Dolgozatom tárgyát a sport világában jellemzően előforduló büntetőjogi és polgári jogi felelősségi esetek áttekintése képezte, mellyel célom e körben a büntető- illetve a polgári jogi felelősség általános szabályainak, illetve azoknak a sajátosságoknak az ismertetése volt, melyek a sporttevékenységek végzéséhez kapcsolódó felelősségi jogi helyzetek eltérő kezelését igénylik. Témám feldolgozásának érdekességét az adta, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvény a sportfegyelmi felelősségen kívül a felelősség tekintetében sportra vonatkozó speciális sportjogi rendelkezéseket nem tartalmaz, eltekintve attól, hogy a kártérítés témakörét két esetben érinti. Mindebből következően alappal merülhetett fel a dolgozatom írása során az a kérdés, hogy vajon van-e szükség speciális, a...
Új Ptk. a gyakorlatban
Bölcsek tanácsa - A Kúria tanácsadó testülete jogalkalmazási kérdéseket véleményez!
A sérelem bére
A sérelemdíj három éve - Értelmezési és alkalmazási nehézségek a bírói gyakorlatban
Fennmarad-e a helyiségbérleti szerződés, ha elárverezik az ingatlant?
Mit tehet a bérlő tulajdonosváltás esetén?
Beck Salamon – Az utolsó esetjogász
„A jog csak akkor töltheti be irányító szerepét, ha kezében nem remeg a szálfa, mert remegő szálfával nem lehet határozott irányt jelölni” – vallotta Beck Salamon, az utolsó magyar esetjogász, aki érdemi döntésekből és egyedi jogesetekből volt képes dogmatikai kérdéseket tisztázni.
Önkényes lakásfoglalás
Melyek a legcélravezetőbb és a leghatékonyabb jogi eszközök a tulajdonos kezében?
A végrendeleti tanú aláírásával szemben támasztott követelmények alakulása a bírói gyakorlatban
Végrendelet tanúja az lehet, aki nagykorú, cselekvőképes, írni, olvasni tud és képes a végrendelkező személyazonosságának – személyének és aláírásának – azonosítására. A tanúi minőségnek a végrendeletből ki kell tűnnie. Kérdés azonban, hogy milyennek kell lennie a végrendeleti tanú aláírásának. Problémát okozhat ugyanis, ha a tanú aláírása olvashatatlan, kusza, a tanú személye a végrendeletből nem megállapítható. Eltérő jogértelmezéshez és jogalkalmazáshoz vezetett, hogy sem a Ptk., sem más jogszabály nem határozza meg az aláírás fogalmát, azt hogy mi tekinthető – vagy éppen mi nem – aláírásnak. Az aláírásként elfogadható „írás sor” kidolgozása – mint oly sok egyéb jogértelmezés – a jogalkalmazás által...