Jogszabálykereső
Abtv.
•
Air.
•
Alaptörvény
•
Are. tv.
•
Art.
•
Avt.
•
Áfa tv.
•
Áhsz.
•
Áht.
•
Ákr.
•
Állampolg. tv
•
ÁSZ tv.
•
Ávr.
•
Be.
•
Bit.
•
Bjt.
•
Bnytv.
•
Bszi.
•
Bszt.
•
Btk.
•
Büsz.
•
Bv. tv.
•
Civil tv.
•
Cnytv.
•
Ctv.
•
Csődtv.
•
Cst. vhr.
•
Cst.
•
Ebktv.
•
Ebtv. vhr.
•
Ebtv.
•
Efo. tv.
•
Eho
•
Eht.
•
Ehtv.
•
EKAER
•
Ekho
•
ESBA 2014-20 r.
•
Eüak.
•
Eütv.
•
EVA
•
Evt.
•
E-ügyintézési tv.
•
Étv.
•
Felnőttképzési tv.
•
Felsőokt. tv.
•
Fétv.
•
Fgy. tv.
•
Filmtv.
•
Flt.
•
Fmhtv.
•
Földforgalmi tv.
•
Fttv.
•
GET
•
Gjt.
•
Gyer.
•
Gyftv.
•
Gyógyszer tv.
•
Gyülekezési tv.
•
Gyvt.
•
Harmtv.
•
Helyi adó tv.
•
Hetv.
•
Hjt.
•
Hpt.
•
Hszt.
•
Hvt.
•
Iasz.
•
Info tv.
•
Innovációs tv.
•
Inytv. vhr.
•
Inytv.
•
Itv.
•
Jat.
•
Jht.
•
Jöt.
•
Jstv.
•
Jszr.
•
Kat.
•
KATA/KIVA
•
Kbftv.
•
Kertv.
•
Kjkt.
•
Kjt.
•
Kknyt.
•
Kkt. vhr.
•
Kkt.
•
Koncessziós tv.
•
Kormány Statútum
•
Közbesz. tv.
•
Közjegyzői tv.
•
Közjegyzői vhr.
•
Köznev. tv.
•
Kp.
•
Kpt.
•
KRESZ
•
Ksztv.
•
Kttv.
•
Lakástám. r.
•
Lakás tv.
•
Met.
•
Mnbtv.
•
Mny. tv.
•
Mötv.
•
MRP
•
Mttv.
•
Munkavéd. tv.
•
Munkavéd. vhr.
•
Mt.
•
Nbtv.
•
Nek tv.
•
Neta tv.
•
Nmjtv.
•
Nsztv.
•
Nytv. vhr.
•
Nytv.
•
Ob tv.
•
OTÉK
•
OTSZ
•
Öpt.
•
Pénzmos. tv.
•
Postatv.
•
Pp.
•
Praxistv.
•
Ptk.
•
Ptké.
•
Regisztrációs adó tv.
•
Reklámadó tv.
•
Reklámtv.
•
Rtv.
•
Smtv.
•
Stabilitási tv.
•
Státusztv.
•
Szabs. tv.
•
Szakhoz. tv.
•
Szakképzési tv.
•
Szaktv.
•
Számv. tv.
•
Szja tv.
•
Szjt.
•
Szmtv.
•
Szocho tv.
•
Szoctv.
•
Szövetkezeti tv.
•
Tao tv.
•
Társasházi tv.
•
Tbj. vhr.
•
Tbj.
•
Termékdíj tv.
•
Tftv.
•
Tny. vhr.
•
Tny.
•
Tpt.
•
Tpvt.
•
Útdíj r.
•
Útdíj tv.
•
Ügyvédi tv.
•
Üsztv.
•
Ütv.
•
Vagyontv.
•
Vámtv.
•
Vbt.
•
Ve.
•
VET
•
Védjegy tv.
•
Vht.
•
Vjt.
•
Vüsz.
2011. évi CCXI. törvény
a családok védelméről *
A család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik.
A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania.
A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki.
Gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését.
Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom.
A családok életében kitüntetett jelentőséggel bírnak a nemzedékeken átívelő - köztük a nagyszülők és az unokák közötti - kapcsolatok.
Az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését.
A családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. E célok megvalósítására a vallási közösségek is kiemelt figyelmet fordítanak.
Az Országgyűlés mindezen értékek megőrzése és erősítése céljából, valamint annak érdekében, hogy a családok védelmére és jólétének növelésére kiszámítható és biztonságot nyújtó szabályozási környezetet teremtsen, az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény L) cikk (3) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja: *
I. Fejezet
Célok és alapelvek
1. § (1) Az állam - önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is - védi a család és a házasság intézményét.
