dr. Puskás Sándor - Orvosolt közbeszerzések

2020. március 23. Ferencz Adrienn, Budapest

"2014-hez képest mára több, mint ötszörösére nőtt a bírságok értéke. Jelentősen kibővült a Döntőbizottság hatásköre, egyes súlyos jogsértések az adott szerződés semmisségével járnak." - mondja Puskás Sándor, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, akivel a Döntőbizottság működéséről, bírságolási gyakorlatáról, a közbeszerzési eljárás jogorvoslatot érintő szabályrendszeréről, valamint a 2019-es év jelentősebb eredményeiről beszélgettünk.

A Közbeszerzési Hatóság vezetősége február 12-én tartott sajtótájékoztatója keretében, Rigó Csaba Balázs elnök, Kovács László főtitkár, valamint Puskás Sándor a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke ismertette az elmúlt év eredményeit és a közbeszerzési piacon elért sikereket, valamint szó esett a közbeszerzési eljárást érintő legfontosabb jogszabályi változásokról.

A sajtótájékoztatót követően Puskás Sándorral, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökével beszélgettünk a Döntőbizottság működéséről és bírságolási gyakorlatáról, a közbeszerzési eljárás jogorvoslatot érintő szabályrendszeréről, valamint a 2019-es év jelentősebb eredményeiről.

dr. Puskás Sándor

Fotó: Közbeszerzési Döntőbizottság

Hogyan működik a Közbeszerzési Döntőbizottság, miként jár el a jogvitákban?

A Közbeszerzési Döntőbizottság, mint közbeszerzési jogorvoslati fórum a Közbeszerzési Hatóság keretében, de attól függetlenül működik. Ennek a függetlenségnek a törvényi garanciái, hogy a közbeszerzési biztosok nem utasíthatók és nem befolyásolhatók az egyes jogvitákban. A Döntőbizottság hatáskörébe csak és kizárólag a közbeszerzési jogviták elbírálása tartozik, döntéseit 3 tagú tanácsban hozza meg.

A közbeszerzési jogorvoslati eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul. Hivatalból csak a Döntőbizottsághoz benyújtott hivatalbóli kezdeményezések alapján indul eljárás – tehát maga a Döntőbizottság hivatalból eljárást nem indít.

Fontos kiemelni, hogy a Döntőbizottság országos illetékességgel rendelkező közbeszerzési jogorvoslati fórum, döntései ellen államigazgatási úton nincs további jogorvoslati lehetőség - tehát nincs fellebbezés -, a döntései bírósági felülvizsgálata kérhető. A döntéseink felülvizsgálatára kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel a Fővárosi Törvényszék rendelkezik.

Milyen módon tájékoztatják a nyilvánosságot a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseiről?

Nagy nyilvánosság mellett dolgozunk, ami abban is megnyilvánul, hogy amennyiben jogorvoslati kérelemmel fordulnak a Döntőbizottsághoz, a jogorvoslati kérelem adatai a Hatóság honlapján haladéktalanul – kb. fél órán belül – megjelennek. Amikor a Döntőbizottság meghozza az adott jogorvoslati ügyben a jogvitát eldöntő döntését, a jogorvoslati ügy befejezését eredményező végzést vagy határozatot, azt szintén a meghozatalának napján közzéteszi a honlapon.

A döntések teljes terjedelmükben jelennek meg nyilvánosan, melyek tartalmazzák az ügy irányadó tényállását, a Döntőbizottság döntését, valamint a döntés ténybeli és jogi indokait.

A tavalyi évhez képest mennyiben változott a jogorvoslati eljárások száma?

Az előző évhez képest 2019-ben 33%-kal emelkedett a jogorvoslati eljárások száma. A tavalyi év eredményét tartalmazó előzetes adatokat a honlapon elérhető Gyorsjelentés is tartalmazza, a végleges adatok pedig az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága által elfogadott éves Beszámolóban fognak megjelenni.

