Címke: tanulmány

2003.04.06.2003.04.06.
publikáció

Jogi személyek névviselésének védelme

“Dolgozatomban szeretném bemutatni a jogi személyek névvédelmének hatályos szabályozását és a gyakorlatban jelentkezõ problémákat. Figyelemmel arra, hogy a névviseléshez való jog az egyik legjelentõsebb személyiségi jog, a dolgozatom elején általánosságban a személyiségi jogokkal foglalkozom. Témánkkal kapcsolatban elõre kell bocsátanom, hogy a névviseléshez való jog, és az ahhoz tapadó védelem a természetes személyeket szintúgy megilleti, de annak tárgyalása nem képezi részét a dolgozatomnak. …” Letöltés

2003.03.26.2003.03.26.
publikáció

Egy vállalkozás az elektronikus térben

Az Internetes kereskedelem igen fiatal terület, melyrõl több elismert szaktekintély véleménye az, hogy az fõleg gazdasági újdonság, melyre megfelelõ szabályozás vonatkozik. Az Internet jogi vonatkozásairól igen kevés irodalom található, az érdeklõdés viszont annál élénkebb ezen terület iránt… Letöltés

2003.01.07.2003.01.07.
publikáció

A prefektusi tisztség az önkormányzati rendszerben és az alkotmánybírósági gyakorlatban (Románia esete)

Részlet a mû bevezetõjébõl: “Az alkotmány a legmagasabb rangú jogi norma: az összes alsóbb jogszabály összhangban kell legyen az alkotmánnyal. Az alkotmány felsõbbségének megvalósítására, az alkotmány érvényesítésére jött létre Romániában, 1992-ben, az alkotmánybíráskodás intézménye. Vagyis az alkotmánybíráskodásnak tízéves múltja van Romániában. A tanulmány nem csak a 2001. évi 215-ös számú helyi közigazgatási törvényre vonatkozó alkotmánybírósági döntéseket vizsgálja, hanem a korábbi, 1991. évi 69-es számú, hatályon kívül helyezett helyi közigazgatási törvényre vonatkozó gyakorlatot is. Számos problémát az új törvény ugyanúgy vagy hasonlóképpen szabályoz, és ez indokolja a kérdésfeltevés aktualitását. A helyi közigazgatásra vonatkozó alkotmánybírósági döntések alapján (lásd az 1. mellékletet) megfigyelhetõ...

2002.12.09.2002.12.09.
publikáció

A sajtójog aktuális kérdései

A tanulmány a sajtójog idõszerû felvetéseirõl, az új kihívásokról szól és elsõsorban azokat a bírósági eseteket elemzi, amelyek kapcsán felmerülhet a sajtójogi szabályozás szükségessége. Az ismertetett ügyek a bíróságok gyakorlatának jövõbeni differenciálódásához vagy éppen egységesítéséhez járulhatnak hozzá. A tanulmány továbbá a média és a jog kapcsolatát, valamint a sajtójog jogrendszerbeli helyét vizsgálja és megállapítja, hogy a médiával kapcsolatos jogszabályok a médiához való irányultságuk szerint két kategóriába sorolhatók: direkt anyagi jogi szabályok és az indirekt jogszabályok. A tanulmány leszögezi, hogy a médiajog továbbra sem önálló jogág, hanem gyûjtõterülete azon törvényeknek és alacsonyabb rendû jogszabályoknak, amelyek a médiához direkt vagy indirekt módon...