(2) A rendezett családi viszonyok védelme különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében.
(3) Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását.
(4) Az állam - annak érdekében, hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel - támogatja az örökbefogadást, és gyors, méltányos határidőn belüli, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik.
2. § (1) A családok támogatása a szociális rászorultság alapján működtetett ellátórendszertől elkülönül. Az állam elsősorban a gyermekek felelős felneveléséhez járul hozzá támogatások formájában. Az állam törekszik arra, hogy a kiskorú gyermeket nevelő családok számára az otthonteremtés és a lakhatás feltételeit biztosítsa.
(2) Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a családok támogatása.
3. § (1) A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg.
(2) Az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag az alap- és középfokú oktatási intézményekben folytatott oktatás tárgya.
4. § (1) A munkavállaló szülő jogosult arra, hogy gyermeke elhelyezéséhez munkaideje tartamára az államtól segítséget kapjon.
(2) Az állam a kiskorú gyermek napközbeni gondozásához, felügyeletéhez kapcsolódó, a családok igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások nyújtásával segíti a gyermeket nevelő szülő foglalkoztatásban való részvételét.
(3) Az állam kiemelten ösztönzi és támogatja a kiskorú gyermekek kis közösségekben, családias körülmények között történő napközbeni gondozását és felügyeletét.
5. § E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében a médiaszolgáltatók kötelesek szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtani. Az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását. A médiaszolgáltatók által elkövetett jogsértések esetén alkalmazható jogkövetkezményekről külön törvény rendelkezik.
6. § (1) Az állam elősegíti és támogatja a családbarát szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén.
(2) Az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat, szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe.
II. Fejezet
A családi jogállás és az abból eredő főbb kötelezettségek és jogok
1. A családi jogállás keletkezése
7. § *
2. Jog az örökléshez
8. § *
3. Szülői kötelezettségek és jogok
9. § (1) A családban az anya és az apa a szülői felelősség alapján - külön törvényben foglalt eltéréssel - azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír.
(2) A szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza, felelősen nevelje, és a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását biztosítsa.
(3) A kiskorú gyermek szülője köteles különösen
a) gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani,
b) gyermekével együttműködni,
c) gyermekét az őt érintő kérdésekről - korának és fejlettségének megfelelően - tájékoztatni, véleményét figyelembe venni,
d) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni,
e) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni,
f) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni,
g) gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik.
(4) A szülő köteles a gyermekre tekintettel kapott támogatást a gyermek gondozására, nevelésére fordítani.
(5) A kiskorú gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke felelős nevelését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.
10. § A szülő külön törvényben meghatározott módon és kivételekkel - kiskorú gyermek esetén a saját szükséges tartásának korlátozásával is - köteles a gyermek tartására.
11. § A házasság érvénytelenítése, valamint érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapítása, továbbá a házasság felbontása külön törvényben meghatározottak szerint a bíróság hatáskörébe tartozik.
4. A családban élő gyermek kötelezettségei és jogai
12. § (1) A külön törvényben foglaltak szerint tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének.
(2) A kiskorú gyermek kötelessége, hogy - korának és fejlettségének megfelelően - tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön.
13. § (1) A kiskorú gyermeknek joga van a testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.
(2) A kiskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a családban történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez.
(3) A kiskorú gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját testi, lelki és szellemi fejlődése érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el.
(4) A kiskorú gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. Az állam kötelessége, hogy ilyen esetben a kiskorú gyermek családon belüli ellátásának feltételeit szükség szerint biztosítsa.
(5) A családjától elválasztott kiskorú gyermeknek a legrövidebb időn belül vissza kell kerülnie családjához, ha ennek törvényben meghatározott feltételei teljesülnek. Ennek érdekében az állam minden szükséges intézkedést megtesz.
14. § A nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
III. Fejezet
A család és a gyermekvállalás védelme a foglalkoztatás terén
15. § (1) A kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést.
(2) A legalább három kiskorú gyermeket nevelő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő, illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőt foglalkoztatása során az ezen körülményeket figyelembe vevő további, külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg.
16. § (1) A várandós anyát, illetve a kiskorú gyermeket nevelő szülőt külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg
a) a foglalkoztatásra irányuló szerződés munkavégzés helyének megváltozása miatti módosítása,
b) a rendkívüli, illetve az éjszakai munkavégzésre való igénybe vehetőség,
c) a más helységben végzendő munkára kötelezés, továbbá
d) a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálat munkaidő-kedvezménye
esetén.
