A hatályos Alaptörvényünkben kommunikációs alapjogként definiált információszabadságnak biztosítania kell, hogy az állam, annak valamennyi szerve és rendszere a társadalom által átlátható módon működjék – ez  a bíróság vonatkozásában nem jelent mást, mind az ítélkezési gyakorlat áttekinthetőségét, széleskörű megismerhetőségét. Ugyanakkor – ennek mintegy ellenpólusaként – a perben részt vevő – és különösen az abban részt nem vevő, azonban tipikusan akaratukon kívül érintett – személyek jogos igényt formálnak információs önrendelkezési joguk tiszteletben tartására.

Az adatkezelés és adatvédelem mára egymástól elválaszthatatlan, egymást feltételező fogalmak. A tanulmány a polgári eljárás vonatkozásában e két terület alapjait ismerteti (a teljesség igénye nélkül), a bírói gyakorlat során felmerülő kérdéseket vet fel és válaszol meg. A Szerző bemutatja az adatvédelem és adatkezelés általános és a polgári eljárás során érvényesülő szabályait, jogelveit, valamint a polgári eljárásjog által szabályozott egyes kérdéseket – mint iratbetekintés, tanúvédelem, anonimizálás, stb.. Végezetül pedig a Kúriát megjárt jogeseteken keresztül ismertet egy speciális jogorvoslati eszközt: az adatvédelmi kifogás.

A Szerző bírósági titkár az Egri Törvényszéken, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2020. évben „Adatvédelmi szakjogász” képzettséget szerezett.