Törvénytár


A kereséshez egy feltétel megadása is elegendő.

 

2011. évi CXXII. törvény

a központi hitelinformációs rendszerről * 

Az Országgyűlés a közérdek által vezérelve a teljes körű hitelnyilvántartás – ezen belül a lakossági hitelnyilvántartás – létrehozásának, a hitelképesség megalapozottabb megítélésének, túlzott mértékű lakossági eladósodás csökkentésének, a pénzpiac biztonságosabb működésének, valamint a hitelezési kockázat csökkentésének, összességében a társadalom egésze gazdasági és pénzügyi stabilitásának elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Általános rendelkezések

1. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartott adatok kezelésének célja * 

1. § *  A központi hitelinformációs rendszerben (a továbbiakban: KHR) nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében.

2. Fogalommeghatározások

2. § (1) *  E törvény alkalmazásában

a) nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek, vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli;

b) befektetési hitel: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti hitel;

c) *  pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés b)–c), f)–g) és l) pontjában foglalt tevékenységek, ideértve a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 28. §-a szerinti kölcsönnyújtást is;

d) értékpapír-kölcsönzés: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 44. pontjában foglalt tevékenység;

e) referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személy személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet;

f) referenciaadat-szolgáltató:

1. a pénzügyi szolgáltatások legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár

2. a Diákhitel Központ Zrt.,

3. a befektetési hitelt nyújtó hitelintézet, befektetési vállalkozás,

4. az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint

5. a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott,

6. *  a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárásokban eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálat;

g) vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót.

(2) *  E törvény alkalmazásában az írásban történő adatátadás, tájékoztatás és egyéb kommunikáció alatt

a) a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás között kizárólag az elektronikus úton történő közlést;

b) a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás és a nyilvántartott természetes személy között a postai úton való közlést és – a nyilvántartott személy előzetes hozzájárulása esetén – az elektronikus kézbesítésről szóló külön jogszabály szerint megvalósuló elektronikus kommunikációt;

c) a nyilvántartott vállalkozás esetében a postai úton való közlést, a Bszt. 4. § (2) bekezdés 65. pontja szerinti tartós adathordozón való közlést és – a nyilvántartott vállalkozás előzetes hozzájárulása esetén – az elektronikus kézbesítésről szóló külön jogszabály szerint megvalósuló elektronikus kommunikációt és

d) a referenciaadat-szolgáltató és a nyilvántartott személy közötti közvetlen, személyes találkozásakor történő, írásos dokumentumátadást

kell érteni.

(3) A nyilvántartott személy távközlési eszköz vagy elektronikus kommunikáció útján továbbított szöveges üzenetben való értesítést is igényelhet a referenciaadat-szolgáltatótól, valamint a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól. A természetes személy e törvényben meghatározott nyilatkozatát a referenciaadat-szolgáltató bármely fiókjában is megteheti írásban.

(4) Az e törvényben meghatározottak szerint haladéktalanul elvégzendő cselekményeket legfeljebb egy munkanapon belül kell elvégezni.

(5) *  A Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti eljárásokban meghatározott feladatai ellátása körében adatszolgáltatási, hiteljelentési, tranzakciós és kezelési díj fizetésére nem köteles.

3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás létrehozásának, illetve működtetésének engedélyezése

3. § (1) *  A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás létrehozásának, illetve működtetésének engedélyezésére, felügyeletére, engedélyének visszavonására, továbbá az üzleti titok, a banktitok és a fizetési titok megtartására, illetve a titoktartási kötelezettség alóli kivételekre a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) *  A KHR kezelésére engedélyt az kaphat, aki a Hpt. 16. §-ában foglalt feltételeken túl az alábbi feltételeknek is megfelel:

a) részvénytársasági formában működő pénzügyi vállalkozás,

b) legalább kétszázmillió forint saját tőkével rendelkezik,

c) *  a hitelreferencia-szolgáltatást főtevékenységként végzi,

d) *  részvényeinek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy hitelintézetek érdek-képviseleti szerve és

e) a hitelinformációs rendszeréhez történő csatlakozási szándékát a referenciaadat-szolgáltatók legalább hetven százaléka kinyilvánította, és ezen referenciaadat-szolgáltatók legalább nyolcvan százalékával rendelkeznek az összes referenciaadat-szolgáltató tárgyévet megelőző év éves beszámolója alapján kiszámított kockázatvállalásának.

