Jogszabálykereső
Abtv.
•
Air.
•
Alaptörvény
•
Are. tv.
•
Art.
•
Avt.
•
Áfa tv.
•
Áhsz.
•
Áht.
•
Ákr.
•
Állampolg. tv
•
ÁSZ tv.
•
Ávr.
•
Be.
•
Bit.
•
Bjt.
•
Bnytv.
•
Bszi.
•
Bszt.
•
Btk.
•
Büsz.
•
Bv. tv.
•
Civil tv.
•
Cnytv.
•
Ctv.
•
Csődtv.
•
Cst. vhr.
•
Cst.
•
Ebktv.
•
Ebtv. vhr.
•
Ebtv.
•
Efo. tv.
•
Eho
•
Eht.
•
Ehtv.
•
EKAER
•
Ekho
•
ESBA 2014-20 r.
•
Eüak.
•
Eütv.
•
EVA
•
Evt.
•
E-ügyintézési tv.
•
Étv.
•
Felnőttképzési tv.
•
Felsőokt. tv.
•
Fétv.
•
Fgy. tv.
•
Filmtv.
•
Flt.
•
Fmhtv.
•
Földforgalmi tv.
•
Fttv.
•
GET
•
Gjt.
•
Gyer.
•
Gyftv.
•
Gyógyszer tv.
•
Gyülekezési tv.
•
Gyvt.
•
Harmtv.
•
Helyi adó tv.
•
Hetv.
•
Hjt.
•
Hpt.
•
Hszt.
•
Hvt.
•
Iasz.
•
Info tv.
•
Innovációs tv.
•
Inytv. vhr.
•
Inytv.
•
Itv.
•
Jat.
•
Jht.
•
Jöt.
•
Jstv.
•
Jszr.
•
Kat.
•
KATA/KIVA
•
Kbftv.
•
Kertv.
•
Kjkt.
•
Kjt.
•
Kknyt.
•
Kkt. vhr.
•
Kkt.
•
Koncessziós tv.
•
Kormány Statútum
•
Közbesz. tv.
•
Közjegyzői tv.
•
Közjegyzői vhr.
•
Köznev. tv.
•
Kp.
•
Kpt.
•
KRESZ
•
Ksztv.
•
Kttv.
•
Lakástám. r.
•
Lakás tv.
•
Met.
•
Mnbtv.
•
Mny. tv.
•
Mötv.
•
MRP
•
Mttv.
•
Munkavéd. tv.
•
Munkavéd. vhr.
•
Mt.
•
Nbtv.
•
Nek tv.
•
Neta tv.
•
Nmjtv.
•
Nsztv.
•
Nytv. vhr.
•
Nytv.
•
Ob tv.
•
OTÉK
•
OTSZ
•
Öpt.
•
Pénzmos. tv.
•
Postatv.
•
Pp.
•
Praxistv.
•
Ptk.
•
Ptké.
•
Regisztrációs adó tv.
•
Reklámadó tv.
•
Reklámtv.
•
Rtv.
•
Smtv.
•
Stabilitási tv.
•
Státusztv.
•
Szabs. tv.
•
Szakhoz. tv.
•
Szakképzési tv.
•
Szaktv.
•
Számv. tv.
•
Szja tv.
•
Szjt.
•
Szmtv.
•
Szocho tv.
•
Szoctv.
•
Szövetkezeti tv.
•
Tao tv.
•
Társasházi tv.
•
Tbj. vhr.
•
Tbj.
•
Termékdíj tv.
•
Tftv.
•
Tny. vhr.
•
Tny.
•
Tpt.
•
Tpvt.
•
Útdíj r.
•
Útdíj tv.
•
Ügyvédi tv.
•
Üsztv.
•
Ütv.
•
Vagyontv.
•
Vámtv.
•
Vbt.
•
Ve.
•
VET
•
Védjegy tv.
•
Vht.
•
Vjt.
•
Vüsz.
1989. évi VII. törvény
a sztrájkról *
1. § (1) A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga.
(2) A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni.
(3) A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos.
(4) A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga. Szolidaritási sztrájk esetén az előzetes egyeztetés [2. § (1) bekezdése] mellőzhető.
2. § (1) Sztrájk kezdeményezhető, ha
a) * a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy
b) az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre.
(2) Amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Kormány * öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét. Több munkáltatót érintő sztrájk esetében a munkáltatók, kérelemre, kötelesek képviselőjüket kijelölni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg.
3. § (1) Jogellenes a sztrájk:
a) * ha az 1. § (1) bekezdésébe, (3) bekezdésébe, a 2. § (1) bekezdésébe vagy a 4. § (2) bekezdésébe ütközik,
b) * Alaptörvénybe ütköző cél érdekében,
c) olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, vagy mulasztással szemben, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik,
d) kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.
(2) * Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottak nem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására.
(3) Nincs helye sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná.
4. § (1) A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről.
(2) * Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.
(3) * A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.
(4) * A munkaügyi perben eljáró bíróság (3) bekezdés szerinti eljárására az 5. § (1) bekezdésének hatásköri és illetékességi szabályait, valamint az 5. § (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
5. § (1) * A sztrájk jogszerűségének, illetve a 3. § szerinti jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több munkaügyi perben eljáró bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Törvényszék az illetékes.
(2) * A munkaügyi perben eljáró bíróság öt munkanapon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után dönt. A munkaügyi perben eljáró bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz.
A másodfokú bíróság öt munkanapon belül dönt.
6. § (1) A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető.
(2) A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozót - a (3) bekezdésben írt kivétellel - megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok.
(3) A sztrájk miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg.
(4) A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.
7. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) *