A női elítéltek helyzetét alapvetően meghatározza a szabadság hiánya, emiatt negatív irányba változhat a róluk alkotott családi és társadalmi értékítélet. Sokszor a börtönben kénytelek először szembesülni önmagukkal, az általuk elkövetett tettekkel, ugyanakkor a megszokotthoz képest más erkölcsi normákkal, új értékrenddel is szembe kell nézniük. Kívülről irányítottá válik az eddig általuk irányított személyes életterük, a korábbi alá-fölérendeltségi viszonyokból egyértelműen alárendelt szerepbe kényszerülnek, társaikkal pedig mellérendeltségi kapcsolatba kerülnek. A zárt intézet pozitív vagy negatív irányban befolyásolja a megszokott életmódjukat, alapvetően megváltoznak a döntési mechanizmusaik, kénytelenek lesznek gyorsan alkalmazkodni, és minél előbb elsajátítani új ismereteket. Igazodniuk kell a büntetés-végrehajtás hivatalos elvárásaihoz, illetve saját kényszerközösségükhöz. Érvényesül az úgynevezett ,,hotel-hatás”: kénytelenek elviselni különböző mikrokörnyezetek szocializációs szokásait, intim szférájuk ugyanakkor túlságosan beszűkül.
A tanulmány felvázolja a női bűnözés jellemzőit és okait, megemlítve a nők által elkövetett leggyakoribb bűncselekményeket is. Ismerteti a női fogvatartottakra vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezéseket, majd részletesen bemutatja az egyes női börtönöket. Az írás kitér az anyák és gyermekeik együttes elhelyezésének nemzetközi elméletére és gyakorlatára, valamint az Európában is ritkaságnak számító kecskeméti anya-gyermek részlegre, foglalkozik a fogvatartott nők pszichológiai sajátosságaival, ezen belül is a börtöntűrő képességeikre ható okokkal foglalkozom, végül ismerteti a külföldi női börtönnépességre vonatkozó jellegzetességeket.
A Szerző bírósági titkár.