(3) * 

(4) *  A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás évente tájékoztatást készít a KHR működéséről, illetve a KHR-ben kezelt adatok alapján a hitelfelvételek számáról, nagyságrendjéről, a szerződéses kötelezettségek teljesítéséről, valamint az eladósodás alakulásáról. E tájékoztatást a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás évente honlapján közzéteszi, valamint egyidejűleg megküldi a Magyar Nemzeti Bank részére.

4. A KHR működtetésére irányuló engedély visszavonása

4. § (1) *  A Magyar Nemzeti Bank a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha

a) a pénzügyi vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, vagy vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,

b) a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezi a pénzügyi vállalkozás felszámolását,

c) *  a pénzügyi vállalkozás nem felel meg a 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

(2) *  A Magyar Nemzeti Bank a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt a Hpt. 32. §-ában foglalt eseteken kívül akkor is visszavonhatja, ha

a) *  az informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszer előírásainak nem tesz eleget,

b) *  a pénzügyi vállalkozás – az arra jogosult szerv határozatával megállapított módon – súlyosan vagy ismételten megsérti az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásait,

c) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nem tesz eleget a Magyar Nemzeti Bank határozatában foglalt, a jogszerű működés helyreállítására vonatkozó előírásoknak.

(3) *  A KHR kezelésére vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bank köteles a KHR kezelésére egy másik pénzügyi vállalkozást kijelölni, és az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidő bekövetkezéséig felügyeleti biztost kirendelni.

(4) *  Felügyeleti biztos kirendelése esetén, a felügyeleti biztosra a Hpt. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(5) *  A (3) bekezdésben meghatározott kijelölés esetén a Magyar Nemzeti Bank azt a pénzügyi vállalkozást jelölheti ki a KHR kezelőjeként, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a 3. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt feltételeknek százhúsz napon belül megfelel.

(6) *  Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a KHR kezelésére vonatkozó engedélyét a Magyar Nemzeti Bank visszavonta, köteles az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidő bekövetkezéséig kezelt referenciaadatokat az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt időpontban átadni annak a pénzügyi vállalkozásnak, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a KHR új kezelőjeként kijelöl. Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a KHR kezelésére vonatkozó engedélyét a Magyar Nemzeti Bank visszavonta, az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidőtől kezdődően referenciaadatot nem kezelhet.

(7) *  A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás üzletszabályzatának elfogadásához a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyása szükséges.

II. A KHR-ben történő adatkezelés szabályai

5. A KHR részére történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés általános szabályai

5. § (1) A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag az e törvényben meghatározott referenciaadatok kezelhetők.

(2) *  A referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerződés, valamint az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés, továbbá a jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés (a továbbiakban együtt: az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés) megkötését követően írásban átadja a KHR részére

a) a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pontjának a)–d) és k) alpontja szerinti referenciaadatait,

b) a vállalkozásoknak a melléklet II. fejezetének 2.1 pontja és 2.2 pontja a)–d) és l) alpontja szerinti referenciaadatait.

(3) *  A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi – a (7) bekezdés szerinti – átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél – az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt – bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 11–13/A. § alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pont a)–d) alpontjai, valamint az 1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza.

(3a) *  A természetes személy ügyfél (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére.

(4) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a referenciaadat-szolgáltatók által átadott referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért.