KH gyorsjelentés

Forrás: Közbeszerzési Döntőbizottság

Az elmúlt időszak adatait jellemzi, hogy a jogsértések következményeként kiszabott bírságok értéke tekintetében domináns változás következett be: 2014-hez képest több, mint ötszörösére nőtt a bírságok értéke. A magasabb összegű bírságok kellő visszatartó erővel rendelkeznek, melyet mi sem mutat jobban, hogy a 2018-as évhez képest 2019-ben közel 10%-kal csökkent a súlyosnak minősített jogsértések aránya.

Mi jellemzi a Közbeszerzési Döntőbizottság bírságolási gyakorlatát? Milyen mutatók mentén kerül a bírság kiszabásra?

Súlyosabb jogsértések esetén magasabb összegű bírságot szab ki a Döntőbizottság, míg a csekélyebb súlyú, kisebb értékű eljárásokban bekövetkezett jogsértések esetén a bírságot nyilvánvalóan méltányosabb összegben állapítja meg.

A bírság kiszabásának gyakorlatát a jogorvoslati irányelvek, illetve az uniós jog nem szabályozzák, annak meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik. A bírság kiszabására a közbeszerzési törvény (Kbt.) „A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok” című fejezetének jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

A bírság kiszabásánál kötelező és lehetséges esetkörről beszélhetünk, kötelező esetkörben csak a bírság mértékének meghatározásáról rendelkezünk mérlegelési jogkörrel, míg a lehetséges esetkörben egyrészt abban döntünk, hogy szabunk-e ki bírságot, másrészt a bírság mértékéről döntünk.

KH gyorsjelentés

Forrás: Közbeszerzési Döntőbizottság

A Döntőbizottság minden adott ügyben az eset összes körülményét figyelembe véve dönt a bírság jogkövetkezményének meghatározásakor. A Kbt. ad egy példálózó felsorolást, hogy milyen mérlegelési szempontok vehetők figyelembe, mint pl. a jogsértés súlya, a beszerzés tárgya és értéke, hogy ismétlődő volt-e a jogsértés, esetleg szándékosság megállapítható-e. Mérlegelési szempont továbbá, hogy adott esetben más szerv más eljárásában még alkalmazhat-e további szankciót, mely az uniós támogatások esetén értelmezhető. A bírság kiszabásának mértéke a kötelező esetben a szerződés értékének maximum 15%-a, a lehetséges esetben a 10%-a lehet.

Fontos kiemelni, hogy 2018. január 1-től jelentősen kibővült a Döntőbizottság hatásköre, egyes súlyos jogsértések – ilyen pl. a Kbt. mellőzése, a moratórium szabály megsértése – az adott szerződés semmisségével járnak. Ebben az esetben a Döntőbizottság dönt arról, hogy utóbb a semmis szerződést érvényessé nyilvánítja-e, illetve, hogy az eredeti állapot helyreállítható-e. Ezekben az esetekben további 15%, tehát pl. a Kbt. mellőzése esetén összesen 30%-os mértékű bírság szabható ki. Zömében az ajánlatkérőket sújtja a bírság jogkövetkezménye, akik túlnyomórészt állami és önkormányzati szervek, valamint a közszolgáltatók.

A tavalyi évben 570 jogorvoslati eljárás indult, összesen – a már lezárult ügyekben - 673 millió forint bírságot szabott ki a Döntőbizottság, amely összeg az állami költségvetés bevételét képezi.

Milyen arányban támadják meg a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseit?

Az előző években a Döntőbizottság döntéseit átlagosan 17-18%-ban támadták meg, a tavalyi évi előzetes adatok egy jelentős, hozzávetőlegesen 5%-os csökkenést mutatnak.

Soha nem volt ilyen alacsony a megtámadási arány, amely azt mutatja, hogy a döntéseink közel 90%-át elfogadják az érintett felek, nálunk véglegesen lezárulnak ezek a jogviták. A Döntőbizottság pernyertességi aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt, vagyis a szervezet a döntései ellen indított bírósági felülvizsgálatokat - elenyésző kivétellel – rendre megnyeri.

