Az Európai Bíróság ítéletében a rendkívüli körülmény fogalmával kapcsolatos kérdéseket tisztáz!
hír
Kártérítési jogunk az előreláthatósági korlát tükrében
Mennyiben jelent változást az új jogintézmény bevezetése a konkrét jogviták érdemi elbírálásában?
publikáció
Kártérítési jogunk változása az előreláthatósági korlát tükrében
Milyen koncepcionális változást hozott az új Ptk. a kártérítési felelősség szabályozásában? Eltérő alapra helyezi a kimentést a kontraktuális és a deliktuális kártérítési felelősség esetében. Különböző szabályokat állapít meg a kártérítési jog e két területén a megtérítendő kár feltételeit illetően. Látszólag a kontraktuális és a deliktuális felelősség közös eleme a Ptk. által bevezetett új jogintézmény, az előreláthatósági klauzula, valójában azonban a három helyen is megjelenő előreláthatósági korlát mindhárom esetben mást és mást jelent. A tanulmány vizsgálja, hogy az előreláthatósági klauzula három megjelenési formája különböző jelentéstartalmú jogintézményt takar-e? (1) Az előreláthatóság, mint új jogintézmény bevezetése jelent-e, s ha igen mennyiben jelent változást...
A kártérítési felelősség elemeinek vizsgálata az orvosi műhibaperekben – jogellenes magatartás, kár, okozati összefüggés és felróhatóság a bírói gyakorlaton keresztül
Az egészségügyi szolgáltatók felelősségének vizsgálata mindig aktuális kérdés, hiszen az orvosi ellátás során bekövetkező hibák, mulasztások súlyos következményekkel járhatnak a betegek testi épségére, életminőségére, sőt életére nézve is. A társadalmi elvárások és a betegek jogtudatosságának növekedése következtében egyre több vitás eset kerül a bíróságok elé, így a kérdés nemcsak szakmai, hanem társadalmi szinten is kiemelt figyelmet kap. Az egészségügyi ellátórendszert folyamatosan érintő kihívások – mint például az orvoshiány, a túlterheltség, vagy az egyre növekvő adminisztrációs terhek – növelhetik a hibázás kockázatát. Ezzel párhuzamosan a jogalkalmazásnak és a bírói gyakorlatnak egyre érzékenyebben kell reagálnia azokra az esetekre, amelyekben felmerül a szolgáltatói...
publikáció
Az adásvételi szerződés hibás, illetve késedelmes teljesítése esetén érvényesíthető tapadókár és következménykárok egyes kérdései
A tanulmány az adásvételi szerződés megszegése esetén, ezen belül is az adásvételi szerződés hibás, valamint késedelmes teljesítése esetén a kötelezett által okozott tapadókárok és következménykárok, elmaradt vagyoni előnyök megtérítésének feltételeit, mértékét járja körül bemutatva a hatályos szabályozást és az eddig kialakult gyakorlatot, a fedezeti szerződés és a szándékos szerződésszegéssel okozott károk kérdéskörét is körbejárva. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Sérelemdíj a munkajog tükrében
Miben különbözik a nem vagyoni kártérítésről? Munkajogi jogviszonyban mikor jár és milyen szempontokat kell figyelembe venni mértékének meghatározásakor? Melyek a megállapításnál a bírói mérlegelés problematikus pontjai? - A jogintézmény bevezetésének hatásai az igényérvényesítésre és az alkalmazása során felmerülő vitás kérdések a Kúria esetjoga alapján!
publikáció
A bűncselekménnyel és szabálysértéssel okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítésének rendszere
A tanulmány átfogóan bemutatja a bűncselekménnyel okozott kár és nem vagyoni sérelem megtérítése iránti igény érvényesítése érdekében rendelkezésre álló igényérvényesítési lehetőségeket. Ennek keretében kitér a polgári jogi igény érvényesítése kapcsán a büntetőeljárási kódexben kodifikált adhéziós szabályokra, valamint a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény által megteremtett speciális pertípus és az általános eljárási szabályok közötti különbségekre, előnyökre és hátrányokra rávilágítva a gyakorlati problémákra. A tanulmány felvázolja a szabálysértéssel okozott kár megtérítése iránti igény szabályozási hiányosságait, gyakorlati problémáit és végezetül a szerző de lege ferenda javaslatokat is megfogalmaz. A Szerző bírósági titkár (Székesfehérvári...
Az elektromos rollerek jogrendszeri elhelyezkedése és kártérítési jogi megítélése
Napjainkra az elektromos rollerek és más mikromobilitási eszközök a városi mobilitás egyik innovatív és környezetbarát alternatívájaként gyorsan beépültek a mindennapokba. A motorral felszerelt mikromobilitási eszközök jogi megítélése és jogrendszerben történő elhelyezése kihívást jelent mind a jogalkotónak, mind pedig a jogalkalmazónak. A szabályozás nehezen tudja lekövetni a technológiai fejlődés ütemét, ezért az elektromos rollerek megítélése további kérdéseket vet fel. A tanulmány az elektromos rollerek jogi megítélésével mind közlekedésigazgatási, mind a kártérítési jog szempontjából foglalkozik, elemzi ezen mikromobilitási eszközök jogrendszerben történő elhelyezését a közelmúltban történt változások figyelembevételével, ismerteti továbbá az időközben formálódott bírói gyakorlatot. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
hír
Légi járat jelentős késése esetén elegendő-e a kártalanításhoz való jog érvényesítéséhez a beszállókártya?
Az Európai Bíróság ítéletében légi utasok jogaival kapcsolatos kérdéseket tisztáz!
Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége, különös tekintettel a kárfelelősségi kimentés speciális szabályaira
Az orvoslás és orvostudomány fejlődésével nagyívű változáson ment át az orvos-beteg viszonya, ezzel együtt a gyógyítóval szembeni elvárás és felelősségi mérce. Az orvos korábban kizárólag etikai felelőssége a múlté, az orvos-beteg kapcsolata a magánjog szférájába terelődött. Elegendhetetlenné vált az egészségügyi szolgáltatók felelősségi rendszerének olyan szabályozása, mely megteremti az egyensúlyt a kiszolgáltatott beteg és a szakismeretekkel rendelkező, de képességeinek természetszerű korlátaival bíró orvos közötti viszonyrendszer egyensúlyát. A tanulmány az egészségügyi szolgáltatók polgári jogi felelősségét, azon belül a kártérítési felelősség területét vizsgálja, nagy hangsúly fektetve a bírói gyakorlat bemutatására. A Szerző bírósági titkár. Letöltés