Címke: tanulmány

2002.01.07.2002.01.07.
publikáció

Végrehajtás-döntéshozás viszonya a helyi közigazgatásban. Miért beteg Romániában a helyi közigazgatás?

A végrehajtás és a döntéshozás viszonya elsõ ránézésre elvont problémának tûnik. Egyáltalán nem az: a romániai helyi demokrácia “betegségnek” egyik forrása éppen ennek a közigazgatási jogi problémának a gyakorlati lecsapódása.Jelen tanulmány két részben járja körül a kérdést: gyakorlati felvetésben és elméleti megközelítésben. I. GYAKOLATI FELVETÉS: ROMÁNIA ESETE A 2001. évi 215-ös helyi közigazgatási törvény nem oldotta meg az önkormányzatok egyik alapvetõ problémáját, hanem még súlyosabbá tette azt.A polgármester és a helyi tanács közötti viszonyrendszerrõl van szó. A gond akkor jelentkezik, ha a helyi közigazgatásban a helyi tanács és a polgármester eltérõ politikai színezetûek és (vagy) a közöttük levõ viszony elmérgesedik....

2001.11.21.2001.11.21.
publikáció

A közösségi jog létrejötte, fejlõdése, különös tekintettel az Európai Bíróság jogfejlesztõ tevékenységére

1. Bevezetõ gondolatok: jogrendszer és bírói jogalkalmazás viszonya a történelemben Az Európai Közösségek Bírósága szerencsés csillagzat alatt született. A második világháború a jogpozitivista szemléletmód visszaszorulását eredményezte, a jogelméletben és a bíróságok tevékenységében ismét felerõsödött a jogelvek szerepe, a jogalkalmazásban pedig erõteljesebben jelentkeztek a természetjogias – vagy a pozitivisták kissé lebecsmérlõ szóhasználatával: “metafizikus” – hatások. Egyesek odáig mentek, hogy vizsgálni kezdték a német pozitivista jogászi gondolkodás szerepét a náci Németország bíróságainak szerintük túlságosan is lojális tevékenységében: “…az az elv, hogy a törvény az törvény, semmiféle korlátot nem ismert, s ebben a német jogászságot évtizedeken keresztül majdnem korlátlanul uraló pozitivista jogi gondolkodás...

2001.11.05.2001.11.05.
publikáció

A terrorizmus elleni és a pénzmosást megakadályozó törvényjavaslat kritikája

A Kormány októberben nyújtotta be az Országgyûléshez a szeptember 11-i terrortámadás és az azt követõ események hatására aterrorizmus elleni és a pénzmosást megakadályozó törvényjavaslatát. A javaslat másik oka az volt, hogy az OECD keretén belül mûködõ FATF (Financial Action Task Force on Money Laundering) pénzmosás elleni akciócsoport júniusban pénzmosásra alkalmas országok feketelistájára helyezte Magyarországot. A szervezet megállapítása szerint hazánkban az EU-csatlakozásig lehetõség van anonim takarékbetétek elhelyezésére, ami alkalmat teremthet törvénytelenül beszerzett pénzeszközök visszajuttatására a gazdaságba, eltitkolva eredetüket. A javaslat elsõ szakasza felhatalmazza a kormányt, hogy az ENSZ által megjelölt országok, illetve ezek állampolgárai és jogi személyeivel szemben korlátozó rendelkezéseket vezessen...

2001.11.03.2001.11.03.
publikáció

Szerzõi jogi problémák az Interneten, a Napster-story és más fájlmegosztó módszerek

1. Bevezetõ Az Internet megszületése óta, a technikai lehetõségek bõvülésével szinte naponta jelentkezik az igény arra, hogy a jog választ adjon olyan kérdésekre, melyeket ez az új, határokat nem tisztelõ médium termel ki. A jog minden területe érintett, és a problémák nagy része nem is egy ország jogrendszerét érintik. A büntetõjog (számítógépes bûnözés, szerzõi jogsértések), a pénzügyi jog (hol adózzon egy nemzetközi szolgáltatásokat az Interneten kínáló cég, ha több országban is van servere?; mi lesz a telephely?; mi a helyzet az Internetes szerencsejátékokkal?), a polgári jog (személyiségi jogok megsértése, szellemi tulajdon védelme), az alkotmányjog (adatvédelem, kisebbségek védelme) mind adós válaszokkal....

2001.11.03.2001.11.03.
publikáció

A Signaturgesetz Novellája

Fordította: Dr. Törõcsikné Dr. Görög MártaEgyetemi tanársegéd – SZTE ÁJTKPolgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Letöltés

2001.11.03.2001.11.03.
publikáció

Médiakoncentrációk az elméletben és a gyakorlatban

1. A kérdés aktualitása A médiajoggal foglalkozó szakirodalom tetemes hányada vizsgálja az alkotmányos alapjogok, köztük is az emberi jogok érvényesülési lehetõségeit és azok jogszabályi garanciáit a médiában. A tényleges megvalósulásnak azonban akad egy olyan tényezõje, amelyre a vizsgálódások eleddig kevésbé terjedtek ki: a szabad verseny törvényszerûségei, ezek közül is a jelen tanulmány témája, a médiatársaságok koncentrációs tendenciája.A médiafórumok sokfélesége kétségkívül a politikai és kulturális pluralizmus alapja, feltétele az Emberi Jogok Európai Konvenciója 10. Cikkében lefektetett kifejezési és információs szabadság valamint egyéb demokratikus, kulturális, alkotmányos értékek érvényesülésének.A nagy privátvállalkozások fejlesztése valamint a médiatevékenység és médiaverseny nemzetközi kiélezõdése és globalizációja azonban az...