(2) A várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőt csak az egészségi állapotának megfelelő olyan munkakörben lehet foglalkoztatni, amelyhez hozzájárult, és amelyben alapbére nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. A megfelelő munkakör felajánlása vagy kialakítása a foglalkoztató feladata. Amennyiben a foglalkoztató nem tud ilyet biztosítani, a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére külön törvényben foglaltak szerint alapbért kell folyósítani.
17. § A szülőt külön törvény szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermeke otthoni
a) gondozása céljából legalább a gyermek harmadik életéve, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, ikergyermekek nevelése esetén a külön törvény szerinti korhatár betöltéséig,
b) ápolása céljából legalább a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig, illetve ezt követően a személyes ápolás indokoltságának igazolása alapján.
18. § A szülő külön törvény szerinti felmondási védelem alatt áll, ha
a) háromévesnél fiatalabb gyermeket nevel,
b) beteg gyermekét ápolja,
c) várandós, szülési szabadságon vagy a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, illetve emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben vagy gyermek örökbefogadására irányuló eljárásban vesz részt.
19. § A gyermek gondozása céljából igénybe vett ellátásból a foglalkoztatásba visszatérő szülőt kérésére - legalább a gyermek harmadik életévének betöltéséig - külön törvény szerinti részmunkaidőben kell foglalkoztatni.
20. § (1) A család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos feladatai ellátásának segítésére - külön törvényben foglaltak szerint -
a) mindkét szülő pótszabadságra,
b) a gyermekét szoptató anya munkaidő-kedvezményre, és
c) a várandós, illetve szülő nő szülési szabadságra
jogosult.
(2) A szülési szabadság időtartama nem lehet rövidebb huszonnégy hétnél, kivéve, ha az anya a szülést követően nem tudja, vagy nem akarja a gyermekét gondozni.
21. § Az e törvény szerinti foglalkoztatási védelmekhez és kedvezményekhez képest más jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve egyedi foglalkoztatói intézkedés a gyermeket nevelő foglalkoztatottra nézve kedvezőbb szabályokat is megállapíthat, különösen, ha a foglalkoztatottra nemcsak a gyermek neveléséből, hanem más, rászoruló családtag iránti kötelezettségből eredő gondozási feladat is járul.
IV. Fejezet
A családok és a gyermekvállalás állami támogatása
22. § (1) Az állam a gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál figyelembe veszi a gyermekvállalással és -neveléssel együtt járó költségeket.
(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése érdekében külön törvényben foglaltak szerint a gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat.
23. § (1) Az állam pénzbeli támogatás vagy természetbeni ellátás formájában hozzájárul a várandóssággal, a szüléssel, a szülőnek a gyermek - legalább hároméves koráig történő - gondozásával és nevelésével, valamint a taníttatásával összefüggő költségeihez.
(2) A támogatás formája és mértéke külön törvényben foglaltak szerint - így különösen a család szerkezetére, a családban nevelt gyermekek számára és életkorára, a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos állapotára, továbbá a szülő külön törvény szerinti társadalombiztosítási jogviszonya fennállásának tényére és annak előzetes időtartamára tekintettel - családonként eltérő.
(3) A támogatás mértékére, valamint a támogatásra való jogosultság időtartamára és feltételeire vonatkozó rendelkezések módosítása esetén - kivéve, ha az az ellátás jogosultjára nézve kedvező tartalmú - a módosítás hatálybalépésére a kihirdetésétől számított legalább egy év felkészülési időt kell biztosítani.
24. § A gyermeket nevelő szülő részmunkaidős foglalkoztatásához, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett pénzbeli ellátás igénybevételét követő foglalkoztatásához az állam külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt nyújt.
25. § (1) A generációk közötti együttműködés ösztönzése érdekében az állam törekszik arra, hogy a család tagjainak egymás iránti felelősségvállalása erősödjön, és ez a felelősségvállalás elismerést nyerjen.
(2) A gyermeket nevelő szülő a nyugdíjrendszer fenntartásához a gyermek(ek) felnevelésével hozzájárul. A gyermekvállalásból adódó nyugdíjhátrányokat az állam külön törvény szerint ellentételezi.
V. Fejezet
Záró rendelkezések
5. Hatályba léptető rendelkezés
26. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 7. §, 8. §, 17. § és 19. § 2012. július 1-jén lép hatályba.
6. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
27. § E törvény 1-25. §-a az Alaptörvény L) cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
7. *
28-29. § *