Végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelmek az elektronikus ügyintézés hatálya alatt

2020. március 11. Dr. Pencz János

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény („Vht.”) 23/C. §-ának hatályba lépésével a közjegyzők hatáskörébe lett utalva az általuk készített közokiratok alapján a végrehajtások elrendelése, amennyiben azok tartalmazzák az (1) bekezdés szerinti feltételeket és a (2) bekezdés szerint közokirattal igazolva van a végrehajthatóság feltétele (jellemzően a követelés lejárttá tétele, azaz felmondása).

A hatályba lépés óta a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és a megbízott jogi képviselőik tíz, vagy akár százezres nagyságrendben indítottak ilyen módon végrehajtást a közjegyzőknél a végrehajtási záradék kibocsátására irányuló, Magyar Országos Közjegyzői Kamara („MOKK”) által közzétett nyomtatványokon, a megfelelő példányszámú okiratok csatolásával. Tették mindezt 2018. január 1-je után is, amikortól az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény („E-ügyintézési törvény”) 108. § (1) bekezdés alapján az 1. § 17. pont a-k) pontok szerinti szervek kötelesek voltak az elektronikus ügyintézést biztosítani. Leegyszerűsítve kimondható, hogy bár a közjegyzők az 1. § 17. g) pont alapján elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősülnek a végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelmek benyújtásának gyakorlata nem változott.

A Vht. alapján a közjegyzők a járásbíróságéval azonos hatályú határozatokat hoznak, ebből kifolyólag a határozataikat jogorvoslat esetén a székhelyük szerint illetékes törvényszék bírálja el. Sajnálatos módon a végrehajtási eljárásokban – kevés kivételtől eltekintve – felülvizsgálati eljárásnak nincs helye, így az országosan egységes gyakorlat sem a közjegyzők, sem a törvényszékek szintjén nem tud kialakulni. A gyakorlatot a MOKK iránymutatásai, valamint az esetenként megjelenő állásfoglalások, így például A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének 2019. április 16- án elfogadott állásfoglalásai a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénnyel összefüggésben („CKOÉ Állásfoglalás”) című összefoglaló tudja csak egységesíteni.

Ilyen jogszabályi környezetben érte meglepetésként a végrehajtást kérőket 2019. második felében a Fővárosi Törvényszék több végzése, amelyekben a Fővárosi Törvényszék úgy foglalt állást, hogy a végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelmet, illetve számos esetben annak mellékletét képező jogutódlás megállapítása iránti kérelmet elektronikus úton kell előterjeszteni, illetve a papír alapon előterjesztett kérelem hatálytalan.

A tanulmány azt mutatja be, hogy miért téves a II. pontban ismertetett törvényszéki álláspont.

A Szerző ügyvéd, végrehajtási jogi szakjogász.

letöltés
  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
KÖZJEGYZŐK
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
VÉGREHAJTÁSI JOG