbb európai uniós értékeket is sérti. Az Európai Unióról szóló szerződés szerint a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása ugyanolyan érték, mint mondjuk a jogállamiság. Egy kisebbségben élő nemzeti közösségnek megtiltani, hogy énekelje himnuszát, a lehető legdurvább megsértése ezeknek a jogoknak. Az Unió az őshonos nemzeti közösségek védelmében eddig ugyanakkor elmulasztotta a fellépést. Ezért is fontos, hogy legyen egy uniós kisebbségvédelmi szabályozás, amely megakadályozza a kisebbségben élő nemzeti közösségek ilyen megalázását.

Mit lehet tenni és Ön mit tett egy ilyen Uniós szabályozás érdekében?

A megfelelő Uniós szabályozás eléréséhez vezető út fontos mérföldköve a Minority SafePack európai polgárjogi kezdeményezés. Ennek célja a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme, valamint Európa nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzésére vonatkozó uniós szabályok megalkotása. Jómagam a Minority SafePack magyarországi aláírásgyűjtésének szakmai irányításában a Rákóczi Szövetség jogi tanácsadójaként vállaltam szerepet.

Dr. Tárnok Balázs

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Említette, hogy az Unió alapértéke a kisebbségvédelem. Fogékonyak voltak az Uniós intézmények a Minority SafePack-kel kapcsolatosan?

2013-ban nyújtották be ezt a kezdeményezést az Európai Bizottságnak, amely azonban elutasította annak bejegyzését. A Bizottság döntését az Európai Unió Törvényszéke előtt támadták meg. A Törvényszék 2017. február 3-i ítéletében helyt adott a felperesek kérelmének, aminek értelmében a Bizottságnak újabb határozatot kellett hoznia a kezdeményezés bejegyzésével kapcsolatban. Újabb határozatával a Bizottság részlegesen nyilvántartásba vette a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, így megkezdődhetett az aláírások gyűjtése.

Jelenleg hol tart a kezdeményezés?

Az aláírások hitelesítése 2018 nyarán megtörtént, a következő lépés pedig a sikeres kezdeményezés benyújtása a Bizottsághoz. Az európai nemzetiségeket tömörítő FUEN küldöttgyűlése 2018. júniusában felhatalmazta elnökségét a Minority SafePack Európai Bizottsághoz történő benyújtására. 2018 őszén a FUEN személyes találkozót kért az Európai Bizottságtól, azonban Jean-Claude Juncker elnök elutasította ezt a felkeresést. A FUEN elnöksége ekkor úgy határozott, hogy a kezdeményezést a májusi európai választások után – várhatóan 2019 novemberére – felálló új Bizottságnak fogják benyújtani, mivel a jelenlegi Bizottság semmilyen fogékonyságot nem mutatott a nemzeti kisebbségek védelmére, a kezdeményezés benyújtására pedig egyszeri lehetőség kínálkozik. Miután a szervezők benyújtották a kezdeményezést a Bizottsághoz, a testületnek három hónapja van válaszolni a kezdeményezésre.

Részt vesz egy másik európai polgárjogi kezdeményezésben. Ez már szinte szenvedélynek nevezhető. Mi ennek a tárgya?

A Székely Nemzeti Tanács által létrehozott polgári bizottság 2013-ban nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” c. európai polgári kezdeményezését, amelynek megindításáról a szervezet már 2011-ben határozott. A polgári kezdeményezés tárgya, hogy az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti régiókat, vagyis azokat a közigazgatási hatáskörrel nem szükségszerűen rendelkező régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az Európai Bizottság hatásköri okokra hivatkozva elutasította a kezdeményezés bejegyzését. A kezdeményezők a döntés ellen semmissé nyilvánítás iránti keresetet nyújtottak be az Európai Unió Bíróságához. A Törvényszék 2016. május 10-én közzétett, elsőfokú ítéletében elutasította a felperesek keresetét. Az ítélet ellen a kezdeményezők a Bírósághoz fellebbeztek, amely 2019. március 7-én hirdette ki a jogerős, másodfokú döntését. Ebben a Bíróság hatályon kívül helyezte a Törvényszék elsőfokú ítéletét és az Európai Bizottság 2013-as határozatát, melyben a brüsszeli testület elutasította a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A másodfokon lezárult perben tehát a Bizottság maradt alul a székelyekkel szemben. 2015-től jogi tanácsadóként segítettem a felpereseket képviselő Dr. Sobor Dávid ügyvéd munkáját.

