A szabadságvesztés büntetés különböző fajtáját már István és László törvényeiben is felfedezhetjük. Hosszú út vezetett a felvilágosodás és a humanizmus eszméin, a reformkori törekvéseken át az 1878. évi V. törvény hatályba lépéséig, melyet jelentős börtönépítési program követett. A két világháború között a szabadságvesztés büntetésüket az elítéltek már hat különféle intézetben töltötték le. A tanulmány a magyar börtönügy kialakulásának folyamatát mutatja be. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
hír
Miért és hogyan halt meg García Lorca?
Egy eddig ismeretlen rendőrségi jelentés a spanyol költő halálával kapcsolatban
A zuglói nyilasper
3 halálos ítélet és 8-15 év börtönbüntetés - Megkésett igazságtétel vagy antifasiszta kirakatper?
Grosschmid Béni – A magánjog megújítója
Fél évszázadon át oktatta jogászok nemzedékeit a rendi magánjogot felváltó modern magánjogra. Nevéhez fűződik a kötelmi jog új alapokra helyezése, hozzájárulva az egész magyar jogtudomány fejlődéséhez. Tudományos hagyatéka szellemi kincsesbánya, ami ma is feltárásra vár.
A Matuska-per
"A biatorbágyi rém" ügyét két ország öt bírósága tárgyalta. - Egy híres ügy a magyar jogtörténetből
hír
Egy tudós köztisztviselő, aki letette a modern magyar közigazgatás alapjait
Magyary Zoltánra emlékeztek halálának 70. évfordulója alkalmából
A bizonyítékok királynője
Beismerés és egyéb enyhítő körülmények az ötvenes-hatvanas évek büntetőpereiben
publikáció
Az infanticidium, azaz a csecsemőgyilkosság kodifikálásának nemzetközi és hazai áttekintése
A tanulmány a csecsemőgyilkosság, mint bűncselekmény jogi szabályozásának történetét mutatja be. Ismerteti azokat a szempontokat, melyek a középkori és újkori jogalkotókat, valamint napjaink jogalkotóit vezették az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölés büntetőjogi minősítése során. Kitér az egyes országok közötti eltérő szankcionálás, végül pedig a hazai kodifikáció és jogszabályi környezet ismertetésére. A Szerző bírósági titkár. Letöltés