Címke: büntetőjog

Mind a büntetőjogban, mind a szabálysértési jogban gyakran találkozunk ún. keretdiszpozíciókkal. Az, hogy ezen keretdiszpozíciókat kitöltő jogszabályok szövege és a rájuk való hivatkozás hol helyezkedik el a határozatban, látszólag határozat-szerkesztési probléma. Amennyiben azonban részletesebben is megvizsgáljuk a kérdést láthatjuk, hogy lényeges a különbség van aközött, hogy a keresztdiszpozíciót kitöltő norma szövegét a történeti tényállás részének tekintjük, avagy azt a jogi indokolás körében tüntetjük fel. Az előbbi esetben ugyanis a hibás hivatkozás az elsőfokú határozat megalapozatlanság folytán történő hatályon kívül helyezését eredményezheti, míg az utóbbi esetben a “hiba” a másodfokú bíróság által -megalapozott tényállás mellett – könnyen korrigálható. Letöltés

Az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítására való törekvés magában foglalja azt a követelményt is, hogy az eljáró bíróságok ítéleteikben egyezően minősítsék a vádlott terhére rótt bűncselekményeket. A testi sértés tekintetében mind a jogirodalomban, mind a joggyakorlatban két álláspont jelent meg: az egyik szerint a testi sértés bűncselekménynek kettő, a másik szerint egy alapesete van. A Büntető törvénykönyvről szóló – 2013. július hó 1. napján hatályba lépett – 2012. C. törvény végérvényesen el kívánta dönteni az ezzel kapcsolatos vitát, de vajon sikerült -e megvalósítani ezt az elképzelést? A kérdésre az 1978. évi I. törvény és a hatályos Btk. szövegezésének összevetése alapján talál...