Író, politikus. A XIX. századi magyar közélet főszereplője. Igazi polihisztor. - Arckép Fáy Andrásról
Fáy András – A nemzet mindenese
Mikszáth Kálmán azt írta Fáy Andrásról, az íróról és politikusról: ha nem Széchenyit illetné a „legnagyobb magyar” jelző, ez Fáynak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a „haza bölcse”, akkor Fáyt illetné ez a cím, így azonban csupán „a nemzet mindenese”.
A Jány-per
Jány Gusztávot háborús bűntettért halálra ítélték. Nem kért kegyelmet. - Egy híres ügy madártávlatból
Beck Salamon – Az utolsó esetjogász
„A jog csak akkor töltheti be irányító szerepét, ha kezében nem remeg a szálfa, mert remegő szálfával nem lehet határozott irányt jelölni” – vallotta Beck Salamon, az utolsó magyar esetjogász, aki érdemi döntésekből és egyedi jogesetekből volt képes dogmatikai kérdéseket tisztázni.
Az utolsó esetjogász
Jogi polihisztor. Jogi fogalmakat alkotott, egyetemi tankönyveket írt. - Arckép Beck Salamonról
publikáció
A középkori büntetőeljárás rejtelmei, helyi történetekkel fűszerezve
Jelen tanulmány egy kis ízelítőt ad a középkori büntetőeljárások, kiemelten az inkvizíció és a boszorkányperek történetéből, részletes vizsgálat alá veszi egy adott vármegye büntetőpereit, a boszorkányüldözésekre kihegyezetten.. A borsodi boszorkányperekkel nem sok kutató foglalkozott, valamint a külső hatások lehetséges befolyásolása miatt kevés írásos anyag maradt az utókorra, így ezen okokból kifolyólag nehéz volt a témához szükséges információkat összegyűjteni. Az általános leírás gazdagsága viszont feledteti az ilyen jellegű problémákat, és remélem azt, hogy aki elolvassa ezen dolgozatot, abban is olyan érdeklődést fog kelteni a boszorkányüldözések és perek végtelen irodalmának tárháza, hogy szívesen vesz kezébe majd erről szóló könyveket és élvezettel hallgatja...
A Császár-per
Egy halált okozó baleset. A popzenészt elítélték, de nem kellett börtönbe mennie. - Egy híres ügy története
Jogtudós álnéven
Iskolateremtő jogtudós. A magyar jogtörténet legszínesebb egyénisége. - Arckép Eörsi Gyuláról
Eörsi Gyula – Jogtudós álnéven
Egykori kollégái, a Jogtudományi Intézet legendás Eörsi-osztályának kutatói szerint a 20. század második felének legnagyobb jogtudósa volt. Olykor szellemes megoldásokkal kavarta fel a jogi közélet állóvizét: megesett, hogy recenziót írt saját könyvéről Korsós Antal álnéven. És nem kímélte önmagát.
Kulcsár Kálmán – A jogszociológia atyja
A jogszociológia hazai megalapítója és szervezője. Igazságügy-miniszterként tevékenyen segítette a rendszerváltás jogi kereteinek megteremtését. Bár a legfőbb közjogi (államfői, alkotmánybírói, akadémiai elnöki) tisztségek elkerülték, tudományos és egyetemi oktatói munkásságát díjakkal ismerték el.