Tanulmány
Címke: büntetőjog
A zsarolás anyagi jogi kérdései és elhatárolása más vagyon elleni erőszakos bűncselekményektől
A tanulmány a zsarolás, mint vagyon elleni erőszakos bűncselekmény rendszertani helyének tisztázását követően foglalkozik néhány alapvető fogalommal, a tényállás anyagi jogi kérdéseivel, részletesen kitérve a tényállási elemekre, a minősített esetekre, a halmazati és elhatárolási kérdésekre, e körben ismertetve az ide vonatkozó bírói gyakorlatot. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
A jogos védelem gyakorlati kérdései a bírósági tárgyalóteremben
Ezen témakörben már megszámlálhatatlan jogdogmatikai értelmezés, előadás, egész cikkek, könyvek sora született. A tárgyalóteremben ezek nem – mindig – nyújtanak hathatós segítséget a gyakorlatban. Ugyanis minden ügy más, és más, a terheltek indokai, hivatkozási alapjai pedig nem ismernek határokat. A Szerző bírói szemszögből mutatja meg a jogos védelem gyakorlati kérdéseit. A Szerző bíró. Letöltés
Az indulat szerepe az élet elleni bűncselekmények megítélésben
A kriminalisztikai szakjogász képzés keretében a büntetőjog előadások során megismertem az élet elleni bűncselekmények jogi megítélésnek bírói gyakorlatát. Az előadásokon ismertetett jogesetek és az igazságügyi elmekórtan tantárgy keretében tanultak ösztönöztek arra, hogy tanulmányomat e speciális büntetőjogi témakörből írjam, amelynek elengedhetetlen kapcsolódási pontja az igazságügyi elmeszakértés. A Szerző Bsc. tanár, kriminalisztikai szakjogász, mediátor, bírósági titkár Letöltés
Megosztó ítéletek
A jogászi felelősség és a kritikus közvélekedés hatása a bírósági döntésekre
A legszigorúbb bíró
Fél évszázadon át ítélkezett. Köztörvényes ügyben a legtöbb halálbüntetést szabta ki. - Pálinkás György
Pálinkás György – A legszigorúbb bíró
Fél évszázadon át ítélkezett. Az egyik legszigorúbb bírónak mondták, aki köztörvényes ügyben a legtöbb halálbüntetést szabta ki. Amikor egy ügyben az ügyész közölte, hogy ezért a szörnyű bűntettért valakinek felelnie kell, így reagált: „Nem valakinek, hanem a bűnösnek kell felelnie.”
Dr. Csiha Gábor
“A büntetőeljárásoknak időszerűségük és szakszerűségük vonatkozásában is javulniuk kell!” – hangsúlyozza Csiha Gábor alezredes, fellebbviteli főügyészségi katonai ügyész – megbízott fellebbviteli főügyész–helyettes, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség sajtó szóvivője, akit az új Be. tervezetéről, a katonai igazságszolgáltatás helyzetéről, a katonai büntetőeljárásra vonatkozó szabályozási igényekről és a Bene–Gergényi–ügy állásáról („az MTV Székház-ostrom” ügyéről) kérdeztük.
Katonai igazságszolgáltatás
Beszélgetés Csiha Gábor fellebbviteli főügyészségi katonai ügyésszel