(5) *  A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR-be történő adattovábbítás céljából kizárólag a referenciaadat-szolgáltató által átadott referenciaadatot veheti át, és a KHR-ből kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhatja át a referenciaadat-szolgáltatónak. Az adatkérési igényben megjelölt nyilvántartott személyre vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. A KHR-ből a Diákhitel Központ Zrt. részére – a 15. § (8) bekezdésében foglaltakon kívül – referenciaadat nem adható át.

(6) *  A KHR adatkezelése automatizált módon történik. A referenciaadat-szolgáltatók által megküldött, az azonos természetes személyekre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben a referenciaadat-szolgáltató általi adatátvétel céljából összekapcsolhatók.

(7) *  Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi:

a) *  természetes személy ügyfél esetében – ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában ahhoz hozzájárult – a (2) bekezdés szerinti, a melléklet II. fejezetének 1.1 –1.4 és 1.6 pontjai szerinti referenciaadatokat,

b) *  természetes személy ügyfél esetében – ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez – a melléklet II. fejezetének 1.5 pontja szerinti, továbbá a 11–13/A. §-ban foglaltak alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [melléklet II. fejezet 1.1, 1.2 pont e)–g) alpont, 1.3–1.4 pont, 1.6 pont],

c) vállalkozások esetén a melléklet II. fejezetének 2.1–2.4 pontjai szerinti referenciaadatokat.

(8) *  A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás megkülönböztetés-mentesen köteles biztosítani a KHR-hez történő csatlakozás lehetőségét az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező (a továbbiakban: más tagállambeli hitelező) számára, ha az Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végez.

(9) Más tagállambeli hitelező részére kizárólag a határon átnyúló tevékenysége vonatkozásában, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR-ben kezelt adatot csak akkor továbbíthat, ha

a) ezt a más tagállambeli hitelező a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál a KHR-hez történő csatlakozásról szóló írásbeli nyilatkozattal kérelmezi,

b) a csatlakozási nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól igényelt adatokat kizárólag az e törvényben meghatározottaknak megfelelően használja fel és

c) írásban nyilatkozik arról, hogy mind az ügyfél, mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás tekintetében az e törvényben a referenciaadat-szolgáltatóra meghatározott szabályoknak megfelelően jár el és teljesíti a tájékoztatási, adatátadási és egyéb kötelezettségeket.

(10) Más tagállambeli hitelező KHR részére teljesítendő adatátadási kötelezettsége a határon átnyúló szolgáltatást igénybevevő nyilvántartottnak a határon átnyúló szolgáltatással összefüggő, a mellékletben meghatározott adataira terjed ki.

6. § (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a referenciaadatot továbbító referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét.

(2) Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, 8. §-ban meghatározott időpontig kell kezelni.

(3) *  Az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a referenciaadat-szolgáltató – az ügyfélvédelmi szabályok figyelembevételével – öt munkanapon belül köteles az általa kezelt referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadni. A határidő számításának kezdete

a) az 5. § (2) bekezdésében meghatározott szerződések megkötésének időpontja,

b) a 11. § (1) bekezdésében és a 14. § és 14/B. §-ban meghatározott időtartam letelte,

c) a 12. § a) pontjában meghatározott esetben az okirati bizonyíték rendelkezésre állásának időpontja,

d) a 12. § b) pontjában és a 13. §-ban meghatározott esetekben a jogerős bírósági határozat tartalmáról való tudomásszerzés időpontja,

e) a 14/A. §-ban meghatározott esetben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződés felmondásának vagy felfüggesztésének időpontja,

f) *  a 13/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásának dátuma.

(4) *  A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a referenciaadat-szolgáltató az adatot az arról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére.

(5) *  A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet 1.2 pontjának j) és k) alpontja, illetve 2.2 pontjának k) és l) alpontja szerinti adatot.

(6) *  Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet 1.2 pont i) alpontja, illetve 2.2 pont j) alpontja szerinti adatot.

(7) *  A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 4. § (1), (3), (6), (7) és (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása érdekében a Magyar Nemzeti Bank a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól

a) vállalkozásokkal kapcsolatban – ide nem értve az egyéni vállalkozót – a melléklet II. fejezet 2.1 pont d) alpontjában, valamint a 2.2 pontjában meghatározott adatokra vonatkozóan,

b) természetes személyekkel és egyéni vállalkozókkal kapcsolatban a melléklet II. fejezet 1.2. pont b), c)–g), i) és j) alpontjában meghatározott adatokra, valamint a szerződés típusára vonatkozóan,

feladatköre megjelölésével az egyedi adatokra vonatkozóan is kérhet adatszolgáltatást.

(8) *  Ha a Magyar Nemzeti Bank természetes személyekkel vagy egyéni vállalkozókkal kapcsolatos egyedi adatszolgáltatást kér, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatást csak úgy teljesítheti, hogy ezt megelőzően az adatoknak az érintett személlyel való kapcsolata megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi.

(9) *  A (7) és (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során kapott adatokat a Magyar Nemzeti Bank a megjelölt feladatkörével összefüggő elemzések, a felügyeleti jogkörében igényelt adatok ellenőrzése, továbbá a statisztikai célra igényelt adatok helyességének vizsgálata érdekében használhatja fel, és ezt követően csak egyedi azonosításra alkalmatlan formában kezelheti. A KHR-ből átvett adatokkal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre az MNB tv. 150. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, továbbá a Magyar Nemzeti Bank az átvett adatok elkülönített kezelése, továbbá fizikai és logikai védelme érdekében köteles a belső szabályzataiban meghatározott intézkedéseket megtenni.

7. § (1) *  A 11. és 14. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés egy másik referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül.

(2) *  A szerződésből eredő követelést átruházó referenciaadat-szolgáltató köteles a referenciaadat-szolgáltatás teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő referenciaadat-szolgáltató részére.

(3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott referenciaadatot „átruházás referenciaadat-szolgáltató részére” megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelést egy másik referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.

8. § (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás – a (3)–(4) bekezdésben, valamint a 9. §-ban foglalt kivétellel – a referenciaadatokat a (2) bekezdésben meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után, illetve a 9. § szerinti további adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonása esetén a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete:

a) a 11. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 11. § (1) bekezdés szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,

b) a 14. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 14. § szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,

c) az adat átadásának időpontja a 12. §, a 13. § és a 14/A. § szerinti esetben,

d) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 14/B. § szerinti esetben,

e) a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja,

f) *  a 13/A. § (1) bekezdés szerinti esetben az adósságrendezési eljárás megszűnésének dátuma:

fa) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelensége Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentésének napja,

fb) a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja,

fc) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma,

fd) a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma,

fe) az adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma,

ff) az adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

fg) az adósságrendezésnek az adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma,

fh) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lezárásának a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja.

(3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be.

(4) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a 11. § (1) bekezdés szerinti referenciaadatot.

6. A természetes személyekre vonatkozó adatok kezelésének különös szabályai

9. § (1) *  A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint kapott adatokat a szerződéses jogviszony megszűnését követően – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli.

(2) *  A referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések megkötésével egyidejűleg a szerződést kötő természetes személyt írásban tájékoztatja arról a lehetőségről, hogy adatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilvántartott természetes személy kérésére a szerződéses jogviszony megszűnését követően is kezelheti. A nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során – a referenciaadat-szolgáltató útján – írásban kérheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható.

10. § *  Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat-szolgáltató a természetes személlyel – a megalapozott döntés érdekében – megismerteti a KHR-ből átvett adatokat és az abból a természetes személy hitelképességére vonatkozóan megállapítható következtetéseit, valamint szükség esetén figyelmezteti a természetes személyt a hitelfelvétel kockázataira.

10/A. § *  A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor a természetes személy felhatalmazása alapján – az eljárás feltételeinek ellenőrzése és az adatok ellenőrzése érdekében – átveszi a természetes személynek a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatait, ideértve a melléklet II. fejezet 1. pontját, továbbá az adatot szolgáltató referenciaadat-szolgáltató megnevezését, a szerződések azonosítóit, valamint e törvény 17–20. § szerint perelt, illetve zárolt adatokat is.

11. § (1) *  A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1–1.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.

(2) Ugyanazon személy (1) bekezdés szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.

(3) Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés esetén a meg nem fizetett tartozást a Tpt. 169. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

12. § *  A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során

a) valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve

b) *  hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 274–277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

13. § *  A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.4 pontja szerinti referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 313/C. §-ában vagy a Btk. 374. § (5) bekezdésében és 393. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

13/A. § *  (1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja azoknak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.6 pontja szerinti referenciaadatait, akik az adósságrendezési eljárásba adósként, adóstársként vagy egyéb kötelezettként bevonásra kerültek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatátadásról a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás írásban értesítést küld azon referenciaadat-szolgáltatók részére, akik az érintett természetes személyhez tartozóan a KHR-ben az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések alapján fennálló követeléssel rendelkeznek.

(3) A Családi Csődvédelmi Szolgálat és az 5. § (2) bekezdés szerinti adatátadást elvégző referenciaadat-szolgáltató a nyilvántartott személyről a szerződés illetve az adósságrendezési eljárás időtartalma alatt értesítést kérhet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól a 11–13. § alapján kezelt adatokban bekövetkezett változásról, a nyilvántartott személynek az 5. § (3) bekezdésben meghatározott, illetve a természetes személyek adósságrendezési eljárásának kezdeményezésekor tett nyilatkozata alapján.

7. A vállalkozásokra vonatkozó adatok kezelésének különös szabályai

14. § *  A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1–2.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt.

14/A. § *  A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.4 pontja szerinti referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.

14/B. § *  (1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.3 pontja szerinti referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván.

(2) E § alkalmazásában referenciaadat-szolgáltató a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl a pénzforgalmi szolgáltatást [Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pont] nyújtó pénzforgalmi intézmény vagy hitelintézet.

III. Ügyfélvédelem és jogorvoslat

15. § (1) *  Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai az 5. § (2) bekezdése szerint átadásra kerülnek, valamint a 11–13/A. § szerint átadásra kerülhetnek.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak részét képezi a Magyar Nemzeti Bank által a honlapján megjelentetett mintatájékoztató.

(3) A 11. § (1) bekezdés szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a melléklet II. fejezete 1.1–1.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének.

(4) A természetes személy a szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére az (1) bekezdés alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette.

(5) *  A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére – az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az 1. §-ban meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja – a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 14–14/B. §-ban meghatározott esetben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be.

(6) *  A referenciaadat-szolgáltató a 6. § (5) bekezdés szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről.

(7) Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.

(8) *  A referenciaadat-szolgáltató a (7) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a referenciaadat-szolgáltatónak. A referenciaadat-szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek.

(9) *  A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a (6)–(7) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét – ha a nyilvántartott személy ezt kéri – elektronikus adatközlés útján is teljesítheti

(10) *  Az e törvény által előírt írásbeli tájékoztatásoknak a referenciaadat-szolgáltató a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 279. § (2) bekezdésének megfelelően azonosított elektronikus úton is eleget tehet utólag igazolható módon. Az írásbeli nyilatkozatokat a fogyasztó – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (3) bekezdésének megfelelően – azonosított elektronikus úton is megteheti. A (4) bekezdés vonatkozásában a fogyasztó a szerződés azonosított elektronikus úton történő megküldésekor elektronikus módon igazolja, hogy a részére az (1) bekezdés alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette. Ebben az esetben a fogyasztó külön aláírására igazolásként nincs szükség.

16. § (1) A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését.

(2) *  A nyilvántartott személy az (1) bekezdésben foglalt kifogást

a) a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy

b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz

írásban nyújthatja be.

(3) *  A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.

(4) *  A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni.

(5) *  Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni.

(6) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadatszolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.

(7) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított.

17. § *  (1) A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetve azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 16. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani. Határidőben előterjesztettnek kell tekinteni a keresetlevelet, ha azt a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták, vagy elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.

(2) A nyilvántartott személyt az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A bíróság haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy a keresetlevél alkalmas-e a perfelvételre, és amennyiben alkalmas, legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedését követően válik a tárgyalásra alkalmassá, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(5) A bíróság a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg közli a keresetet az alperessel és felhívja a feleket, hogy az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is, hogy a keresetre a tárgyaláson adja elő az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát.

(6) Az alperes legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, feltéve, hogy azt egyidejűleg – ajánlott elsőbbségi postai küldeményként – a felperesnek is megküldi, és ennek tényét igazolja. Az e rendelkezések megsértésével teljesített perbeli cselekmények hatálytalanok.

(7) Ha a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta, és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni, és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. Ha a jelen lévő alperes korábban írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, azt legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson szóban köteles előadni.

(8) A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli.

(9) A perfelvételi tárgyalás folytatásának elrendelése esetén a folytatólagos perfelvételi tárgyalás időpontját tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.

(10) A bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban megtartja az érdemi tárgyalást. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig felajánlottak. A perben utólagos bizonyításnak nincs helye.

(11) Az érdemi tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos érdemi tárgyalást az elhalasztott tárgyalás határnapját követő tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.

18. § *  (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárásjogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani.

(2) A keresetlevél perfelvételre való alkalmassága esetén kérelemre a bíróság végzésével ideiglenes intézkedésként két munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik.

(3) Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok – a Családi Csődvédelmi Szolgálat kivételével – a referenciaadat-szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás.

(4) A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye.

(5) A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontja esetében van helye.

19. § *  (1) Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadatot a 18. § (3) bekezdése szerint kell kezelni, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el.

(2) A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.

(3) A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Magyar Nemzeti Banknak is megküldi.

20. § *  A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles elbírálni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított három napon belül kérheti tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.

IV. Záró rendelkezések

8. Hatálybalépés

21. § E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

9. Átmeneti rendelkezések

22. § *  (1) Az e törvény hatályba lépésétől számított kilencven napon belül a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személy ügyfeleit az általa vezetett szerződések tartalmáról [melléklet II. fejezet 1.2 pont a)–d) és i)–j) alpont], az adatátadási kötelezettségéről, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni.

(2) A referenciaadat-szolgáltató az e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a fennálló szerződéseinek természetes személy ügyfeleire vonatkozó, a melléklet II. fejezet 1.1–1.2 pontja szerinti referenciaadatokat. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e bekezdés alapján kapott adatokat a 9. §-ban meghatározott időpontig kezeli.

(3) A (2) bekezdés nem érinti a referenciaadat szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy a 11–14/B. § szerinti referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a törvény hatálybalépésétől átadja.

(4) A természetes személy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztató kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kérheti adatainak pontosítását.

(5) A referenciaadatok (2) bekezdés szerinti KHR-be történő átadásukat követően csak akkor adhatók át a KHR-ből más referenciaadat-szolgáltatónak, ha a KHR-ből adatot kérő referenciaadat-szolgáltató beszerzi az ügyfél 5. § (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozatát. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a nyilatkozattal kapcsolatban a KHR a melléklet II. fejezetének 1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza, mely adat a referenciaadat-szolgáltató részére kiadható.

(6) Az e törvény hatálybalépésekor a Hpt. szerinti Központi Hitelinformációs Rendszerben kezelt, az e törvény alapján a KHR-ben nyilvántartandó adatokat a KHR-ben kell kezelni.

23. § (1) E törvény nem érinti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás KHR működtetésére irányuló engedélyének érvényességét.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt jelzáloghitel nyújtására jogosult biztosító, a zálogkölcsönnyújtással foglalkozó közraktár, legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül köteles a tevékenységét engedélyező hatóság részére benyújtani a KHR-hez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot.

(3) *  A jelzáloghitel nyújtására jogosult biztosító és a zálogkölcsönzéssel foglalkozó közraktár esetében a 22. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott határidő a KHR-hez történő csatlakozás napjától számítandó.

(4) *  A (2) bekezdés hatálya alá tartozó biztosítóra, közraktárra a 11–12. és 14–14/B. §-ban meghatározott adatátadási kötelezettség csak az e törvény hatálybalépését követően bekövetkezett esetekre alkalmazandó.

10. Átmeneti rendelkezések * 

24. § *  Az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően a Khrtv. alapján átadott és nyilvántartott, de a Módtv.-vel megállapított rendelkezések alapján átadásra nem kerülő referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Módtv. hatálybalépését követő két munkanapon belül visszaállíthatatlanul törli.

Melléklet a 2011. évi CXXII. törvényhez * 

I. Az azonosító adatok

1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.

2. A referenciaadat-szolgáltatót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.

II. A központi hitelinformációs rendszerben az ügyfelekről nyilvántartható adatok

1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok:

1.1. Azonosító adatok:

a) név,

b) születési név,

c) születési idő, hely,

d) anyja születési neve,

e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,

f) lakcím,

g) levelezési cím,

h) elektronikus levelezési cím.

1.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:

a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

c) ügyféli minőség (adós, adóstárs),

d) *  a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,

e) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,

f) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,

g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,

h) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,

i) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme,

j) fennálló tőketartozás összege és pénzneme,

k) *  a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.

1.3. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:

a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka,

b) okirati bizonyítékok,

c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma.

1.4. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok:

a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma),

b) a letiltás időpontja,

c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege,

d) a jogosulatlan felhasználások száma,

e) az okozott kár összege,

f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja,

g) perre utaló megjegyzés.

1.5. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok:

a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum),

b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai,

c) az ügyfél azonosító adatai,

d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés.

1.6. *  az adósságrendezési eljárást kezdeményező adós, adóstársa, továbbá az adósságrendezési eljárásban az adós mellett résztvevő egyéb kötelezettre vonatkozóan:

1.6.1. Az adósságrendezési eljárásnak az adósságrendezési nyilvántartás szerinti ügyazonosító száma,

1.6.2. Az adósságrendezési eljárás adatai:

a) az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásának dátuma,

b) az adósságrendezési eljárás típusa (bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezés)

c) az adósságrendezési eljárás kezdő dátuma:

ca) a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről a Családi Csődvédelmi Szolgálat által közzétett hirdetmény dátuma, vagy

cb) a bírósági adósságrendezést elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

d) az adósságrendezésben érintett főhitelező adószáma, megnevezése,

e) az adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés tárgyában történő megegyezés:

ea) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrejöttének dátuma, vagy

eb) a bírósági adósságrendezési egyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja,

f) az adósságrendezési eljárás megszűnésének napja:

fa) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelenségének a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja, vagy

fb) a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja,

fc) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja

fd) a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

fe) az adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

ff) az adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

fg) az adósságrendezésnek az adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

fh) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lezárásának a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja

g) az adósságrendezési eljárás szakaszai: „Kezdeményezés benyújtása”, „Kezdeményezett”, „Megegyezett”, „Lezárt”

1.6.3. Az ügyfél érintettsége (adós, adóstárs, az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett).

2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok:

2.1. azonosító adatok:

a) cégnév, név,

b) székhely,

c) *  cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,

d) adószám.

2.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:

a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

c) a szerződés megszűnésének módja,

d) *  a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,

e) a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,

f) a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,

g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,

h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,

i) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,

j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme,

k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme,

l) *  a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.

2.3. Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván:

a) a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma),

b) a sorba állított követelések összege és devizaneme,

c) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja,

d) perre utaló megjegyzés.

2.4. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok:

a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja,

b) perre utaló megjegyzés.