Címke: büntetőjog

Pálinkás György – A legszigorúbb bíró

Pálinkás György – A legszigorúbb bíró

Fél évszázadon át ítélkezett. Az egyik legszigorúbb bírónak mondták, aki köztörvényes ügyben a legtöbb halálbüntetést szabta ki. Amikor egy ügyben az ügyész közölte, hogy ezért a szörnyű bűntettért valakinek felelnie kell, így reagált: „Nem valakinek, hanem a bűnösnek kell felelnie.”

Dr. Csiha Gábor

Dr. Csiha Gábor

“A büntetőeljárásoknak időszerűségük és szakszerűségük vonatkozásában is javulniuk kell!” – hangsúlyozza Csiha Gábor alezredes, fellebbviteli főügyészségi katonai ügyész – megbízott fellebbviteli főügyész–helyettes, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség sajtó szóvivője, akit az új Be. tervezetéről, a katonai igazságszolgáltatás helyzetéről, a katonai büntetőeljárásra vonatkozó szabályozási igényekről és a Bene–Gergényi–ügy állásáról („az MTV Székház-ostrom” ügyéről) kérdeztük.

A lopás anyagi jogi kérdései

A tanulmány célja a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVI. fejezetében szereplő vagyon elleni bűncselekmények legelterjedtebb tényállását a 370. §-ban található lopás bűncselekményének tudományos hátterének részletes bemutatása. A bevezető részt követően a tanulmány foglalkozik a lopás elkövetési tárgyával, azzal, hogy az elkövetési magatartásnak milyen szempontoknak kell megfelelnie, illetve milyen elkövetési magatartással valósítható meg a bűncselekmény. Részletesen bemutatásra kerül a jogtudomány által kimunkált stádiumtan, foglalkozik azzal, hogy ki lehet a bűncselekmény alanya, majd bemutatja az évtizedek alatt kialakult, többlépcsős minősítési rendszert. A tanulmány végül foglalkozik az egység és a halmazati kérdésekkel, illetve a más bűncselekményektől történő elhatárolással. A Szerző...

Punk perek a ’80-as években

Punk perek

A '80-as évek kirakatperei - A leszámolás anatómiája és ellentmondásai a CPg zenekar példáján.

Szabó András – A kriminológia atyja

Szabó András – A kriminológia atyja

A kriminológia szaktudományi műveléséről írt doktori értekezésével a modern magyar kriminológia alapító atyjának tekinthető. A társadalmi-gazdasági fejlődés és a bűnözés összefüggéseit faktoranalízis segítségével elemezte, alkotmánybíróként pedig kidolgozta az alkotmányos büntetőjog elméletét.

A rablás mint vagyon elleni erőszakos bűncselekmény

A tanulmány témája a leggyakoribb vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, a rablás. A bevezető rész a vagyon elleni és vagyon elleni erőszakos bűncselekmények rövid bemutatásával tér rá a kategória jogi szempontból legösszetettebb delictumára, a rablásra. A bűncselekmény jogi tárgyának elemzését követően bemutatásra kerülnek az Új Btk. által bevezetett módosítások és azok okai, ezt követően pedig a törvényi tényállási elemein keresztül, a rablással kapcsolatosan kialakult joggyakorlati és jogértelmezési álláspontok. Részletesen ismertetésre kerülnek a rablás súlyosabban minősülő esetei és azok változása, valamint az egyéb vagyon elleni erőszakos bűncselekményektől való elhatárolási szempontok. A Szerző bírósági titkár. Letöltés

A kaposvári trafikos gyilkosság – Ítélet egy elhíresült büntetőügyben

Trafikos gyilkosság

A Pécsi Ítélőtábla jelentősen súlyosbította az elsőfokú büntetést az elhíresült büntetőügyben.