KH gyorsjelentés

Forrás: Közbeszerzési Döntőbizottság

Korábban 3 nagy jelentőségű ügyben első és másodfokon pervesztesek lettünk, végül tavaly a Kúrián megnyertük ezeket az ügyeket. Egy ilyen konkrét ügyben a fogvatartotti foglalkoztatással összefüggésben azt vizsgáltuk, hogy az jogszerűen előírható-e az ajánlatkérő által értékelési részszempontként egy olyan közbeszerzési eljárásban, ahol az ajánlattevők egyike fogvatartottakat foglalkoztat. A Döntőbizottság azon álláspontra helyezkedett, hogy a vizsgált felhívásban előírt fogvatartotti foglalkoztatásra vonatkozó értékelési részszempont olyan szociális tulajdonság, amelynek alkalmazása összhangban áll a hatályos uniós és nemzeti közbeszerzési szabályokkal. A Kúria osztotta az álláspontunkat és megállapította, hogy jogszerűen előírható ilyen értékelési részszempont, továbbá az ajánlatkérő javára értékelhető, hogy szociálisan hátrányos helyzetben lévőket – az adott esetben fogvatartottakat – foglalkoztat. A szociálisan hátrányos helyzetben lévők állami megrendelések esetében történő foglalkoztatása egy jogszerű értékelési részszempont lehet. Az új közbeszerzési irányelvek hangsúlyozzák a zöld, és egyéb szempontok mentén a szociális szempontok érvényesítését is, az ebben az ügyben hozott döntés az európai uniós joggyakorlatra is befolyással lehet.

Milyen jelentős változásokkal kell szembenéznie a jogkeresőknek a közbeszerzési eljárások jogorvoslatot érintő szakaszában?

A Kbt. módosításai a jogorvoslati fejezet tekintetében jelentős változást nem eredményeztek. Kiemelendő azonban, hogy 2018. január 1-től nemcsak az eljárásjogi szabályok változtak meg, hanem kötelezően alkalmazandó az elektronikus ügyintézés.

dr. Puskás Sándor

Forrás: Közbeszerzési Döntőbizottság

Azt elmondhatom, hogy a jogorvoslati eljárásra vonatkozó elektronikus ügyintézésre való átállásunk zökkenőmentes volt. A Döntőbizottság rendkívül gyorsan dolgozik, nagyon rövid eljárási határidőkkel, mely évek óta kitűnik az országgyűlési beszámolóinkból is. Az átlagos ügyintézési időtartamunk évek óta jóval 30 nap alatti.

Milyen egyéb módon van lehetősége a Döntőbizottságnak a jogkeresők tájékoztatására?

Szinte valamennyi, a Közbeszerzési Hatóság által szervezett konferencián a Döntőbizottság is részt vesz. Ismertetjük az érdeklődőkkel, a jogkereső közönséggel a Döntőbizottság, illetve a bíróságok aktuális és legfontosabb döntéseit. Célunk, hogy ezzel is befolyásoljuk az ajánlatkérők magatartását és ösztönözzük őket a jogkövetésre, mivel az ilyen konferenciákon elhangzottak alkalmat biztosítanak számukra, hogy egy adott kérdésben az irányadó joggyakorlatot is megismerjék.


Puskás Sándor igazgatás-szervező és jogi diplomával, közigazgatási és jogi szakvizsgával rendelkezik. 2006. április 15-től a Közbeszerzési Döntőbizottság közbeszerzési biztosa, 2013. októberétől a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökhelyettese, 2016. márciusától pedig elnöke.

A köztisztviselők továbbképzésében, vezetőképzésében közreműködő oktatói és vizsgáztató testület tagja. Rendszeresen folytat oktatói tevékenységet, több egyetemen és továbbképzésen ad elő. Rendszeresen publikál különböző szakmai folyóiratokban, melyek fő területe a közbeszerzések joga.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS