Jogszabálykereső


Abtv.Air.AlaptörvényAre. tv.Art.Avt.Áfa tv.Áhsz.Áht.Ákr.Állampolg. tvÁSZ tv.Ávr.Be.Bit.Bjt.Bnytv.Bszi.Bszt.Btk.Büsz.Bv. tv.Civil tv.Cnytv.Ctv.Csődtv.Cst. vhr.Cst.Ebktv.Ebtv. vhr.Ebtv.Efo. tv.EhoEht.Ehtv.EKAEREkhoESBA 2014-20 r.Eüak.Eütv.EVAEvt.E-ügyintézési tv.Étv.Felnőttképzési tv.Felsőokt. tv.Fétv.Fgy. tv.Filmtv.Flt.Fmhtv.Földforgalmi tv.Fttv.GETGjt.Gyer.Gyftv.Gyógyszer tv.Gyülekezési tv.Gyvt.Harmtv.Helyi adó tv.Hetv.Hjt.Hpt.Hszt.Hvt.Iasz.Info tv.Innovációs tv.Inytv. vhr.Inytv.Itv.Jat.Jht.Jöt.Jstv.Jszr.Kat.KATA/KIVAKbftv.Kertv.Kjkt.Kjt.Kknyt.Kkt. vhr.Kkt.Koncessziós tv.Kormány StatútumKözbesz. tv.Közjegyzői tv.Közjegyzői vhr.Köznev. tv.Kp.Kpt.KRESZKsztv.Kttv.Lakástám. r.Lakás tv.Met.Mnbtv.Mny. tv.Mötv.MRPMttv.Munkavéd. tv.Munkavéd. vhr.Munka tv.Nbtv.Nek tv.Neta tv.Nmjtv.Nsztv.Nytv. vhr.Nytv.Ob tv.OTÉKOTSZÖpt.Pénzmos. tv.Postatv.Pp.Praxistv.Ptk.Ptké.Regisztrációs adó tv.Reklámadó tv.Reklámtv.Rtv.Smtv.Stabilitási tv.Státusztv.Szabs. tv.Szakhoz. tv.Szakképzési tv.Szaktv.Számv. tv.Szja tv.Szjt.Szmtv.Szocho tv.Szoctv.Szövetkezeti tv.Tao tv.Társasházi tv.Tbj. vhr.Tbj.Termékdíj tv.Tftv.Tny. vhr.Tny.Tpt.Tpvt.Útdíj r.Útdíj tv.Ügyvédi tv.Üsztv.Ütv.Vagyontv.Vámtv.Vbt.Ve.VETVédjegy tv.Vht.Vjt.Vüsz.

pl. 1998, 2012
pl. CVIII, 108
pl. 20, 189/A

A kereséshez egy feltétel megadása is elegendő.

 

2019. évi CXXII. törvény

a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről * 

A törvény célja, hogy az egyéni felelősség és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat, meghatározza a foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit, a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését, valamint a társadalombiztosítási ellátások körét. Az Országgyűlés ennek érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Alapelvek

1. § (1) A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség.

(2) A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező.

(3) A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított - e törvény vagy társadalombiztosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában - az egyéni felelősség elvének megfelelően, az e törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege - ha törvény kivételt nem tesz - arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.

(4) A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

(5) A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék-, adó- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségek terhelik.

(6) A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően - a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében - törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.

(7) A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosítási, különösen a járulék-, adó- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megállapításához létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon egységes rendszert alkotnak.

2. § (1) Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és a nemzetgazdaság lehetőségeivel összhangban álló fejlesztéséről

a) a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások megállapításával,

b) az ellátások fedezetére szolgáló fizetési kötelezettségek meghatározásával,

c) az ellátások igénybevételére, a b) pont szerinti fizetési kötelezettség megállapítására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotásával,

d) az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer szabályozásával gondoskodik.

(2) Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.

3. § E törvény rendelkezéseit

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,

b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni.

II. FEJEZET

FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § E törvény alkalmazásában:

1. Belföldi:

1.1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,

1.2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

1.3. a hontalan.

2. Egyéni vállalkozó:

2.1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,

2.2. a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély,

2.3. az ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),

2.4. az egyéni szabadalmi ügyvivő,

2.5. a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,

2.6. a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

3. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

4. Foglalkoztató:

4.1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,

4.2. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,

4.3. az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, valamint álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv,

4.4. a gyermekgondozást segítő ellátásban, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, a gyermekek otthongondozási díjában és az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,

4.5. a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.), ezek végrehajtására szolgáló rendeletben, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben előírt kötelezettségek tekintetében a Kincstár,

4.6. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kölcsönbeadó,

4.7. több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ban meghatározott munkáltató,

4.8. a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében az ellátást megállapító honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

4.9. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti fejlesztési jogviszony keretében fejlesztési foglalkoztatási díjat folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény.

5. Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.

6. Fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el, az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, továbbá a letartóztatott, a szabadságvesztést vagy elzárást töltő, valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló személy.

7. Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam.

8. Igazgatási szerv:

8.1. a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a tartozás beszedésével, behajtásával, a bevallás ellenőrzésével kapcsolatos hatósági ügyben - a 48-52. §, a 41. § (4) és (5) bekezdése, a 60. és 61. § kivételével - az állami adó- és vámhatóság,

8.2. a 48. § (1), (4), (7) bekezdésének, az 52. §, 55. §, az 59. § (3) bekezdése, valamint a 60. és 61. § alkalmazásában a központi nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjfolyósító szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

8.3. a 48. § (1) és (3) bekezdése, az 52. §, 55. §, az 59. § (3)-(5) bekezdése, a 60. és 61. § alkalmazásában az egészségbiztosítási szerv,

8.4. az 55. §, az 59. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 60-62. § alkalmazásában a rehabilitációs hatóság.

9. Járulék: a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, valamint a táppénz-hozzájárulás.

10. Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.

11. Kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

12. Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.

13. Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik.

14. Minimálbér:

14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és

14.2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

15. Munkaidő nevelőszülői foglalkoztatásban: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül.

16. Mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 18. alpontjában meghatározott személy.

17. Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

17.1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

17.2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

18. Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: a 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában az, aki

18.1. nappali rendszerű oktatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

18.2. a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

18.3. nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy

18.4. a 18.1-18.3. alpont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.

19. Tanulmányok szünetelésének időtartama a járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.

20. Társas vállalkozás:

20.1. a közkereseti társaság,

20.2. a betéti társaság,

20.3. a korlátolt felelősségű társaság,

20.4. a közös vállalat,

20.5. az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,

20.6. a 20.1.-20.5. alpontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,

20.7. a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,

20.8. a gépjárművezető-képző munkaközösség,

20.9. az oktatói munkaközösség,

20.10. az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,

20.11. a végrehajtói iroda,

20.12. az egyéni cég.

21. Társas vállalkozó:

21.1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

21.2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,

21.3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,

21.4. az egyéni cég tagja,

21.5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.

III. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK

2. Társadalombiztosítási ellátások

5. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. * 

(2) Egészségbiztosítási ellátások:

a) egészségügyi szolgáltatás;

b) pénzbeli ellátások:

ba) csecsemőgondozási díj,

bb) gyermekgondozási díj,

bc) táppénz,

bd) örökbefogadói díj;

c) baleseti ellátások:

ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,

cb) baleseti táppénz,

cc) baleseti járadék;

d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

da) rokkantsági ellátás,

db) rehabilitációs ellátás.

(3) A nyugdíjbiztosítási ellátások:

a) saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj,

b) hozzátartozói nyugellátás:

ba) özvegyi nyugdíj,

bb) árvaellátás,

bc) szülői nyugdíj,

bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások.

3. A biztosítottak

6. § (1) E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő * 

a) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, * 

b) szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve * 

ba) az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -,

bb) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és

bc) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

c) álláskeresési támogatásban részesülő személy,

d) egyéni vállalkozó, * 

e) társas vállalkozó, * 

f) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét, * 

g) egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, * 

h) mezőgazdasági őstermelő, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve * 

ha) az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

hb) az egyéb jogcímen - ide nem értve a f) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

hc) a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

i) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy, * 

j) állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,

k) a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

7. § A biztosítottak - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.

4. A biztosítási jogviszony

8. § A biztosítás - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

9. § Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

10. § Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége

a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,

b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,

c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.

11. § (1) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége

a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig

tart.

(2) A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Ha ez a nap nem állapítható meg, a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.

12. § (1) A 6. § (1) bekezdés f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.

(2) A 6. § (1) bekezdés f) pontjában és (2) bekezdésében említett személy biztosítása a 8. §-ban említett időszakon belül akkor is fennáll, ha táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, ha ezen ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.

13. § (1) Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a 8. § alapján nem állapítható meg vagy vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.

(2) Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyijövedelemadó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.

(3) Az előadó (művész) biztosítási kötelezettségének elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől, írásbeli szerződés hiányában az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.

(4) A 6. § (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő, képviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, vagy az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.

(5) Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.

14. § (1) A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

a) az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,

b) gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, vagy

c) a 6. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig

áll fenn.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül megszűnik a biztosítás, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

15. § A munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor.

16. § Szünetel a biztosítás

a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy

ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,

ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,

b) az igazolatlan távollét időtartama alatt,

c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,

d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített, a 6. § szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),

e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,

f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,

g) az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,

h) az a)-g) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály, vagy egyéb, a jogviszonyra vonatkozó szabályozás szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

5. Mentesülés a biztosítási kötelezettség alól

17. § (1) A biztosítás nem terjed ki

a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere;

b) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;

c) az európai parlamenti képviselőre;

d) az Szja tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó természetes személyre.

