Címke: Ptk

Az eredeti érvénytelenség a törlési és kiigazítási perekben, kitekintéssel a kiigazítási perek új szabályaira

Az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak az Inytv. alapján el kell utasítania azt a kérelmet, amelynél a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. További tartalmi érvénytelenség vizsgálatára a bíróságnak van hatásköre. Az ingatlan-nyilvántartásban felmerülő érvénytelenségi problémák többféle jogorvoslati úton korrigálhatók. Jelen tanulmány a törlési per sajátosságait mutatja be, a vonatkozó bírósági gyakorlat elemzésével. Az írás ismerteti az 2024. február 1-jén hatályba lépett ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (2021. évi C. törvény – új Inytv.) főbb újításait, részletesen kitérve a kiigazítási perek új szabályaira egyaránt....

A vezető tisztségviselő felelőssége a Ptk. tükrében

A tanulmány tárgya a vezető tisztségviselő felelősségének vizsgálata a hatályos jogi szabályozás – elsősorban a Ptk. – tükrében, kisebb-nagyobb kitekintéssel a munkajogi és a cégjogi szabályokra is, melynek során a vezető tisztségviselő státuszának meghatározását követően bemutatásra kerülnek a vezető tisztségviselő felelősségének az irányai, valamint a felelősségének az áttörése. Az írás kitér továbbá arra is, hogy hogyan alakul a vezető tisztségviselő felelőssége annak függvényében, hogy ezt a tisztségét milyen – a jogi személy és közte fennálló – szerződéses jogviszony alapján látja el. A Szerző bírósági titkár. Letöltés

Kártérítési jogunk változása az előreláthatósági korlát tükrében

Milyen koncepcionális változást hozott az új Ptk. a kártérítési felelősség szabályozásában? Eltérő alapra helyezi a kimentést a kontraktuális és a deliktuális kártérítési felelősség esetében. Különböző szabályokat állapít meg a kártérítési jog e két területén a megtérítendő kár feltételeit illetően. Látszólag a kontraktuális és a deliktuális felelősség közös eleme a Ptk. által bevezetett új jogintézmény, az előreláthatósági klauzula, valójában azonban a három helyen is megjelenő előreláthatósági korlát mindhárom esetben mást és mást jelent. A tanulmány vizsgálja, hogy az előreláthatósági klauzula három megjelenési formája különböző jelentéstartalmú jogintézményt takar-e? (1) Az előreláthatóság, mint új jogintézmény bevezetése jelent-e, s ha igen mennyiben jelent változást...

A Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében meghatározott előreláthatósági korlát vizsgálata

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyik újítása a régi Ptk.-hoz képest, hogy új alapokra helyezte a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat, melynek egyik lényeges eleme a Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében szabályozott előreláthatósági korlát a kártérítés mértéke körében. Jelen tanulmány ezen szabályozás hátterének, az ismert jogirodalmi álláspontoknak és a bírói gyakorlatnak ismertetésével mutatja be a szabályt. A Szerző bírósági titkár. Letöltés

Szerződést megerősítő jogintézmények a magyar jogban – Amit tudni érdemes!

Szerződést megerősítő jogintézmények

Hogyan biztosítható, hogy a kötelezett a szerződés lejáratakor teljesítsen? Mit takarnak jogi szempontból a köznyelvben is előszeretettel használt foglaló és kötbér kifejezések? Mi jelent a jogvesztés kikötése? - Amit tudni érdemes!