Címke: polgári jog

Kártérítési jogunk változása az előreláthatósági korlát tükrében

Milyen koncepcionális változást hozott az új Ptk. a kártérítési felelősség szabályozásában? Eltérő alapra helyezi a kimentést a kontraktuális és a deliktuális kártérítési felelősség esetében. Különböző szabályokat állapít meg a kártérítési jog e két területén a megtérítendő kár feltételeit illetően. Látszólag a kontraktuális és a deliktuális felelősség közös eleme a Ptk. által bevezetett új jogintézmény, az előreláthatósági klauzula, valójában azonban a három helyen is megjelenő előreláthatósági korlát mindhárom esetben mást és mást jelent. A tanulmány vizsgálja, hogy az előreláthatósági klauzula három megjelenési formája különböző jelentéstartalmú jogintézményt takar-e? (1) Az előreláthatóság, mint új jogintézmény bevezetése jelent-e, s ha igen mennyiben jelent változást...

A kártérítési felelősség elemeinek vizsgálata az orvosi műhibaperekben – jogellenes magatartás, kár, okozati összefüggés és felróhatóság a bírói gyakorlaton keresztül

A kártérítési felelősség elemeinek vizsgálata az orvosi műhibaperekben – jogellenes magatartás, kár, okozati összefüggés és felróhatóság a bírói gyakorlaton keresztül

Az egészségügyi szolgáltatók felelősségének vizsgálata mindig aktuális kérdés, hiszen az orvosi ellátás során bekövetkező hibák, mulasztások súlyos következményekkel járhatnak a betegek testi épségére, életminőségére, sőt életére nézve is. A társadalmi elvárások és a betegek jogtudatosságának növekedése következtében egyre több vitás eset kerül a bíróságok elé, így a kérdés nemcsak szakmai, hanem társadalmi szinten is kiemelt figyelmet kap. Az egészségügyi ellátórendszert folyamatosan érintő kihívások – mint például az orvoshiány, a túlterheltség, vagy az egyre növekvő adminisztrációs terhek – növelhetik a hibázás kockázatát. Ezzel párhuzamosan a jogalkalmazásnak és a bírói gyakorlatnak egyre érzékenyebben kell reagálnia azokra az esetekre, amelyekben felmerül a szolgáltatói...

Az adásvételi szerződés hibás, illetve késedelmes teljesítése esetén érvényesíthető tapadókár és következménykárok egyes kérdései

A tanulmány az adásvételi szerződés megszegése esetén, ezen belül is az adásvételi szerződés hibás, valamint késedelmes teljesítése esetén a kötelezett által okozott tapadókárok és következménykárok, elmaradt vagyoni előnyök megtérítésének feltételeit, mértékét járja körül bemutatva a hatályos szabályozást és az eddig kialakult gyakorlatot, a fedezeti szerződés és a szándékos szerződésszegéssel okozott károk kérdéskörét is körbejárva. A Szerző bírósági titkár. Letöltés

Az önvezető járművekkel okozott közlekedési balesetek polgárijogi és büntetőjogi megítélése

A tanulmány a különböző országok önvezető járművekre vonatkozó eltérő joggyakorlatát vizsgálja, mivel az egységes álláspont, illetve a jogharmonizáció kialakítása még várat magára ezen a területen. A téma modernitását jól mutatja, hogy a technológia fejlődése, így az önvezetési képesség mértéke évről-évre növekszik, ami komoly kihívás elé állítja a jogalkalmazókat. A tanulmány három fő részből áll. Az első rész bemutatja az önvezető járművekkel kapcsolatos technológiát, az önvezető járművek kategorizálását, valamint fejlődésük irányát és ütemét. A második rész a nemzetközi és hazai kitekintést foglalja magában, vizsgálva a különböző országok hasonló, illetve eltérő jogi szabályozását az önvezető járművek kapcsolatos felelősségi kérdések tükrében. Végezetül a...

A sérelemdíj fogalma, funkciója és mértéke a munkajog tükrében

Sérelemdíj a munkajog tükrében

Miben különbözik a nem vagyoni kártérítésről? Munkajogi jogviszonyban mikor jár és milyen szempontokat kell figyelembe venni mértékének meghatározásakor? Melyek a megállapításnál a bírói mérlegelés problematikus pontjai? - A jogintézmény bevezetésének hatásai az igényérvényesítésre és az alkalmazása során felmerülő vitás kérdések a Kúria esetjoga alapján!