(2) A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra:

a) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt;

b) az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.

18. § (1) A 17. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását az 1. melléklet szerint igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn.

(2) A 17. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását az 1. melléklet szerint igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.

19. § (1) A 17. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén lehetőség van a kiküldetés meghosszabbításának bejelentésére akkor, ha

a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a munkavállaló magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és

b) az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn.

20. § A 17. §-ban meghatározott személyek társadalombiztosítási ellátására a 48. és 49. § szerint megállapodást lehet kötni.

6. A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak

21. § Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, valamint a 3. § szerint baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki

a) nevelési-oktatási intézmény, felsőoktatási intézmény vagy szakképző intézmény gyakorlati képzésben részt vevő tanulója, hallgatója, illetve képzésben részt vevő személye, ide nem értve a külföldi állampolgárt,

b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, szenvedélybeteg,

c) letartóztatott, szabadságvesztést, elzárást tölt, továbbá akinek őrizetét rendelték el,

d) közcélú munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, katasztrófa-elhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást,

e) közérdekű munkát végez,

f) közérdekű önkéntes tevékenységet végez.

22. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, valamint a 3. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki

a) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesül,

b) az 5. § (3) bekezdése szerinti nyugellátásban részesül,

c) mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesül,

d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban részesül,

e) bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,

f) gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,

g) egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

h) az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül,

i) a következő feltételek valamelyikének megfelel:

ia) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,

ib) a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,

ic) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,

id) az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért, a külpolitikáért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,

ie) az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,

j) megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

k) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,

l) kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,

m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,

n) fogvatartott,

o) a Szoctv. 54. §-a alapján szociálisan rászorult,

p) táncművészeti életjáradékban részesül,

q) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát,

r) rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesül,

s) hajléktalan,

t) korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,

u) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,

v) a 43. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget teljesítette.

(2) A 3. § hatálya alá tartozó külföldi személy a 3. §-ban hivatkozott jogszabály, valamint nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra.

(3) Az (1) bekezdés a)-k), továbbá o), p), r), és t) pontja esetében - az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével - az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön.

(4) Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Ha a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, a jogcímek (1) bekezdésben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet jelent azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogcím az (1) bekezdésben felsorolt jogcímeket megelőzi.

(5) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek által a biztosítástól függetlenül térítésmentesen, valamint a biztosítás alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében, továbbá a biztosításon felül térítés ellenében igénybe vehető ellátások körét törvény határozza meg.

(6) Az (1) bekezdés i) pontjában említett tanuló, képzésben részt vevő személy és hallgató a tanulói jogviszony vagy a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.

(7) *  A (3) bekezdés és a 43. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában belföldi az a Magyarországon élő magyar állampolgár is, aki

a) a jogviszony vizsgálat időpontjában társadalombiztosítási, szociális, családtámogatási ellátásban részesül, és

b) a jogviszony vizsgálatot megelőző öt éven belül

ba) rendelkezett belföldön legalább tizenkét hónap biztosítási jogviszonnyal, vagy

bb) legalább tizenkét hónapig egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult az (1) bekezdés alapján.

IV. FEJEZET

AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE

7. Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok

23. § (1) A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére

a) a biztosított - a c) pontban meghatározott kivételekkel - társadalombiztosítási járulékot,

b) az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy, a központi költségvetés és a szociális szövetkezet egészségügyi szolgáltatási járulékot,

c) a 37. §-ban meghatározott ellátások után az ellátásban részesülő személy, a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag, továbbá a 6. § (1) bekezdés c) és g) pontja szerinti biztosított nyugdíjjárulékot,

d) a törvényben meghatározott személy szociális hozzájárulási adót fizet.

(2) A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul.

24. § A járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.

25. § (1) A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.

(2) A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

(3) *  Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint). A 2020. évet követően az egészségügyi szolgáltatási járulék tárgyévi havi mértéke a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 100 forintra kerekítve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított járulék mértékeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.

(4) A központi költségvetés a 22. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 22. § (1) bekezdés c)-f), h)-p) és r)-t) pontjában meghatározott személyek után havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. * 

(5) A foglalkoztató a 6. § szerint biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. Az ehhez kapcsolódó elszámolási szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.

8. A befizetések elszámolása

26. § (1) A befizetett társadalombiztosítási járulékból az állami adóhatóság 54 százalékot nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,9 százalékot egészségbiztosítási járulék címén az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,1 százalékot munkaerőpiaci járulék címén a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak naponta utal át.

(2) Az állami adóhatóság a nyugdíjjárulék címén megfizetett járulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak naponta utalja át.

(3) Az állami adóhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék címén megfizetett járulékot az Egészségbiztosítási Alapnak naponta utalja át.

9. Járulékalapot képező jövedelem

27. § (1) Járulékalapot képező jövedelem

a) az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

b) *  az a) ponttól eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,

ba) az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy

bb) *  a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett - munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt - jövedelem, ha az nem éri el a ba) alpont szerinti összeget.

(2) A 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha

a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,

b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy

c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,

a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

(3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és

a) gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,

b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.

(4) Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban e törvény alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a 3. § alapján más ország járulékszabályai alkalmazandók.

(5) A járulékalap megállapításánál az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.

(6) Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmet és

b) az (1) bekezdés b) pontjában említett járulékalapot képező jövedelem összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható

együttesen kell figyelembe venni.

(7) A 6. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott esetben a járulékfizetés alapja a biztosítás szünetelésének kezdetét vagy a biztosítási jogviszony megszűnését megelőző hónapban elért járulékalapot képező jövedelem, ilyen jövedelem hiányában a minimálbér kétszerese.

28. § A 13. § (5) bekezdése esetén a járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.

29. § Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.

30. § A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor.

31. § A biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.

10. Járulékalapot nem képező jövedelem

32. § Nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját

a) a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,

b) a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék, ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott járulékalapot képező jövedelmet,

c) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,

d) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat,

e) az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a 3. §, és a 17-19. § alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától,

f) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, honvédelmi egészségkárosodási járadék.

11. Járulékfizetési szabályok

33. § (1) A foglalkoztató a foglalkoztatottat a járulékalapot képező jövedelme után - figyelemmel a 32. §-ban foglaltakra is - terhelő társadalombiztosítási járulékot a járulékfizetésre vonatkozó eljárási szabályok szerint vonja le és fizeti meg.

(2) Ha a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.

12. Családi járulékkedvezmény

34. § (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.

(2) *  A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét.

(3) *  A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből

a) a biztosított által vagy

b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy

c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy

d) a b) és c) pont szerinti biztosítottak által együttesen

ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.

(4) A családi járulékkedvezményt a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

(5) A családi járulékkedvezmény (3) bekezdés szerinti összegét a biztosított az éves bevallásában feltünteti.

(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.

35. § A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

36. § Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére a 81. § (3) bekezdésében előírt fizetési kötelezettséget.

13. Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok

37. § (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban, fejlesztési foglalkoztatási díjban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy az ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

(2) Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet.

(3) Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adó- és vámhatóságnak bevallani és megfizetni.

(4) Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után nyugdíjjárulékot fizet.

38. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a biztosított az e törvény szerinti társadalombiztosítási járulék-fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.

(2) A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(3) Az egyszerűsített foglalkoztatásra e törvény rendelkezéseit az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben foglalt eltérések figyelembevételével kell alkalmazni.

14. A társas vállalkozó járulékfizetése

39. § (1) A biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.

(2) A 4. § 21. pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

e) fogvatartott,

f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

15. Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

40. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot

a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,

b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem

után fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.

(2) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

e) fogvatartott,

f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

16. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

41. § (1) A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában

a) a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétele 15 százalékának egytizenketted részét,

b) a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál a tárgyévben érvényes bevételi értékhatárt

kell figyelembe venni.

(4) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az (1) és (2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adó- és vámhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól.

(6) A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a 40. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

17. Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén

42. § (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot.

(2) A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha

a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy

b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

(3) A (2) bekezdésben foglalt heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

(4) Ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

(5) A (4) bekezdésében említett esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31-éig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.

(6) Ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a (4) bekezdésre figyelemmel választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a többi társas vállalkozást, amelyeknek tagjaként biztosított a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül írásban értesíti.

(7) Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó társas vállalkozási jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.

(8) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 40. § szerint áll fenn. Ebben az esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, továbbá a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni.

(9) Ha az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, a tárgyhónap azon részére, amikor az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó nem rendelkezett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell figyelembe venni.

(10) Ha a (2) bekezdés szerinti körülmények a naptári hónap egészében nem állnak fenn, a járulékfizetési kötelezettség kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.

(11) A (2) bekezdés szerinti, az EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási, továbbá a szakképző intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat az 1. melléklet szerint kell igazolni.

18. Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre vonatkozó szabályok

43. § (1) Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett

a) az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bekezdése szerint sem jogosult,

b) tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után,

c) a központi költségvetés a 22. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 22. § (1) bekezdés a)-f), h)-p) és r)-t) pontjában meghatározott személyek után.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a járulékfizetési kötelezettsége keletkezését, vagy a 71. § (2) bekezdése szerinti bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel. Ha a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv az egyéves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, illetve a szálláshellyel kapcsolatos idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervet. Az e bekezdés szerinti feltétel a 22. § (7) bekezdés szerint belföldinek minősülő személyekre nem vonatkozik.

(3) Ha a biztosítási kötelezettség megállapítására utólag kerül sor, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt az e § alapján előírt járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett az állami adó- és vámhatóság törli.

44. § (1) A 43. § (1) bekezdés a) pontja esetében az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

(2) A járulékfizetés átvállalásáról az (1) bekezdés szerinti kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot az (1) bekezdés szerinti kötelezett köteles megfizetni.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által a 71. § (2) bekezdése szerint hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követően azonnali adatszolgáltatás keretében elektronikus úton megküldi az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

45. § (1) A 43. § (1) bekezdés a) pontja esetében az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, vagy a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontjában meghatározott jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn. Ha az előzőek szerint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdő időpontja nem állapítható meg, a fizetési kötelezettség kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az elévülési idő utolsó napja. Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdő időpontjának meghatározása e törvény szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság hiánya miatt nem állapítható meg (így különösen az EGT-állampolgárok esetében), a belföldiség keletkezésének időpontja az irányadó.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott fizetési kötelezettség kezdetétől eltérő időpontra a fizetési kötelezettség nem állapítható meg.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, vagy a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, vagy a 3. §-a szerint fennálló jogosultság megszűnésének bejelentését követően - a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv folyamatos elektronikus adatátadás útján érkező jelzése alapján - az állami adó- és vámhatóság az adatátadást követő 8 napon belül tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett természetes személynek. A tájékoztatás tartalmazza az e § szerinti fizetési kötelezettségre, továbbá az Ebtv. szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat.

(4) *  Az állami adóhatóság elektronikus visszaigazolását követően a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettet bejegyzi az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába.

(5) *  Ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy vitatja a fizetési kötelezettség jogalapját, mert az érintett időszakban

a) a 3. §, a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy

b) a 6. § alapján biztosított

egyeztetést kezdeményezhet.

(6) *  Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségbiztosítási szerv megteszi a 69. § (2) bekezdés szerinti intézkedést és a tényállás tisztázása érdekében a 69. § (4) bekezdése szerinti bizonyítást folytatja le. Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyeztetési eljárást az állami adó- és vámhatóság folytatja le. Az egyeztetés eredményéről az eljáró szerv a rá irányadó jogszabályok szerint döntést hoz.

(7) *  Az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóságot, az állami adó- és vámhatóság az egészségbiztosítási szervet haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatja az (5) bekezdés szerinti eljárás kezdeményezésének tényéről és a lefolytatott egyeztetés eredményéről a 73. § (12) bekezdés szerinti adattartalommal.

(8) *  A (6) bekezdés szerinti eljárások, valamint az ezen eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárások esetében meghozott határozat véglegessé válásáig nem tekinthető hátraléknak az egészségügyi szolgáltatási járulékból felhalmozott tartozás a 46. § (2) bekezdés alkalmazásakor.

(9) *  Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség határozattal történő megállapítására utólag kerül sor, a fizetési kötelezettséget a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell teljesíteni.

(10) *  Ha az állami adó- és vámhatóság a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv adatszolgáltatása alapján utólag ír elő fizetési kötelezettséget, azt az adatszolgáltatást követő 30 napon belül kell teljesíteni. A fizetési határidőről az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztató levélben értesíti a fizetésre kötelezett természetes személyt.

46. § (1) A 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapozza meg az 22. § (1) bekezdés v) pontja szerinti személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát.

(2) *  Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám) egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe. Az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatás járulékfizetési kötelezettség nem teljesítéséből keletkező hátralékról szóló adatot átadja a biztosítotti nyilvántartás kezeléséért felelős szerv részére, amely ez alapján a TAJ számot egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljára érvényteleníti. A biztosítottak nyilvántartás kezeléséért felelős szerv a TAJ szám érvényességét az állami adó- és vámhatóságnak a tartozás megfizetéséről vagy a fizetési kedvezmény engedélyezéséről szóló adatszolgáltatását követő naptól állítja vissza. A tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleges érvényességét.

(3) *  Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. Az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeinek megfizetésére az egészségbiztosítási szerv kötelezi a természetes személyt a közfinanszírozott szolgáltatótól beérkezett teljesítményjelentés alapján. Ha a kötelezett önként nem téríti meg a költségeket, a követelést az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóságnak adók módjára behajtandó köztartozásként átadja. A jogalap nélküli egészségügyi szolgáltatási járulék adószámlán előírt kötelezettség összegét az állami adó- és vámhatóság törli. Az egészségügyi szolgáltatási adószámláról a törlésből eredő túlfizetés csak akkor visszaigényelhető, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor, vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került.

47. § (1) A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt a szociális szövetkezetre és tagjára vonatkozó járulékfizetési rendelkezések nem alkalmazhatók.

(2) A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.

(3) A (2) bekezdés szerinti kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe.

(4) Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a (2) bekezdés szerinti kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát.

(5) A (2) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.

V. FEJEZET

MEGÁLLAPODÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSRA

19. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra

48. § (1) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

a) a 3. § és a 6. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll,

b) a 17. § alapján a biztosítás nem terjed ki rá, vagy

c) a biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást (a továbbiakban: szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás) köthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

(3) A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.

(4) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást (a továbbiakban: szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás) köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki

a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktoranduszképzést is) Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét,

b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet

kívánja szolgálati időként elismertetni.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti megállapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

(6) A (4) bekezdés b) pont szerinti esetben a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető és a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni. A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg.

(7) Szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével megállapodás köthető az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. A járulékfizetést megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.

49. § (1) Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás) köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

(2) Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

a) nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka,

b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százaléka.

(3) A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

50. § A 48. § és a 49. § szerinti megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. Az előzőekben említett megállapodások alapján fizetendő járulékokat Magyarország hivatalos pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

51. § A 48. és 49. § szerinti megállapodások hatósági szerződésnek minősülnek.

52. § (1) A 48. § és 49. § szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését, címét, valamint a megállapodást kötő személynek, illetve a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, a fizetendő járulék alapját vagy összegét, a szerződés keltét, és ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik a járulék esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotának felmérését követően kerülhet sor, azzal, hogy az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki. Az egészségügyi állapotfelmérés díjköteles. Az egészségügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult igazgatási szerv - az egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és rendben - rendeli el.

(4) A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

(5) A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Tny., illetve az Ebtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a 49. § (1) és (3) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás - a sürgősségi ellátás kivételével - a megállapodás megkötését követő huszonnegyedik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg huszonnégy hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.

(7) Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi részére az igazolást a vele megállapodást kötő igazgatási szerv adja ki.

53. § A 48. § szerinti megállapodást a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal kell megkötni.

54. § (1) A 48. § (4) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre - ha a megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre - irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kerülhet sor.

(2) Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére az egészségbiztosítási szerv jogosult.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására irányuló megállapodás megkötéséhez bemutatandó a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmány, a lakó-, tartózkodási, illetve szálláshelyet igazoló dokumentum, külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmány, ide nem értve a gyógykezelési célú tartózkodási engedélyt és a kishatárforgalmi engedélyt.

(4) A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött és a szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás alapján megfizetett járulékot a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére - az Art. szerinti elévülési idő figyelmen kívül hagyásával - vissza kell fizetni

a) ha a megállapodás nem felel meg a 48. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megállapodás),

b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe, vagy

c) ha utólag a megállapodást kötő személy - illetve halála esetén az örököse - okirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt eredményező jogviszonyban állt.

(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más, erre alkalmas további bizonyítási eszköz, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti.

VI. FEJEZET

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYILVÁNTARTÁSOK

55. § (1) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások megállapításához szükséges e törvény szerinti adatokat.

(2) Az adatkezelő

a) a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás vonatkozásában a központi nyugdíjbiztosítási szerv,

b) az egészségbiztosítási nyilvántartás - ide nem értve a d) és e) pont szerinti nyilvántartást - vonatkozásában az egészségbiztosítási szerv,

c) a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás vonatkozásában az állami adóhatóság,

d) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás vonatkozásában a rehabilitációs hatóság,

e) a TAJ nyilvántartás vonatkozásában a Kincstár központi szerve.

56. § A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás, az egészségbiztosítási nyilvántartás és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól az adatkezelő irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

57. § (1) A Kincstár központi szerve vezeti az egészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a szociális és a kapcsolódó nyilvántartások azonosító kódjaként alkalmazandó TAJ számmal rendelkező természetes személyek nyilvántartását (a továbbiakban: TAJ nyilvántartás), és jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a TAJ szám képzésével kapcsolatos feladatokat.

(2) A TAJ nyilvántartásban az egészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a munkanélküli és a szociális ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat:

a) TAJ szám,

b) név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),

c) anyja születési neve,

d) születési hely (születés országa, születési hely),

e) születési idő (élveszületés esetén annak bejegyzési folyószáma és éve),

f) állampolgárság,

g) nem,

h) családi állapot,

i) címadatok (lakóhely, tartózkodási hely), azok be- és kijelentési időpontja és a fiktiválás dátuma,

j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,

k) külföldön történő letelepedés időpontja, időpontjai,

l) nyilvántartásba vételi adatok (személyazonosító dokumentum típusa, száma, nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, adatforrás, az azonosításhoz szükséges BM, ÖNY kapcsolati kódok),

m) a nyilvántartásba bekerülés és az abból történő kikerülés oka (passziválási jogcím),

n) érvényváltozás és a változás bejegyzés időpontja, időpontjai (jogcím, passziválás, viselt név, születési név, anyja neve, családi állapot, állampolgárság adatkörök esetén),

o) elhalálozás időpontja és helye.

(3) A TAJ nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a Kincstár központi szerve az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig kezeli.

(4) A Kincstár központi szerve a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § u) pontja és 30. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatás illetékes területi szervei részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából.

58. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartást.

(2) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat és azok változását:

a) TAJ szám,

b) név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),

c) anyja születési neve,

d) születési hely (születés országa, születési hely),

e) születési idő (élveszületés esetén annak bejegyzési folyószáma és éve),

f) állampolgárság,

g) nem,

h) családi állapot,

i) címadatok (lakóhely, tartózkodási hely, annak be- és kikerülési dátuma és a fiktiválás dátuma),

j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,

k) külföldön történő letelepedés időpontja, időpontjai,

l) nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, adatforrás, BM és ÖNY kapcsolati kód),

m) a nyilvántartásba bekerülés és az abból történő kikerülés oka (passziválási jogcím),

n) kiadott TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány lejáratának dátuma,

o) TAJ érvényesség státusza,

p) érvényesség kezdeti dátuma,

q) érvénytelenítés dátuma, oka, dokumentum típusa, azonosítója,

r) érvényváltozás és a változás bejegyzés időpontja, időpontjai (jogcím, passziválás, viselt név, születési név, anyja neve, családi állapot, állampolgárság adatkörök esetén),

s) elhalálozás időpontja és helye,

t) foglalkozás, munkakör, tevékenység, munkahely vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó bejelentő, jogosulti jogcím.

(3) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban szereplő személyes adatok az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig nem törölhetőek.

59. § (1) Az 55. § szerinti nyilvántartások tartalmazzák a foglalkoztatók és a biztosítottak törvényben előírt kötelezettségei teljesítésével szolgáltatott mindazon adatot, amelyből biztosítottanként megállapítható a társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem, a biztosított után megfizetett, a tőle levont társadalombiztosítási járulék összege, a biztosítási jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat megillető ellátások megállapításához szükséges adat.

(2) Az 55. § szerinti nyilvántartások az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásoknak minősülnek.

(3) *  Az állami adóhatóság a társadalombiztosítási ellátások jogosulatlan igénybevételének megakadályozása, az ellátások összegének megállapítása érdekében az e törvényben és az Art.-ban meghatározott adatokat a biztosítottak adóazonosító jelének feltüntetésével szolgáltatja. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) az átadott nyilvántartás adatait a saját nyilvántartásának adataival a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szabályai szerinti kapcsolati kód alkalmazásával veti egybe. A társadalombiztosítási igazgatási szervek - ide nem értve a biztosítotti nyilvántartás vezetéséért felelős szervet - a jogosulatlan ellátások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatják az állami adóhatóságot. A biztosítotti nyilvántartásért felelős szerv a jogosulatlan ellátások igénybevevőiről kapcsolati kód feltüntetésével tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.

(4) A társadalombiztosítási ellátások megállapítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése érdekében az állami adóhatóság az Art.-ban foglaltak szerint adatot szolgáltat a központi nyugdíjbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és az egészségbiztosítási szerv részére.

(5) Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben foglaltakon túl az Art.-ban meghatározott adatokat a társadalombiztosítási igazgatási szervnek átadja. Ha a felhasználás során a felhasználó igazgatási szervnek eltérő tény, adat jut tudomására, erről köteles az állami adóhatóságot értesíteni.

(6) Az egészségbiztosítási szerv az általa nyilvántartott követelésekről kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki.

VII. FEJEZET

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TERJEDELME, ADATVÉDELMI RENDELKEZÉSEK

60. § (1) *  Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tartják nyilván és kezelik:

a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja),

b) családi állapot, állampolgárság,

c) lakóhely (tartózkodási hely),

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e) az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,

f) jövedelemre vonatkozó adatok,

g) TAJ szám.

(2) *  Az igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölése mellett jogszabályban meghatározott módon szolgáltatnak.

(3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(4) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmények alapján egészségbiztosítási jogosultságokat igazoló nyilvántartás azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít, közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

61. § (1) A 60. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a) az állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében a 60. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok, a 60. § (1) bekezdés d) pontjából a munkahelyre vonatkozó adatok, a 60. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jövedelemre vonatkozó adatok, valamint g) pontja szerinti,

b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében a 60. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok, valamint a 60. § (1) bekezdés d) pontjából a munkahelyre és a foglalkoztatási jogviszony időtartamára vonatkozó adatok, támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében a 60. § (1) bekezdés e) pontjából az egészségkárosodás mértékére vonatkozó,

c) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi ellenőrzés céljából a 60. § (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontja szerinti,

d) az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik ellátása érdekében a 60. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontja szerinti,

e) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a továbbiakban: járási hivatal) és a cégbíróságok külön törvényben meghatározottak szerinti,

f) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából a 60. § (1) bekezdés a), d) és f) pontja szerinti,

g) az egészségügyi államigazgatási szerv egészségfejlesztési tevékenysége ellátása céljából a 60. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontja szerinti,

h) a köztartozás behajtására törvény által felhatalmazott szervek e tevékenységük ellátása céljából a 60. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti,

i) a Kincstár a Szoctv. 20/C. §-a, valamint a Gyvt. 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben a 60. § (1) bekezdés g) pontja szerinti,

j) a rehabilitációs hatóság rehabilitációs szolgáltatás nyújtása és a rehabilitációs célú munkaközvetítésben való közreműködés céljából a 60. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti,

k) a munkavállalót munkaviszonyának fennállására tekintettel kamarai nyilvántartásba, névjegyzékbe vevő, illetve a munkavállaló munkaviszonyban töltött szakmai gyakorlatát kamarai eljárásban vizsgáló szakmai kamarák a munkaviszony fennállásának ellenőrzése érdekében a 60. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti,

l) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/A. §-ában meghatározott Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője a 60. § (1) bekezdés a) pontban foglaltak közül a születési név, születési hely, születési éve, hónapja, napja, valamint a 60. § (1) bekezdés g) pontja szerinti

adatok igénylésére jogosult.

(2) A 60. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(3) A 60. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra a Központi Statisztikai Hivatal részére személyazonosításra alkalmas módon átadhatók.

(4) Az e törvényben nem szabályozott esetben adatok továbbításának csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(5) A társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.

(6) Az igazgatási szervek, továbbá a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztató, illetve egyéb szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.

62. § Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton átadja a 87. § (7) bekezdésében meghatározott adatokat

a) az álláskeresési támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából az állami foglalkoztatási szerv, az egészségbiztosítási ellátások ellenőrzése céljából az egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság részére,

b) a nyugdíjjogosultság és nyugdíj megállapítása céljából a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

63. § Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igazgatási szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

64. § Az igazgatási szerv vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok kihelyezett állományának tagját érintő társadalombiztosítási adatszolgáltatás rendjét és az azzal összefüggő eljárási szabályokat a törvényi előírások keretei között a nemzetbiztonsági szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.

65. § (1) Az állami adóhatóság a 60. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyben, illetve jogszabályban meghatározott egyéb nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése során kezelheti.

(2) Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja a 60. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot

a) az álláskeresési támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából az állami foglalkoztatási szerv, az egészségbiztosítási ellátások ellenőrzése céljából az egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság részére,

b) a nyugdíjjogosultság és nyugdíj megállapítása céljából a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

VIII. FEJEZET

A JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

20. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

66. § (1) A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint a 87. § szerinti munkavállaló, foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) köteles a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére, és az Art.-ban meghatározott adatokról a bevallásában adatszolgáltatás teljesítésére.

(2) A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art.-ban foglaltaknak megfelelően az állami adóhatóságnak teljesíti.

(3) A társadalombiztosítási igazgatási szervek az adatszolgáltatásra kötelezettől nem kérhetik olyan adat ismételt közlését, amely a nyilvántartásra kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt. Nem esik e korlátozás alá, ha az egészségbiztosítási szerv a pénzbeli ellátások megállapításához az igénylő adatait a foglalkoztatótól, illetve a társadalombiztosítási igazgatási szervek a járulék fizetésére kötelezett jövedelemadatait az állami adóhatóságtól kérik. A társadalombiztosítás igazgatási szervei az Art. rendelkezései szerint az ellátásokra való jogosultság megállapításával, a járulékok alapjául szolgáló jövedelemmel és a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggő adótitok megismerésére jogosultak.

(4) A foglalkoztató és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelentésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, amely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

67. § (1) A Kincstár központi szerve a 60. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szerv részére a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat véglegessé válását és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az adatok átadásának módjáról a Kincstár központi szerve és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.

(2) Az illetékes járási hivatal a 60. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, a gyermekek otthongondozási díjában, az ápolási díjban, és az időskorúak járadékában részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat véglegessé válását és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az illetékes járási hivatal bejelentést tesz arról a személyről is, akinek a szociális rászorultságát a Szoctv. 54. §-a alapján megállapította. A bejelentést a szociális rászorultság megállapításáról szóló határozat véglegessé válását követő 10 napon belül kell az egészségbiztosítási szerv részére teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.

(3) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést

a) az egyházi nyugdíjban részesülők esetében az egyházi nyugdíjat folyósító szerv,

b) a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben és gyermekotthonban elhelyezettek esetén az a) pontban és a (4) bekezdésben említett személyek kivételével az intézmény, illetve a gyermekotthon vezetője, nevelőszülőnél elhelyezettek esetén a nevelőszülői hálózatot működtető, külső férőhelyen elhelyezettek esetén a külső férőhelyet működtető,

c) a 22. § (1) bekezdés i) pontjában említett tanulók, szakképzésben részt vevők és hallgatók esetén a köznevelés információs rendszer, a szakképzés információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője,

d) fogvatartottak esetén a fogvatartást foganatosító szerv

a jogosultság kezdetét és megszűnését követően azonnal elektronikus úton köteles teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.

(4) A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja

a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,

b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül

jelenti be az egészségbiztosítási szervnek.

(5) A nyugdíjbiztosítási ellátásban (ideértve a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket), a rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), bányászati keresetkiegészítésben, rokkantsági járadékban, baleseti járadékban, polgármesterek közszolgálati járadékában, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülő személyekről, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén, valamint a hadigondozotti pénzellátás esetén a nyugdíjfolyósító szerv legkésőbb az ellátás folyósításának megkezdését, illetve megszüntetését követő napon bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek. A nyugdíjfolyósító szerv bejelentési kötelezettségének teljesítésére a központi nyugdíjbiztosítási szerv megállapodást köt az egészségbiztosítási szervvel.

(6) A 22. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg az orvosszakértői szerv, a rehabilitációs szakértői szerv vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával, hatósági bizonyítványával, határozatával igazolja, hogy munkaképessége csökkenésének mértéke az 50 százalékot, illetve az egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri.

(7) A 22. § (1) bekezdés k) pontjában említett személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát.

(8) Az egészségbiztosítási szerv a 66. § (4) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítására kötelezettet az igazolás kiállításának elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése miatt 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(9) Ha az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelőjeként a nyilvántartás felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató, illetve egyéb bejelentésre kötelezett a bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem jogszabály szerint teljesítette, 15 napos határidő tűzésével felszólítja a bejelentésre kötelezettet, hogy igazolja a bejelentés szabályszerű teljesítését. Ha a bejelentésre kötelezett határidőben nem igazolja a bejelentés teljesítését, 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kiszabható bírság felső határa a be nem jelentett személyek számának és a bírság legmagasabb értékének szorzata.

(10) A (8) és (9) bekezdésben meghatározott mulasztási bírság kiszabásánál az egészségbiztosítási szerv mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezett jogellenes magatartásának vagy mulasztásának súlyát és gyakoriságát, amely alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

(11) A hajléktalan személyekről az alábbi intézmények vezetői bejelentést tesznek az egészségbiztosítási szervnek:

a) hajléktalanok otthona,

b) hajléktalanok átmeneti szállása,

c) hajléktalanok rehabilitációs intézménye,

d) hajléktalanok éjjeli menedékhelye,

e) hajléktalanok nappali melegedője.

(12) A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan személy részére. A bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magában foglaló naptári hónapot követő hatodik naptári hónap utolsó napjáig tart.

(13) A (11) bekezdésben meghatározott intézmény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolható.

68. § (1) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, de az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő személyekről a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából - külön megállapodásban foglaltak szerint - naponta adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

(2) Az egészségbiztosítási szerv, a munkaügyi hatóság, az állami adó- és vámhatóság a bejelentési kötelezettség ellenőrzése során az Art. szerinti be nem jelentett foglalkoztatás feltárása esetén a jogsértésről szóló határozatának véglegessé válását követően - az adózó bejelentési kötelezettségének önkéntes teljesítése hiányában - az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti.

(3) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő, de biztosítotti státuszát okirattal hitelesen igazoló természetes személyre vonatkozóan a biztosítotti jogviszony fennállásának az egészségbiztosítási szerv eljárása során történő tisztázását követően az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti az állami adó- és vámhatóság felé.

(4) *  Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként nem szereplő személyekről a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából külön megállapodásban foglaltak szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

(5) *  Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kiterjed az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges természetes azonosító adatokra. A (2)-(3) bekezdés szerinti esetek kivételével az adatszolgáltatás tartalmazza az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének időpontját is, figyelembe véve az Ebtv. 29. § (9) bekezdésében foglalt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság időtartamát is.

(6) Az állami adóhatóság az (1)-(4) bekezdésben, valamint a 69. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás alapján ellenőrzi a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését.

(7) *  Ha az állami adóhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató megszűnt, azonban a biztosítás megszűnéséről bejelentés nem történt, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és a foglalkoztatottak az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges természetes azonosító adatairól tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv a 45. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.

(8) Az idegenrendészeti hatóság az állami adóhatóság kérésére a 43. § (1) bekezdésében előírt járulékfizetésre bejelentkező személyek ellenőrzése céljából adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak azokról, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott tartózkodási feltételek teljesítését más EGT-államban fennálló biztosítással (Európai Egészségbiztosítási Kártyával) igazolják. Az adatszolgáltatás az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges természetes azonosító adatokra terjed ki. Az adatszolgáltatás módjáról az állami adóhatóság megállapodást köt az idegenrendészeti hatósággal.

69. § (1) Ha az egészségügyi szolgáltatónak az Ebtv. rendelkezései szerinti ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, a jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél.

(2) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában az érintett személyt - a biztosítotti, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázásáig - az egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepelteti, ha az érintett személy okirattal valószínűsíti a jogviszony fennállását.

(3) Az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdésben meghatározott bejegyzést követően - az okirat másolatának megküldésével együtt - a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a 68. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóságnak.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott eljárás során felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más, erre alkalmas további bizonyítási eszköz, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti.

70. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a biztosítási kötelezettségének bejelentését a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózói státuszának bejelentésével teljesíti.

71. § *  (1) A 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, vagy a 3. §-a szerint fennálló jogosultság megszűnésének bejelentését követően a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv adatátadásától számított 8 napon belül az állami adó- és vámhatóság tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett természetes személynek. A tájékoztatás tartalmazza a 43-46. § szerinti fizetési kötelezettségre, továbbá az Ebtv. szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat. Az állami adó- és vámhatóság az e törvény szerinti járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán elkülönítetten előírja, a befizetéseket nyilvántartja, és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli.

(2) Ha az adóhatóság bármely okból (így különösen ha a fizetési kötelezettséggel érintett személy nem minősült belföldinek ezt megelőzően, vagy a foglalkoztató nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét) az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettséget nem írta elő, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a 43. § szerinti fizetési kötelezettségét külön eljárás keretében jelenti be - és egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy más EGT-államban vagy szociális biztonsági egyezményes államban nem áll fenn biztosítása - az állami adó- és vámhatóságnak. Az állami adó- és vámhatóság a 73. § (13) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követő 8 napon belül a 43. §-ban foglaltak figyelembevételével határozatot hoz. A 43. §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén a határozat tartalmazza a biztosítási jogviszony megszűnése, vagy a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, vagy a 3. §-a szerint fennálló jogosultság megszűnése esetén a fizetési kötelezettség előírását és annak kezdő időpontját. Az állami adó- és vámhatóság a járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező kötelezett személy részére az Art. rendelkezései szerint adóazonosító jelet állapít meg.

(3) Az adóhatóság a kötelezett személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adó- és vámhatósághoz az Art.-ban foglaltaknak megfelelően bejelentettek. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami adó- és vámhatóság a megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést követően azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(4) Az adóhatóság a kötelezett személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti, ha a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja szerint jogosulttá válik egészségügyi szolgáltatásra. Ennek érdekében az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóság részére azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság keletkezéséről.

(5) Ha az állami adó- és vámhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy külföldön tartózkodik, és nem minősül e törvény alapján belföldinek, vagy a kötelezett személy elhalálozott, a 43. § alapján keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi, és a kötelezett személy részére előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a kötelezett személy elhalálozása esetén annak halála napjával törli.

(6) Ha az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdésben foglaltakról nem az egészségbiztosítási szervtől értesül, azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(7) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő kötelezett személy 43. § szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy

a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és

b) a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

Az állami adó- és vámhatóság a visszamenőleges hatályú törlésről, annak időszakáról és az érintett személy adatairól soron kívül értesíti az érintett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervet a (8) bekezdésben részletezett eljáráshoz. A törlésből eredő túlfizetés csak akkor visszaigényelhető, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor, vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került.

(8) Ha egészségügyi szolgáltatás igénybevételére került sor a (7) bekezdésben foglalt időszak alatt, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. Az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeinek megfizetésére az egészségbiztosítási szerv kötelezi a természetes személyt a közfinanszírozott szolgáltatótól beérkezett teljesítményjelentés alapján. Ha a kötelezett önként nem téríti meg a költségeket, a követelést az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóságnak adók módjára behajtandó köztartozásként átadja.

(9) Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő személyek a 68. § vagy a 69. § alapján adóhatóságnak átadott adatait az adóhatóság összeveti

a) az Art. szerinti havi bevallások biztosítottankénti adataival,

b) a 43. § alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival, és

c) az Art. alapján a foglalkoztatók által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett biztosított személyek adataival.

(10) Ha az állami adó- és vámhatóság azt állapítja meg, hogy a természetes személy egészségbiztosítási szerv által a 68. § vagy a 69. § alapján átadott adatai a (9) bekezdés a)-c) pontjai szerinti adatok között nem szerepelnek, felszólítja a természetes személyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Ha a személy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül az adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a természetes személynek a 22. § alapján legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.

(11) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolására rendelkezésre álló 15 nap a természetes személy kérelmére - indokolt esetben - egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható.

(12) Ha a (10) bekezdés szerinti felszólítást követően a természetes személy vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a természetes személy elhalálozott, illetve külföldön tartózkodik, és e törvény alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a természetes személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.

(13) Az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett természetes személy adatairól a járulékfizetési kötelezettség előírásáról szóló határozat véglegessé válását követően azonnal elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(14) A 68. § vagy a 69. § alapján teljesített adatszolgáltatásban az adóhatóságnak átadott azon személyek adatait, akiket az adóhatóság beazonosítani nem tud, mert az egészségbiztosítási szerv által ismert és közölt természetes személyazonosító adatok és lakcím alapján az nem lehetséges, az adóhatóság „nem beazonosítható” jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítási szerv részére.

72. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz

a) a magánállatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány kiállításának, bevonásának, valamint a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezésének, megszűnésének időpontját,

b) az egyéni ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő a kamarai tagság kezdetének, megszűnésének, az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel, törlés, valamint az ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői tevékenység szünetelésének időpontját,

c) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szolgálat keletkezésének, megszűnésének időpontját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó személyi adatait (nevét, születési nevét, születési helyét, TAJ számát, anyjának születési nevét), telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését.

(3) Az egyéni vállalkozó, ha

a) a 4. § 17. pontja szerinti ellátást állapítottak meg részére, illetve annak folyósítását megszüntették (szüneteltették), a megállapítás, megszüntetés időpontját követő,

b) legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a létesítéstől, a megszüntetésétől számított,

c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a tanulói, hallgatói jogviszonyának kezdő időpontjától számított, illetve a vállalkozói tevékenység kezdetét követő

15 napon belül az (1) bekezdésben említett igazgatási szervnél bejelentést tesz.

73. § (1) A települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a kerületi jegyző, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében pedig a fővárosi főjegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a 67. § (2) bekezdése szerinti ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket az egészségbiztosítási szervnek jelenti be.

(2) A bejelentésre kötelezett a 67. § (3) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti személyeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (a továbbiakban: NEAK), a 67. § (3) bekezdés c) pontja szerinti személyeket a székhely szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek jelenti be.

(3) A 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyeket - ha az ellátást nem kifizetőhely folyósítja -, az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Kincstár központi szerve a NEAK-nak jelenti be. A bejelentést elektronikus úton a NEAK által rendszeresített programmal kell teljesíteni.

(4) A 22. § (1) bekezdés j) pontja szerinti személy a 67. § (6) bekezdésében meghatározott bejelentést az egészségbiztosítási szervnek teljesíti, egyidejűleg az orvosszakértői szerv szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával igazolja jogosultságát. A jogosultság a szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás kiállítása napjától áll fenn.

(5) A 22. § (1) bekezdés k) pontja szerinti személy a bejelentést az egészségbiztosítási szervnek teljesíti. A jogosultság az azt megalapozó feltételek együttes megléte napjától áll fenn.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az Art.-ban előírt bejelentés teljesítésére a Magyar Honvédséggel, az Országgyűlési Őrséggel, a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megállapodást köt.

(7) A 67. § (5) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyekre vonatkozó bejelentés teljesítésének módjáról a Kincstár és a NEAK megállapodást köt.

(8) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón a NEAK által rendszeresített programmal, a (4) bekezdés szerinti bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. A 67. § (11) bekezdése szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón a NEAK által rendszeresített programmal, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.

(9) A Kincstár - az egészségbiztosítási szervek jogszabályban rögzített feladatai ellátása érdekében - a NEAK számára folyamatos online kapcsolattal biztosítja a nyilvántartása szerint TAJ számmal rendelkező személyek adatváltozása esetében az automatikus adatátadást.

(10) A Kincstár megszakítás nélkül működteti a TAJ szám képző és nyilvántartó rendszerét, és a NEAK központi egészségbiztosítási nyilvántartási informatikai rendszerén keresztül az egészségbiztosítási szerv által rögzített és a TAJ interfészen átadott adatok alapján haladéktalanul TAJ számot képez, rögzíti azt a TAJ szám nyilvántartásában, és online megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.

(11) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a 43. § szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozó adatok átadásának módjáról a nemzeti adó- és vámhatóság és a NEAK megállapodást köt.

(12) *  Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a 43. § szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozóan a NEAK adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak a következő adatokról:

a) a természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve,

b) a nem magyar állampolgárságú természetes személy állampolgársága,

c) a természetes személy kapcsolati kódja,

d) az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdő, illetve záró napja, valamint

e) az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség keletkezésének és megszűnésének jogcíme.

(13) *  A 71. § (2) bekezdés szerint a természetes személy által teljesített bejelentés esetén a NEAK a (12) bekezdésben meghatározottakon túl arról is adatot szolgáltat, hogy a természetes személy belföldinek minősül és az egészségbiztosítási nyilvántartásban szerepel.

(14) *  Az egészségbiztosítási szerv a 84. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése szerinti ellenőrzése során a biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról vagy törléséről határozatot hoz, ha a járulék utólagos megállapítására elévülés miatt részben vagy egészben már nincs lehetőség.

21. Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás

74. § (1) A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság - a nyilvántartásba nem vett személyenként - terheli.

(2) Az (1) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza a biztosítással járó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését.

(3) Igazolásnak minősül a foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés, ha az a foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került.

(4) A foglalkoztató a biztosítottakról - az egyéni vállalkozónak a biztosítással összefüggő adatairól - köteles a törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, TAJ számát, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét. Az Mt. XVI. fejezete alapján foglalkoztatott munkavállalót a kölcsönbeadó köteles nyilvántartásba venni.

75. § (1) A 74. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archiválja, és arról az Art.-ban meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást teljesít.

(2) A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontjáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

(3) Ha az e § szerinti bevallási kötelezettség teljesítése, vagy a már teljesített adatszolgáltatás módosítása a 2008. évet megelőző időszakra, illetve az Art.-ban meghatározott elévülési időn túli évre, évekre vonatkozik, az adatszolgáltatást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell teljesíteni.

76. § A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

22. A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése

77. § (1) *  A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett a járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulékot a törvényben előírt határidőn belül megfizetni. A 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ vonatkozásában a 82. § szerinti járulék különbözet szabályait alkalmazni nem lehet.

(2) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetve fizeti meg az állami adóhatóságnak.

(3) A mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.

(4) A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

(5) A foglalkoztató írásban tájékoztatja a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont társadalombiztosítási járulékról, valamint az érvényesített családi járulékkedvezményről, illetve a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) társadalombiztosítási járulékról.

(6) A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Ha a tárgyhónapban a társas vállalkozó, vállalkozók részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig bezárólag - elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.

(7) A foglalkoztató által levont járulék a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani, illetve befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések nem vezettek eredményre.

(8) A Kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek képviselőjeként a Kincstár teljesíti a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, e törvényben és az Art.-ban előírt kötelezettségeket.

23. Az elévülési idő figyelmen kívül hagyására irányuló eljárás

78. § *  (1) Az Art.-ban meghatározott elévülési idő figyelmen kívül hagyására a nyugdíj-megállapító szervek hatáskörébe tartozó ügyekben akkor van lehetőség, ha

a) a természetes személy a 6. § vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosításának nem kellett volna fennállnia és ő vagy foglalkoztatója eleget tett társadalombiztosítási kötelezettségének és járulékfizetés történt,

b) a természetes személy a 6. § vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerint biztosított volt, és ő vagy foglalkoztatója járulékmegállapítási, -fizetési kötelezettségének eleget tett, de bevallási kötelezettségét nem vagy hiányosan teljesítette,

c) hatóság határozatban helytelenül állapította meg az alkalmazandó jogot, és a természetes személynek belföldön kellett volna a 6. § vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerint biztosítottnak lennie és társadalombiztosítási kötelezettségeit teljesítenie.

(2) Az Art.-ban meghatározott elévülési idő figyelmen kívül hagyásával a természetes személynek lehetősége van arra, hogy az (1) bekezdés

a) a) pontja szerinti esetben

aa) ha az a) ponttal érintett biztosítási időszakkal együtt az ellátásra való jogosultsága megállapítható, akkor ezen időszak szolgálati időként történő elismerését kérje,

ab) az aa) pont szerinti esettől eltérően a Nyugdíjbiztosítási Alap javára befizetett járulékokat visszaigényelje,

b) b) pontja szerinti esetben a bevallási kötelezettségét utólagosan pótolja,

c) c) pontja szerinti esetben biztosítotti bejelentésének és társadalombiztosítási (különösen a járulékfizetési és -bevallási) kötelezettségeinek az állami adó- és vámhatóságnál eleget tegyen.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített esetekben az eljárás a nyugdíj megállapításért felelős szervnél vagy az állami adó- és vámhatóságnál kérelemre indul.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyugdíj megállapításért felelős szerv megvizsgálja, hogy fennállnak-e az érintett időszak szolgálati időként történő figyelembe vételének a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti feltételei. Ha megállapítható olyan időszak amely időszakot nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a nyugellátás megállapításához, a nyugdíj megállapításért felelős szerv a nyilvántartásában szereplő adatok alapján határozattal megállapítja a szolgálati időként figyelembe nem vehető időszakot és az erre tekintettel tartozatlanul megfizetett nyugdíjjárulék összegét, amelyet a Magyar Államkincstár a természetes személy részére kifizeti.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 2006. december 31-e utáni időszak tekintetében van mód eljárást indítani. A bevallás utólagos benyújtása az állami adó- és vámhatóságnál teljesíthető.

(6) Az eljárás során a nyugdíj megállapításért felelős szerv együttműködik az állami adó- és vámhatósággal, valamint a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szervvel.

(7) Az (1) bekezdés szerinti eljárás esetében az Art. késedelmi pótlékra, önellenőrzési pótlékra, adóbírságra, mulasztási bírságra és intézkedésekre vonatkozó szabályait alkalmazni nem lehet.

(8) A nyugdíjmegállapító szerv (4) bekezdés szerinti intézkedése időpontjában az Art. szerinti elévülési időn belüli tartozatlan járulékfizetés rendezésére a fentiek nem alkalmazhatóak.

24. A családi járulékkedvezmény érvényesítése

79. § (1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak vagy olyan kifizetőnek minősül, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.

(2) *  A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.

(3) *  A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként, vagy nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban vallja be.

(4) A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.

(5) Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

80. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.

(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.

(3) A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.

(4) A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

(5) Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

81. § (1) A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény 34. § (3) bekezdése szerint megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.

(2) Ha a családi járulékkedvezmény 34. § szerint megállapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető.

(3) Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.

(4) A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor

a) a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,

b) a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.

25. A járulékkülönbözet elszámolása

82. § (1) Ha az Art. szerinti munkáltató, kifizető (a továbbiakban: munkáltató, kifizető) a természetes személynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a természetes személyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az Art. rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg.

(2) A munkáltató, ha a természetes személy vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a természetes személy részére visszatéríti, illetve a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes, 2020. június 30-áig egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetve visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetve igényli vissza. Ha a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a természetes személy időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a természetes személy adóazonosító számáról értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A természetes személy az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.

(3) A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a természetes személy állami adó- és vámhatóságához és a természetes személyt értesíti, kivéve, ha a természetes személy értesítési címét nem ismeri.

(4) A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy terhére, illetve javára.

(5) A munkáltató, ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizető az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató, ha a természetes személlyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.

(6) Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló természetes személytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a 77. § (4) bekezdése alapján bevallotta és megfizette, a le nem vont, biztosítottat terhelő járulék összegének és a természetes személy adóazonosító jelének közlésével értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a természetes személy terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése iránt. Ha a természetes személyt terhelő járulék összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adó- és vámhatóság erről a természetes személy volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa a 77. § (4) bekezdése szerint jogszerűen bevallott, biztosítottat terhelő járulék összegét önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.

83. § A 82. § rendelkezéseitől eltérően, ha a természetes személy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy javára, ha az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a természetes személytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg.

26. Ellenőrzés

84. § (1) Az állami adó- és vámhatóság, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - ellenőrzi a 74. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 74. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára

a) a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv és az állami adóhatóság jogosult,

b) a biztosítottat terhelő járulék, foglalkoztatottnak minősülő biztosított esetében a foglalkoztatót terhelő közteher utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat elleni jogorvoslatra az Ebtv., illetve az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerint hozott végleges határozatot az egészségbiztosítási szerv - a követelés- és az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel - közli az állami adóhatósággal és - ha a határozat 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan tartalmaz adatot - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatallal, általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervvel is. A (2) bekezdés b) pontja alapján hozott végleges határozatot az állami adóhatóság közli az egészségbiztosítási szervvel és - ha a határozat 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan tartalmaz adatot - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatallal, az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervvel.

(5) Az egészségbiztosítási szerv - az igényelbírálási eljárása során - ellenőrizheti a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és a mulasztásról értesíti az állami adóhatóságot.

85. § Járulék utólagos megállapítása nélkül az állami adó- és vámhatóság a biztosítási jogviszonyt akkor törli, ha

a) ellenőrzési eljárás keretében bizonyított a természetes személy valós foglalkoztatójának kiléte, amely adózónál a biztosítás fennállásának időtartama véglegessé vált határozatban rögzítésre került, és

b) a valótlan bejelentést tevő foglalkoztató az állami adó- és vámhatóság által folytatott ellenőrzés időpontjában a cégnyilvántartásból törlésre került, illetve a törlése folyamatban van.

27. Késedelem, mulasztás következményei

86. § Az Art. rendelkezéseit az e törvényben, a Tny.-ben és az Ebtv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni

a) a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel kapcsolatban,

b) a járulékkötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban,

c) a Tny. és az Ebtv. szerinti megtérítési és visszafizetési kötelezettség, mulasztási bírság, késedelmi kamat behajtására, végrehajtására, a behajthatatlan tartozás törlésére, a végrehajtáshoz való jog elévülésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére.

28. Különös szabályok a járulékkötelezettségek teljesítésére vonatkozóan

87. § (1) A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le.

(2) A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adó- és vámhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.

(3) Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Air. szerinti képviselővel, és a (2) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

(4) Az állami adó- és vámhatóság által a külföldi vállalkozásokról vezetett, (2) bekezdés szerinti nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására

a) kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték,

b) munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás,

e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége az a) pont szerinti esetben azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, a b) pont szerinti esetben a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.

(6) A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig - a (7) bekezdésben meghatározott adattartalommal - elektronikus úton teljesíti az állami adó- és vámhatóság részére. A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezettet a 66. § (1) bekezdésében, a 74. és 75. §-ban, valamint a 77. § (5) bekezdésében meghatározott nyilvántartási és igazolási kötelezettség nem terheli.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott járulékbevallás tartalmazza

a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,

b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,

c) a foglalkoztatott TAJ számát, adóazonosító jelét,

d) a járulékalapra, a járulék összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő kezdetének és végének időpontjára vonatkozó adatot,

e) annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és

f) a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a (4) bekezdés szerint a foglalkoztatott teljesíti.

29. Átváltási szabály

88. § (1) A külföldi pénznemben keletkezett bevételből a járulékalapot a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alkalmazásával kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a külföldi pénznemben keletkezett bevételből az Szja tv. szerinti adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem képezi a járulékalapot, a forintra történő átszámítás megegyezik az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem megállapításakor az Szja tv. szabályai szerint alkalmazott átszámítással.

IX. FEJEZET

A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁLÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELETEKHEZ, VALAMINT A MAGYARORSZÁG ÁLTAL KÖTÖTT KÉTOLDALÚ SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI EGYEZMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

89. § (1) A 90-95. § rendelkezéseit

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet, az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban a) és b) pont együtt: koordinációs rendeletek) és

c) a Magyarország által kötött szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) által előírt, az alkalmazandó jog meghatározására irányuló eljárásban kell alkalmazni.

(2) A 90-95. § alkalmazásában

a) munkavállaló: a 6. § (1) bekezdés a), b), f), g) pontjában és a 6. § (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy,

b) munkaviszony: az a) pont szerinti személy munkavégzésre irányuló jogviszonya,

c) munkáltató: az a) pont szerinti személy foglalkoztatója,

d) önálló vállalkozó: az e törvény szerinti egyéni vállalkozó, a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint annak megfelelő személy.

90. § A koordinációs rendeletek és az egyezmény rendelkezései szerinti kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés) esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a munkáltató - a NEAK által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek a 3. melléklet 1-3. pontja szerinti adatokat és nyilatkozatokat szolgáltatja.

91. § (1) Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön.

(2) Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha

a) a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy

b) a külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó bevétel vagy az egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó esetén a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte

a 25 százalékot.

(3) A magyar jog alkalmazandó jogként meghatározható a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).

(4) A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.

(5) Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha

a) a foglalkoztató

aa) a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság,

ab) a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el, vagy

ac) a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez képest - a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerint - más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,

ad) a koordinációs rendeletekben, valamint a nemzetközi egyezményekben meghatározott kiküldetés keretében a külföldi munkavégzés helyén a kiküldetésre vonatkozó leghosszabb időtartamon túl kiküldött munkavállalókat ugyanabban a munkakörben foglalkoztat, vagy

ae) a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett nem gyakorolja teljeskörűen a munkáltatói jogkört, vagy

b) a munkavállaló

ba) nem rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap, megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal,

bb) kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban egy kiküldött munkavállalót felváltson,

bc) korábban ugyanabban az államban volt - a koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben - a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy

bd) kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább.

92. § (1) Ha az önálló vállalkozó belföldön folytatott vállalkozói tevékenységét átmenetileg a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy egyezményben részes másik államban (a továbbiakban együtt: másik állam) folytatja, a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek a NEAK által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon a 3. melléklet 4. pontja szerinti adatokat szolgáltatja.

(2) A koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben előírt feltételek teljesítése esetén az egészségbiztosítási szerv alkalmazandó jogként meghatározza a magyar jogot és ezt igazolja.

(3) Nem alkalmazható a magyar jog az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységének időtartama alatt, ha e tevékenységéhez - a 3. melléklet 4. pont b) alpontja szerint - hasonló belföldi tevékenységet az önálló vállalkozó a másik tagállami munkavégzés megkezdése előtt kevesebb mint 60 napig folytatott.

93. § (1) Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik államban is végez munkát, a koordinációs rendeletek vagy az egyezmény rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek a NEAK által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon a 3. melléklet 5. pontja szerinti adatokat szolgáltatja.

(2) Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is munkavállaló, illetve önálló vállalkozó, a magyar jog alkalmazásának megállapítására a belföldön fennálló lakóhely alapján akkor kerülhet sor, ha

a) a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát,

b) az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.

(3) Ha a munkavállaló a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozik, a (2) bekezdés akkor alkalmazható, ha a munkavállaló belföldön és a másik tagállamban egy olyan munkáltató javára végez munkát, amely az Európai Unió területén letelepedett.

94. § (1) Ha az egészségbiztosítási szerv alkalmazandó jogként a magyar jogot megállapítja, erről hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: igazolás) állít ki, és meghatározza annak időbeli hatályát és feltételeit. Az igazolás tanúsítja, hogy a munkavállaló, önálló vállalkozó a másik államban történő munkavégzése idején is a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt áll.

(2) Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon államba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a koordinációs rendeletekben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot.

(3) Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, azt továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekinteni.

(4) Ha a koordinációs rendeletek szerinti kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbírálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.

(5) Ha az alkalmazandó jog meghatározásának és az arról szóló igazolás kiadásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amely miatt a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy pedig érinti az igazolás hatályát (így különösen, ha a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony szünetel vagy megszűnik, vagy az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységét megszünteti), erről a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó haladéktalanul tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, amely az igazolást a változás napjától hatálytalanítja.

(6) Ha az egészségbiztosítási szerv hivatalból megállapítja, hogy a magyar jog alkalmazásának feltételei az igazolás kiadását követően már nem teljesülnek vagy eleve nem álltak fenn, az igazolást módosítja, vagy visszavonja, és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.

(7) Ha más EU-tagállami hatóság megkeresése alapján az egészségbiztosítási szerv a kiküldetés fennállását igazoló tények vonatkozásában adatszolgáltatásra, illetve hiánypótlásra szólítja fel a kiküldő munkáltatót, és ennek a kiküldő munkáltató határidőben nem tesz eleget és kimentésre nem kerül sor az egészségbiztosítási szerv jogosult az igazolás visszavonására.

95. § (1) A koordinációs rendeletekben és az egyezményben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó a NEAK-tól kérheti.

(2) A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha

a) a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előre láthatóan meghaladja a koordinációs rendeletben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot,

b) kivétel megállapítása hiányában a munkavállalóra, önálló vállalkozóra egyszerre több állam jogát kellene alkalmazni, vagy

c) olyan egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely indokolttá teszi a kivétel megállapítását.

(3) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. Felhatalmazó rendelkezés

96. § Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egészségügyi szolgáltatás biztosítása érdekében köthető megállapodást megelőző egészségügyi állapotfelmérés díját, rendjét és az állapotfelmérés elvégzésére kijelölt egészségügyi szolgáltatókat.

31. Hatályba léptető rendelkezés

97. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. július 1-jén lép hatályba.

(2) * 

(3) * 

32. * 

98. § * 

33. Átmeneti rendelkezések

99. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

100. § (1) Ha a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július 1-jét megelőző nap, a biztosítási jogviszony

a) 2020. július 1-je előtti napjaira a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) 2020. június 30-át követő napjaira e törvény szabályait kell alkalmazni, és e törvény szerint kell teljesíteni a társadalombiztosítási kötelezettséget.

(2) Ha a 30. § alapján 2020. július 1-jét megelőző időszakra keletkezett járulékalapot képező jövedelem, akkor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény adott időszakban hatályos rendelékezéseit kell alkalmazni.

101. § *  E törvény rendelkezései a 2020. június 30. napjáig az állami adó- és vámhatósághoz érkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre irányuló bejelentésekre, és a 2020. június 30. napján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 44/A-44/C. §-a alapján folyamatban lévő eljárásokra nem alkalmazhatóak.

102. § A prémium évek programban részt vevő és a különleges foglalkoztatási állományban lévő személyek esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. június 30-án hatályos szabályait kell alkalmazni.

103. § A 25. § (4) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség mértéke 2020. július 1-jétől 2020. december 31-éig 7710 forint.

104. § *  (1) Az e törvény hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó kötelezettségeket az állami adó- és vámhatóság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján vezetett számlán tartja nyilván.

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján fennálló egészségügyi szolgáltatási járulék tartozást e törvény 46. § (2) bekezdésének alkalmazásakor nem kell figyelembe venni.

(3) Azon természetes személynek, akinek 2020. június 30-án egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége áll fenn, az állami adó- és vámhatóság 2020. július 1-je után, e kötelezettsége megszűnéséig, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései szerinti bejelentés vagy a 2020. július 1-jét megelőzően véglegessé vált határozat alapján írja elő.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben e törvény hatálybalépését követő időszakra a járulékfizetési kötelezettség előírása, a befizetések nyilvántartása, illetve a kötelezettség törlése tekintetében e törvény 71. § (1) bekezdése alapján jár el az állami adó- és vámhatóság.

(5) Ha egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megállapítására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július 1-jét megelőző nap, a fizetési kötelezettség

a) 2020. július 1-je előtti napjaira a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) 2020. június 30-át követő napjaira e törvény szabályait kell alkalmazni.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a fizetési kötelezettséget az azt megállapító végleges határozat illetve a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv adatszolgáltatása alapján az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint vezetett adószámlán, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben e törvény szerint vezetett adószámlán írja elő.

(7) Az e törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet a 27. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

105. § *  A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos 4. § k) pont 1. alpontjában, 4. § p) pontjában, 5. § (1) bekezdés b) pontjában, 8. § h) pontjában, 16/A. §-ában, 25/A. § b) pontjában, 31. § (4) bekezdés b) pontjában, 44/A. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra vonatkozóan.

34. Az Európai Unió jogának való megfelelés

106. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk;

c) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2) Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

XI. FEJEZET * 

35-68. * 

107-181. § * 

1. melléklet a 2019. évi CXXII. törvényhez

Igazolások

1. A 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanulmányokat folytató tanuló, hallgató e minőségét a következő dokumentumokkal igazolja:

a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,

b) a szakképző intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,

c) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás,

d) az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,

e) az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány, vagy

f) a közreműködő intézmény által kiadott, a d) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás.

2. A 18. § (1) bekezdésének alkalmazásában a harmadik államban fennálló biztosítás igazolása a harmadik állam illetékes hatósága által kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában lehetséges, amely bizonyítja, hogy a harmadik államból kiküldött személy e harmadik államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított.

3. A 18. § (2) bekezdésének alkalmazásában

a) a harmadik államban fennálló biztosítás igazolása a harmadik állam illetékes hatósága által kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában lehetséges, amely bizonyítja, hogy a harmadik államból kiküldött személy e harmadik államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított, és

b) annak bizonyítása, hogy a harmadik államból kiküldött személy nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá, az erről szóló írásbeli nyilatkozat megtételével lehetséges.

4. A 43. § (11) bekezdés szerinti tanulmányok folytatásának igazolására

a) külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek,

b) külföldi szakképző intézmény esetében munkanapokon végzett iskolarendszerű tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek,

c) külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek.

2. melléklet a 2019. évi CXXII. törvényhez

A táppénz-hozzájárulás és a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatások elszámolása

1. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató - ideértve a központosított illetményszámfejtő helyeket is - a táppénz-hozzájárulást az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel. Ha a biztosított részére az előzőekben meghatározott táppénzt az egészségbiztosítási szerv állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósítását követően a táppénz-hozzájárulás összegét az igazgatási szerv érvényesíti.

2. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató 25. § (5) bekezdése szerinti táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és az általa kifizetett ellátások terhére elszámolja.

3. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes, egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: egészségbiztosítási szerv) állapítja meg. A foglalkoztató a határozat véglegessé válását követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.

4. Az egészségbiztosítási szerv a végleges határozatok adatait határozatonként, a foglalkoztató azonosító számát és a követelés összegét, valamint esedékességét tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, a NAV és a Kincstár közötti megállapodásban rögzített adattartalommal és rendszerességgel, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató adószámláján táppénz-hozzájárulás adónem kötelezettségként írja elő. Az adatszolgáltatás alapját képező végleges határozatok közül az egészségbiztosítási szerv csak azt a határozatot küldi meg kinyomtatva és cégszerűen aláírva az illetékes állami adóhatóság részére, amelyet a végrehajtási kifogás benyújtása esetén az adóhatóság megküldeni kér. Az állami adóhatóság kérésére az egészségbiztosítási szerv a végleges határozatot 8 napon belül papír alapon is megküldi.

5. Az egészségbiztosítási szerv és az állami adóhatóság - a közöttük létrejött megállapodásnak megfelelően - a nyilvántartásában 2011. január 1-jei állapot szerint foglalkoztatónak minősülő szervek tekintetében a foglalkoztató adóazonosító számára, nevére (megnevezésére), címére (székhelyére) vonatkozó adatok tekintetében kölcsönös adategyeztetést valósít meg.

6. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Független Rendészeti Panasztestület, a Magyar Honvédség a hivatásos, szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják.

7. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, az Országgyűlési Őrség a hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett, az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetményt az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, az ellátások átlagos mértéke és az elszámolással érintett állományra vonatkozó havi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalap szorzatával képzett összegben számolja el a Kincstárral, a közöttük létrejött megállapodás alapján. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV és az Országgyűlési Őrség a megállapodásnak megfelelően elszámolt összeg és a szociális hozzájárulási adó mértékének szorzatával kapott összeggel csökkentheti az általa fizetendő szociális hozzájárulási adót, amelyet az állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolhat el.

8. A 7. pontban meghatározott szervek hivatásos és szerződéses állományú, más szervhez vezényelt vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerven kívüli szervnél szolgálatot teljesítő tagjai részére járó pénzbeli ellátás elszámolásáról a Kincstár azzal a szervvel köt megállapodást, amely a pénzbeli ellátás megállapítására köteles.

3. melléklet a 2019. évi CXXII. törvényhez

Az alkalmazandó jog meghatározásához szükséges adatszolgáltatás és nyilatkozattétel

1. A 90. § szerint a munkáltató a következő adatokat szolgáltatja:

a) munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,

b) a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, TAJ száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,

c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,

d) a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és

e) a kiküldetés tervezett időtartama.

2. A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy

a) a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt,

b) a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,

c) a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,

d) a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson, illetve nincs tudomása arról, hogy az álláshelyet a kiküldetést megelőzően egy másik kiküldött töltötte be,

e) a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,

f) a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,

g) Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat,

h) belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat, és

i) a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett teljeskörűen gyakorolja a munkáltatói jogkört.

3. A jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltató közli

a) külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevételeit,

b) egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit.

4. A 92. § (1) bekezdése szerint az önálló vállalkozó a következő adatokat szolgáltatja:

a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, TAJ száma, vállalkozásának nyilvántartási száma,

b) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat,

c) annak a külföldi vállalkozásnak (személynek) a neve és címe, amelynél munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldön folytatott tevékenység helye (címe), és

d) a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartama.

5. 5.1. A 93. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló, az önálló vállalkozó az alábbi adatokat szolgáltatja:

a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, TAJ száma, az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,

b) a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,

c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban,

d) ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya, és

e) ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.

5.2. Az 5.1. alpontban foglalt adatok igazolására a munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről szóló szerződést, az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.

4-7. melléklet a 2019. évi CXXII. törvényhez *