2002.08.20.2002.08.20.
publikáció

A helyi önkormányzatok rendeleteinek alkotmányossági ellenõrzése

A helyi önkormányzatok rendeleteinek alkotmányossági ellenõrzése címû téma több oldalról is megközelíthetõ. Alapvetõ kérdés, mit értünk alkotmányossági ellenõrzésen, és az ellenõrzést “gyakorlók” körét milyen szélesen húzzuk meg? A magam részérõl alkotmányossági ellenõrzésen a helyi önkormányzatok alkotmányos és törvényes mûködésének alapvetõ garanciarendszerét értettem. … Letöltés

2002.06.12.2002.06.12.
publikáció

Hatalom-leosztás, avagy önszabályozás az Interneten

Az Internet a hagyományos tömegkommunikációtól alapvetõen eltérõ sajátosságokkal rendelkezik, amelyek a szabályozás lehetõségeinek és eszközeinek új meghatározását is szükségessé teszik. Az állami döntéshozatal nem tarthat lépést a technológia fejlõdésének ütemével, a megváltozott környezet pedig kizárja a korábbi tömegkommunikációs és távközlési eszközökre alkalmazott megoldások analóg alkalmazását. Az új szolgáltatások azonban az új veszélyek mellett a védekezés új lehetõségeit is megteremtik. A hálózat szükségessé teszi az állam és a jog szerepének újraértelmezését, a beavatkozás új eszközeinek felkutatását. A hálózati viszonyok rendezésében jelentõs mértékben támaszkodnia kell az érintettek önszabályozó kezdeményezéseire, és támogatnia kell azokat a technikai fejlesztéseket, amelyek a védekezés lehetõségét a felhasználók...

2002.04.30.2002.04.30.
publikáció

A közönség joga

Az elektronikus médiumok megjelenése jelentõs változásokat idézett elõ a nyilvános kommunikáció mûködésében. Összhangot kellett teremteni a rendelkezésre álló mûsorszolgáltatási lehetõségek szûkössége és a társadalomban jelen levõ vélemények sokfélesége között, ami a korábbinál szélesebb állami beavatkozást alapozott meg a médiumok mûködésébe. A sajtó szabadságáról a sajtó feladataira, a beszélõ egyéni érdekeirõl a közösség érdekeire helyezõdött a hangsúly. Letöltés

2002.03.08.2002.03.08.
publikáció

Az Internet technikai alapjai és egyes szabályozási kérdései

1. § Az Internet technikai alapjai Megszületése és legkezdetlegesebb formában való megvalósítása után három évtizeddel kevesek játékszerébõl globális méretekben ható tényezõvé vált, az információs forradalom kultikus fogalmává vált az a számítógép-hálózat, amely könyvtárakat, egyetemeket, akadémiai kutatóhelyeket, hatósági, üzleti és magánfelhasználókat kapcsol össze szerte a világon. Az Internet létrehozása körül az Amerikai Egyesült Államok Hadügyminisztériumának fejlesztési intézete, az ARPA bábáskodott az 1960-as évek végétõl kezdõdõen. Az ARPA dolgozta ki egy viszonylag kis kiterjedésû számítógép-hálózat létrehozásának alapelveit a legalapvetõbb alkalmazásokkal együtt. Ennek a munkának az eredményeként épült ki az ARPANET, amely 1969 óta mûködik és folyamatosan bõvül mind a bekapcsolt egységek száma,...

2002.03.08.2002.03.08.
publikáció

Alkotmányreform Romániában – közjog és politika

Románia alkotmányát 1991-ben fogadta el a Parlament, és 1991. december 8.-án jóváhagyó népszavazással lépett hatályba. Az azóta eltelt idõszak az alaptörvény számos gyenge pontját nyilvánvalóvá tette. Szakértõk és politikusok az utóbbi években egyre gyakrabban tettek és tesznek javaslatokat az alkotmány módosítására.A Nãstase kabinet kezdetben komoly lendülettel és tervekkel fogott az alkotmánymódosítás elõkészítéséhez, ez a lelkesedés azonban nagyon lecsökkent. Jelen tanulmány három kérdéskört jár körül: a) mely eljárás alapján lehet Romániában módosítani az alaptörvényt, b) tervezetek hiányában milyen politikai programok vannak az alkotmánymódosításra és c) lehetséges-e az alkotmánymódosítás, vagyis 2002 az alkotmánymódosítás éve lesz-e. Az alkotmánymódosítás tiltott tárgyai Az 1991-es román...