A tanulmány a polgári jogi kártérítési felelősség rendszerében vizsgálja az esély elvesztésének a jogi megítélését. Kiindulópont, hogy a – hétköznapi kárfogalomnál szűkebb – normatív kár a vagyonban bekövetkező hátrányt jelenti, amelynek reparációja a kártérítés, míg a nem vagyoni sérelmek, pontosabban a személyiségi jogok megsértésének kompenzációját a Polgári Törvénykönyv a sérelemdíj intézményével rendezi. A kártérítési felelősség megállapításának klasszikus feltételei – a kár, a jogellenes magatartás, az okozati összefüggés és esetenként a felróhatóság – mellett kérdésként merül fel, hogy az esély elvesztése a fenti említett rendszerbe beilleszthető-e. Az esély elvesztése egy rendkívül sajátos hátrány: nem egy bekövetkezett, vagy bizonyosan bekövetkező káresemény, hanem...
A gyógyulási esély elvesztése miatt az egészségügyi szolgáltatókat terhelő kártérítési felelősség egyes kérdéseiről
Az egészségügyi szolgáltató felelősséggel tartozik, ha a beavatkozása, vagy mulasztása folytán, azzal összefüggésben a beteget kár éri, egészségkárosodást szenved, vagy adott esetben életét veszti. A kártérítési perekben a beteg gyógyulási esélyének elvesztését – felróhatóság esetén – a kártérítési felelősséget megalapozó hátrányos következményként kell értékelni. De mi a helyzet akkor, amikor nem egyedül az orvos vagy az egészségügyi személyzet hibájára vezethető vissza a beteg károsodása, hanem abban közrejátszik az alapbetegsége is? Ha az elmaradt beavatkozás, a megfelelő kezelés elvégzése nem a megbetegedést idézi elő, hanem a beteg állapotának további romlásához, esetleg halálához vezet? Ha az állapotrosszabbodás vagy a halál az orvosi...