Az európai polgári kezdeményezés, mint jogintézmény bevezetése óta mennyire bizonyult sikeresnek? Hatékony eszköz az európai politikában/érdekérvényesítésben?

2012 óta lehet benyújtani európai polgári kezdeményezéseket. Az elmúlt 7 évben benyújtott több mint 70 polgári kezdeményezésből csupán négy tudta összegyűjteni a szükséges számú aláírást, az ötödik a Minority SafePack. A kezdeti években a Bizottság túl szigorúan alkalmazta a kezdeményezésekkel kapcsolatos befogadhatósági vizsgálatot, ezért sok kezdeményezés bejegyzését elutasította (ez történt 2013-ban mind a Minority SafePack, mind pedig a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés esetében). Ez a tendencia erősen megváltozott a Minority SafePack részleges bejegyzésével, azóta a Bizottság inkább korlátozó értelmezésekkel jegyzi be a kezdeményezéseket, így mostanában már kevesebb bejegyzést utasítanak el, de ez továbbra sem jelenti azt, hogy a polgári kezdeményezésre sikeres eszközként tekinthetünk. A 70 kezdeményezésből egyelőre csak egy esetében tudunk részleges sikerről beszámolni (Right to water), tehát a jogintézmény messze nem érte el azt, amire hivatott volt.

Dr. Tárnok Balázs

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Mit jósol, hogy szerepelnek a májusban esedékes EP választásokon?

A legfontosabb cél, hogy a következő ciklusban is legyen képviselete a felvidéki magyaroknak az EP-ben. Reálisnak azt tartom, hogy egy képviselőt küldünk Brüsszelbe. Ehhez viszont a magyar választóknak a lehető legnagyobb számban el kell menniük szavazni. Tekintettel azonban a szlovákiai részvétel alacsony voltára (13%-al a legalacsonyabb az EU-ban), magas magyar részvétellel akár több magyar képviselő is bejuthatna az EP-be.

Mi az MKP politikájának iránya az EP választásokat követően?

Továbbra is a magyar érdekek határozott képviselete a fő célunk. A jelenlegi felmérések szerint sem a Most-Híd, sem az MKP nem jutna be a parlamentbe, ha most lennének a választások. A 2020-ban esedékes szavazásra muszáj elérni a parlamenti küszöböt. Nem szerencsés, hogy a magyar kisebbség érdekeinek képviselete több párt között szétaprózódik. Talán ezért is erős az igény a felvidéki magyarság körében a pártok összefogására. A lex Dac ügye is nagy port kavart, érezhetően csökkent a Most-Híd támogatottsága. Az összefogás lehetőségének kérdésével az EP választásokat követően fog foglalkozni az MKP.

Minek köszönhető, hogy ilyen szorgalommal dolgozik a kisebbségvédelem területén?

Elsősorban a neveltetésemnek. A gyökereink ápolása, a hagyományok tisztelete mindig fontos volt számomra. Fiatal korom óta hobbim a hagyományőrző tevékenység. Családtagjaim inkább természettudományos beállítottságúak, én kilógtam a sorból a humán tárgyak iránti érdeklődésemmel. A közösség szolgálata és a kisebbségvédelem a fő célom és szerencsés vagyok, hogy ezt jól tudja szolgálni a jogászi végzettségem.


Tárnok Balázs (1990) angol jogi szakfordító jogász (LL.M.), megbízott oktató 2016-2018 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen Európajogi Tanszékén, több európai uniós és kisebbségvédelmi joggal kapcsolatos tankönyv, tanulmánykötet társszerzője és közreműködője, a Minority SafePack magyarországi kampányának vezetője, 2018-tól a határon túli magyar fiatalok oktatását és kulturális életét támogató Rákóczi Szövetség és a Rákóczi Hálózat alelnöke, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselőjelöltje.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ
KISEBBSÉGI JOGOK
EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS
SZLOVÁKIA