Archívum: Adatvédelem - Dr. Jóri András rovata


tanulmányok

Szabó Endre Győző: Közeledik Magyarországhoz a Google Street View

De vajon átléphetik-e a magyar határt a Google kamerás autói?


2009. május 6.

A Google Street View szolgáltatásával kapcsolatos adatvédelmi kérdéseket már hosszabb ideje vitatják az EU adatvédelmi együttműködési fórumain. A napokban Magyarországon is megkezdődött a felvételek készítése - ez adja az aktualitását Szabó Endre Győző cikkének, amely a magyar jogi környezet tükrében elemzi a GSV szolgáltatást.

letöltés

Dr. Halász Mónika: A kéretlen elektronikus hirdetések (spam) magyar jogi szabályozásáról és hatósági gyakorlatáról

2008. június 2.

A tanulmányban a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál informatikai szabályozási szakértõként dolgozó szerzõ a kéretlen elektronikus hirdetések szabályozását és az NHH vonatkozó gyakorlatát ismerteti.

Az érdeklõdõ olvasó figyelmébe ajánlom a gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlátairól szóló, az Országgyűlésben részletes vita elõtt álló T/5451. számú törvényjavaslatot, amely e terület szabályozásának egyes elemeit átemeli az Ekertv-bõl a Grt-be.

A tanulmány eredeti megjelenésének helye: Infokommunikáció és Jog, 2008/24. szám.

letöltés

Dr. Arany Tóth Mariann: A munkavállaló személyes adatainak védelme a munkahelyi telefonhasználat ellenőrzésekor

2008. május 9.

A közölt tanulmány az adatvédelem és a munkajog határvidékére kalauzol, a munkavállalók telefonhasználatára vonatkozó szabályozást elemzi. Az írás részlet Arany Tóth Mariann közelmúltban megjelent, a munkavállalókra vonatkozó adatkezelések témáját a teljesség igényével feldolgozó könyvéből, amelynek címe "A munkavállalók személyes adatainak védelme a magyar munkajogban", s amelyet - különös tekintettel a szerző külföldi kutatásain alapuló széleskörű jogösszehasonlításra, valamint az adatvédelmi jog és a munkajog szerencsés, egymásra tekintettel történő bemutatására - minden szakembernek a figyelmébe ajánlok.

letöltés

Dr. Alexin Zoltán: Megoldatlan problémák az egészségügyi adatkezelésben

2008. március 13.

Alexin Zoltán e tanulmányában az egészségügyi adatkezelés hatályos magyar szabályozásával kapcsolatos egyes problémákra hívja fel a figyelmet. A cikk eredeti megjelenésének helye az Infokommunikáció és Jog 2007/22.

A szerző a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, okleveles matematikus, 2006-ban szakértőként részt vett az Európai Bizottság által támogatott EuroSOCAP kutatási projektben, 2007-ben pedig meghívták a The Privacy Institute projekt tudományos tanácsadó testületébe. E-mail címe: alexin@inf.u-szeged.hu, honlapja: http://www.inf.u-szeged.hu/~alexin

letöltés

Dr. Trócsányi Sára: Média és méltóság

2008. március 7.

Trócsányi Sára, az Adatvédelmi Biztos Irodájának munkatársa e tanulmányában két németországi alkotmánybírósági döntést ismertet, amelyek tárgya közös: a sajtószabadság és a magánélethez fűződő jog konfliktusa.

letöltés

Dr. Trócsányi Sára: Egészségügyi adatok kezelése a gyakorlatban. Válogatás az adatvédelmi biztos eseteibõl

2007. augusztus 23.

Az adatvédelmi biztos munkatársa, Trócsányi Sára e cikkében az egészségügyi adatok védelmére vonatkoz szabályozást, valamint az adatvédelmi biztosnak az ilyen adatok kezelésére vonatkozó gyakorlatában felmerülõ fõbb problémákat tárgyalja a munkaköri alkalmassági vizsgálatoktól a különbözõ harmadik felek (rendõrség, APEH) általi adatkérésekig.

A cikk eredeti megjelenésének helye az Infokommunikáció és Jog 2007. júliusi (19.) száma.

letöltés

Dr. Szabó Endre Gyõzõ: A SWIFT adatkezelésérõl

2007. június 5.

E héten Szabó Endre Gyõzõ, az adatvédelmi biztos - 2006 januárjától az Európai Adatvédelmi Biztos mellett nemzeti szakértõként dolgozó - munkatársának cikkét közöljük amely az "európai adatvédelem utóbbi idõszakának talán legnagyobb botránya", a SWIFT-ügy eddigi történetét foglalja össze kitûnõen. A szerzõ a tanulmányt kifejezetten a Jogi Fórum adatvédelmi rovata számára írta.

letöltés

Dr. Jóri András: Targetált hirdetések, felhasználói profilok képzése és adatvédelem

Az elektronikus kereskedelemrõl szóló törvény adatvédelmi rendelkezéseirõl


2006. szeptember 13.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal kapcsolatos szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény 2003-ban egészült ki az adatvédelemre vonatkozó rendelkezésekkel. E rendelkezések célja a harmadik generációs adatvédelmi szabályozás egyes elemeinek átvétele volt a magyar jogba, német minta alapján. A 2003. évi XCVII. törvény által megállapított adatvédelmi rendelkezések többsége máig hatályban van, ám azok közül egyet igen szerencsétlenül módosított az Ekertv. legújabb novellája, a 2005. évi CLXXI. törvény.

Az itt közölt írással az a célom, hogy - meglehet, túl késõn - bemutassam a 2003. évi módosítás mögötti megfontolásokat, azokat a problémákat, amelyekre e szabályozás reflektálni kívánt, és a választott megoldásokat.

Az eredeti megjelenés helye az Infokommunikáció és Jog c. folyóirat 2006/4. száma.

letöltés

Dr. Jóri András: Megemlékezés Gulyás Csabáról

2006. június 12.

Gulyás Csaba 1946-2006

59 éves korában távozott közülünk Gulyás Csaba, a hazai adatvédelem rövid történetének egyik legjelentõsebb alakja.

Csaba talán ismeretlen a közvélemény számára – nem kedvelte a szereplést, háttérember volt, a legjobb értelemben. A hajnal már a hivatali szobájában találta minden nap, a kilencvenes évek közepétõl egészen az utolsó hetekig. Reggelig elolvasta a napi sajtót és böngészte az internetet, felkészült mindenbõl, aminek adatvédelmi vonatkozása lehetett: mire munkatársai megérkeztek, már készen voltak az elemzések, az érvekkel alátámasztott válaszok az újságírók lehetséges kérdéseire – csak hívni kellett Csabát.

Szorgalmas, lelkes, érdeklõdõ, de megbízható tudású szakember volt; az egyike azoknak, akik alapvetõen befolyásolták az adatvédelmi biztosi hivatal mûködését, gyakorlatát az utóbbi évtizedben. Különösen jelentõs volt a szerepe abban, hogy az adatvédelmi biztos képes volt tájékozódni a bûnüldözési szférában, megfelelõen kommunikálni a rendõrséggel. Tapasztalatai, évtizedes rendõri gyakorlata segített abban, hogy meggyõzõen érveljen az adatvédelmi szempontok mellett volt kollegái között is.

Csaba, aki rendõrbõl lett adatvédõ, sokat látott, sok fordulatot megélt. Büszke volt egyszerû származására, és soha nem lett hûtlen saját elveihez. Ugyanakkor élete végéig érdeklõdõ maradt: szenvedélyesen gyûjtötte és használta a legújabb technológiákat és eszközöket, falta a kortárs szak- és szépirodalmat, folyamatosan képezte magát. Leküzdve gyengeségét az utolsó héten is lelkesen válaszolt, ha a hivatalból telefonáltak, hogy a tanácsát kérjék.

Örülök, hogy ismerhettelek, Csaba. Nyugodj békében!

letöltés

Dr. Jóri András: Elektronikus információszabadság és állami adatvagyon

A 2003/98/EK irányelv átültetése


2006. április 25.

A mellékelt tanulmányban azt vizsgálom, miképp kerültek átültetésre az adatvédelmi törvény 2005-ös módosításával és a szintén tavaly elfogadott elektronikus információszabadság törvénnyel az Európai Parlament és a Tanács a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelvének rendelkezései. Tézisem szerint az irányelv átültetése számos ponton nem történt meg: általában elmondható, hogy az Avtv. 2005. évi módosítása és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. megalkotásának folyamatában háttérbe szorultak az implementáció szempontjai. Számos elõkérdésben – az Alkotmány 61. § (6) bekezdése terjedelmének értelmezése, a hozzáférés és felhasználás viszonyának meghatározása, a közérdekû adatokból képzett adatbázisok kérdése – nem kristályosodott ki a jogalkotási folyamatban világos szakmai álláspont, ezért az ezzel kapcsolatos bizonytalanságok következményei csak az átültetés vizsgálata során kerülnek napvilágra. A jelen helyzetben a megoldás az Irányelv céljainak megvalósulását akadályozó (fõképpen rendeleti szintû) jogszabályok katalogizálása és felülvizsgálata, majd széleskörû szakmai egyeztetést követõen az adatvédelmi törvény kisebb mértékû módosítása lehet.

letöltés

Dr. Halmai Gábor: Mi fán terem az információs kárpótlás?

Az Alkotmánybíróság információszabadság és adatvédelem konfliktusáról


2006. április 4.

A tanulmány az Alkotmánybíróság 37/2005. (X. 5.) számú határozatának kritikája, amely határozat alkotmányellenesnek mondta a pártállami idõszak titkosszolgálati iratainak az Interneten történõ hozzáférhetõvé tételét. A Szerzõ szerint „ha az alkotmánybírák a titkosszolgálati iratok tekintetében az alkotmány 61.§-ának (1) bekezdésében garantált közérdekû adatok megismeréséhez való jogot valamint a tudományos életnek a 70/G.§-ban biztosított szabadságát ütköztették volna az egykori besúgók személyes adatainak védelmével, akkor – korábbi gyakorlatuk alapján – feltehetõen a kitüntetett kommunikációs jogok közé tartozó információs szabadságnak és a tudomány szabadságának kellett volna elsõbbséget biztosítaniuk.”

Eredeti megjelenés: Fundamentum 2005/4.

letöltés

Dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

2006. február 13.

Dr. Lakatos Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal fõosztályvezetõje másfél évtizede foglalkozik adatvédelmi kérdésekkel, elsõsorban a statisztikai tevékenység adatvédelmi problémáival. A Statisztikai Szemle c. folyóiratban Információszabadság - Adatvédelem - Statisztika címen szerkeszt rovatot. Itt közölt tanulmányában a magyarországi népszámlálások során érvényesülõ adatvédelmi szabályok történetét tárgyalja, az 1870-es évektõl 2001-ig.
A tanulmány eredeti megjelenésének helye a Statisztikai Szemle."

letöltés

Dr. Zombor Ferenc: Az üzleti világ beszállt az adatvédelmi kampányba

2006. február 6.

Zombor Ferenc, az adatvédelmi biztos hivatalának fõosztályvezetõje ismerteti a brit EU Riporter cikkét

letöltés

Dr. Alexin Zoltán: Megjegyzések Dr. Sziklay Júlia "Genetikai adatok, biobankok - és/vagy adatvédelem?" c. írásához

2005. október 16.

Dr. Alexin Zoltán matematikus, a Szegedi Tudományegyetem oktatója; emellett szívügye az egészségügyi adatvédelem. Külföldi forrásokat olvas és fordít, rendszeres publikációival próbálja felhívni a közvélemény figyelmét a jogvédelem hiányosságaira.

letöltés

Dr. Sziklay Júlia: Genetikai adatok, biobankok - és/vagy adatvédelem?

2005. június 28.

E héten Sziklay Júlia, az adatvédelmi biztosi hivatal fõosztályvezetõ-helyettese cikkét közöljük a genetikai adatok védelmének egyes kérdéseirõl. Az eredeti megjenés helye az Adatvédelmi Biztos Irodájának belsõ hírlevele (2004. december).

letöltés

Dr. Jóri András: Sólyom László és a magyar adatvédelem

2005. június 13.

A múlt heti parlamenti választással a hazai adatvédelmi jog legbefolyásosabb formálója került a köztársasági elnöki székbe. Sólyom elõbb a 80-as években írott tanulmányokkal, majd a máig ható 15/1991. (IV. 13.) AB határozat elõadó bírájaként német példák alapján alkotta meg a magyar adatvédelmi jog alapvetõ doktrínáit, de már a korai idõktõl túl is lépett e példákon: az egységes „információszabályozásról” írt korai cikkeiben, s így nagy szerepe volt abban, hogy Magyarországon a korban Európában egyedülálló módon egy törvény keretei között nyert szabályozást a személyes adatok védelme és a közérdekû adatok nyilvánossága 1992-ben. Az alábbiakban Sólyom egyes korai cikkeire szeretnénk irányítani az érdeklõdõ olvasó figyelmét, és egyben a Jogi Fórum szerkesztõsége nevében köszönteni hazánk új köztársasági elnökét.

Ez a dolgozat úgy elméleti, hogy történeti. Szándéka szerint kerüli a történetírást és a leíró részeket. A történeti fejezetek így is a munka nagyobb részét alkotják. Ennek oka nemcsak az, hogy az elméleti kérdések csakis így tehetõk fel, hanem az is, hogy a személyiségi jogok története igen tanulságos, de kevésbé ismert.” Az idézet A személyiségi jogok elmélete c. munkából való (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983). Alapvetõ munka mindenkinek, aki adatvédelemmel kíván foglalkozni (és mindenkinek, akinek valaha, akár pillanatokra kétségei támadtak a magyar jogtudomány komolyan vehetõségével kapcsolatban – különös, hogy a vele készült beszélgetések szerint Sólyom sokáig nem békélt meg saját jogászi létével). Megismerhetjük azt a történetet, amelynek során Warren és Brandeis tevékenysége nyomán megindul az a folyamat, amelynek „legfontosabb vonása a védelem függetlenedése a tulajdonosi pozíciótól”, a technikai fejlõdés kihívásaira válaszolva elismerést nyer a név-, képmás- és hangfelvétel-védelem, törvénybe foglalják – elsõként Svájcban – az általános személyiségi jogot: az adatvédelem elõzményeit. Sólyom ugyanakkor már a 80-as évek elsõ felében látja a privacy doktrínájának gyengéit is: leírja, ahogy a privacy története során annak jelentése egyre bõvült, már az egyén általános cselekvési szabadságáig terjed, miközben a szerzõ szerint „riasztó általánosság”, „dagályosság” és „filozófiai elnagyoltság” jellemzi.

1988: két fontos tanulmány megjelenésének éve. Az egyik Az adatvédelem és személyiségi jog (Világosság, 1988 január). A szerzõ ismerteti az adatvédelem mögött húzódó megfontolásokat, a titokvédelem már nem elegendõ: az új, a tömeges elektronizált adatfeldolgozás által átalakított közegben a védelemnek minden adatra ki kell terjednie: „az adatvédelmet… el kell szakítani a »személyesség« intimitásként való értelmezésétõl”. És ott van már a törvényelõkészítés addigi eredményeit összegzõ tanulmányban a késõbbi 1992-es törvény minden lényeges tartalmi eleme is. „Külön ki kell mondani, hogy kétség esetén, vagyis ha a nyilvánossághoz való érdek nem túlnyomó, az információs önrendelkezés jogáé az elsõbbség. […] [s]zemélyes adat csak az érintett beleegyezése vagy pontos törvényi elõírások alapján kerülhet nyilvánosságra”.

A másik írás az Egy új szabadságjog: az információszabadság (Valóság, 1988. szeptember). Az adatvédelem mellett a szerzõ tárgyalja a közérdekû adatok, az állam adatainak nyilvánosságát is, és magától értetõdõ természetességgel teremti meg a kapcsolatot a két terület között. Nagyon érdekes, ahogy leírja a korai adatvédelmi törvényeket, mint a közérdekû adatok nyilvánosságára vonatkozó törvények elõzményét (e törvények a végrehajtó hatalom által gyûjtött adatokhoz biztosítottak hozzáférést a törvényhozó hatalom képviselõinek az NSZK egyes tartományaiban). A következõ lépésben adatvédelem és információszabadság egyesül: „egyre gyakrabban beszélnek általában az információs hatalom elosztásáról vagy információszabályozásról vagy egyszerûen információs rendrõl”. Szó esik a Nagy Hesseni Tervrõl, a hivatkozások között Burkert, Flaherty. És ebben az írásban fogalmazódik meg a késõbb egy beszámolójában a jogvédelem állandó hátrálását érzékelõ Majtényi László által is idézett mondat: „Az áttekinthetetlenül hagyott információs helyzettel olyan észrevétlenül fogy el a szabadság, ahogy a tiszta víz és levegõ elfogyott.

Már az AB-elnök Sólyom nevéhez köthetõ a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat, amely a magyar adatvédelmi jog õsforrása: innen a történet közismert. Arról, hogy a szerzõ maga hogyan értékeli ezt a történetet, az Osiris által 2001-ben kiadott Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon c. kötetben, és az Adatvédelmi Biztos Irodája által szintén 2001-ben megjelentetett, Az odaátra nyíló ajtó c. tanulmánykötetben napvilágot látott, az adatvédelmi biztosi gyakorlatot értékelõ Az ombudsman „alapjog-értelmezése” és „normakontrollja” c. írásban olvashatunk.

Az adatvédelmi jog él, az adatvédelmi biztos mûködik, Sólyom László pedig immár a Magyar Köztársaság elnöke – gratulálunk és sok sikert kívánunk neki!

letöltés

Dr. Kerekes Zsuzsa: Elektronikus információszabadság

Az Egyesült Királyság példája


2005. május 22.

A kormány a minap elfogadta az elektronikus információszabadság (a közérdekû adatok elektronikus közzétételérõl) magyarországi törvényi szabályozására vonatkozó elõterjesztést. A javaslat elõkészítése során a jogszabályelõkészítõ a külföldi szabályozási modelleket is felmérte (lásd az oldalunkon alább közölt, az amerikai modellt bemutató írást). Eredetileg a jogszabályelõkészítést támogatta Kerekes Zsuzsának, a hazai információszabadság-jog elismert szakértõjének a brit példát bemutató tanulmánya is, amelyet a szerzõ azóta bõvített és átdolgozott. E változat eredeti megjelenésének helye a Jogtudományi Közlöny c. folyóirat 2005. áprilisi száma.

letöltés

Dr. Jóri András: Az adatvédelmi törvény újabb módosításáról

2005. április 17.

Az Országgyûlés a múlt héten lezárta a T/14709. sz. törvényjavaslat részletes vitáját, amely lényeges pontokon módosítja az adatvédelmi törvény rendelkezéseit (kiemelendõ mindenekelõtt a harmadik országokba irányuló adattovábbítás új szabályozása). A cikk a törvényjavaslat eredeti - egyes módosítójavaslatok elfogadása elõtti - szövegének értékelése: megjelent az Infokommunikáció és Jog c. folyóirat legújabb számában.

letöltés

Dr. Trócsányi Sára: Az adatvédelmi biztos szerepe az információs kárpótlásban

2005. március 20.

A 2005-ös év magyar ügynökvitája szükségszerûen a figyelem középpontjába állította az adatvédelmi biztost is - érdemes ezért áttekinteni az ombudsman által követett, az információs kárpótlást érintõ jogértelmezési gyakorlat fõbb állomásait.

Az itt közölt tanulmányban Trócsányi Sára, a biztos munkatársa kalauzolja az olvasót a rendszerváltó adatvédelem jogi labirintusaiban: a kezdõpont a Yad Vashem ajánlás, majd a szerzõ az Ellenzéki Kerekasztal üléseirõl készült felvételek nyilvánosságáról szóló ajánlást és az ügynökügyek több generációját tárgyalja.

letöltés

Dr. Kerekes Zsuzsa: Információszabadság az Európai Unióban

2005. március 6.

Az adatvédelem látványos karriert futott be az Európai Unióban, ám a sokszor ikerjogként emlegetett információszabadság terén is történt elõrelépés: 2001-ben rendelet született az uniós szervek dokumentumainak nyilvánosságáról. Kerekes Zsuzsa, az Adatvédelmi Biztos Irodájának fõosztályvezetõje a rendelet megszületésének elõzményeit és fõbb rendelkezéseit ismerteti e tanulmányban. Az eredeti megjelenés helye a Fundamentum 2004/4. száma.

letöltés

Dr. Jóri András: Adatvédelem, adatnyilvánosság, információszabadság

2005. február 7.

A cikk a Fundamentum c. folyóirat körkérdésére született, amelyben a szerkesztõk az adatvédelem és információszabadság viszonyával, ütközésével kapcsolatos írásokat kértek a terület szakértõitõl. A tanulmány szól a korai adatvédelmi biztosi gyakorlat ellentmondásairól, a hálapénz.hu ügyrõl, és az Alkotmánybíróság egy vitatható döntésérõl. A közölt szöveg a hozzászólás eredeti, szerkesztés elõtti változata.
Eredeti megjelenés: Fundamentum 2004/4.

letöltés

Dr. Trócsányi Sára: Ki mit tud(hat)

Az állambiztonsági szolgálatok irataihoz való hozzáférés cseh, lengyel és román szabályozása


2005. január 24.

A német példa vizsgálata után a szerzõ a diktatúrák iratanyagához való hozzáférés szabályozásának egyes közép- és kelet-európai megoldásait mutatja be.

letöltés

Dr. Trócsányi Sára: Adatvédelem és/vagy nyilvánosság

Az egykori állambiztonsági iratok kezelése Németországban


2005. január 9.

Hetente kerülnek nyilvánosságra az aktuális leleplezések aláírásokról, beszervezésekrõl, jelentésekrõl és ügynökökrõl. A múlt század második felében végzett megfigyelések története még a harmadik magyar köztársaság második évtizedében sem vált történelemmé.
Az "információs kárpótlás" esélyeivel kapcsolatos diskurzus szükségszerûen adatvédelmi jogi is: a megfigyelt és megfigyelõ jogainak korlátozásáról, e korlátozások igazolhatóságáról, egymáshoz való viszonyáról szól. Trócsányi Sára cikke a megvalósult németországi információs kárpótlás kereteit adó szabályozás részleteit vázolja fel.
Megtiszteltetés, hogy a cikket a szerzõ elsõként számunkra bocsátotta rendelkezésre közlés céljából.

letöltés

Vikman László: Adatvédelem az üzleti információmenedzsmentben

2004. december 20.

E rovatban ritkán közlünk szakdolgozatokat - a cél a tudományos igényû, szerkesztõségi szûrõn lehetõség szerint már túljutott anyagok összegyûjtése. Vikman László szakdolgozata kivétel, mert az írás maga is kivételes. Vikman egyrészt jogászi megközelítéssel vizsgálja az adatvédelmi jog egyes intézményeit, másrészt tekintettel van az üzleti szereplõknél felmerülõ kérdésekre: elemzi az adattárházak, az adatbányászat, a CRM rendszerek üzemeltetésének problémáit is.

Az adatvédelem - a gyakran hangoztatott, álláspontom szerint téves vélekedéssel ellentétben - nem sajátos interdiszciplináris terület, hanem a jog egyik területe. Az adatvédelmi jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban tanácsadást kizárólag jogász végezhet - olyan jogász, aki felvértezte magát a szükséges üzleti és informatikai ismeretekkel is. Ehhez a megközelítéshez nyújt példát Vikman László cikke.

A cikk közlésével kívánok Boldog Ünnepeket minden olvasónak.

(A dolgozat a közlést követõen a 2005. évi, a gyõri Széchenyi Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kara által megrendezett XXVII. OTDK Médiajog, információs önrendelkezési jog tagozatában I. helyezést és a Dialóg-Campus Kiadó különdíját nyerte el.)

letöltés

Dr. Drinóczi Tímea: Az információszabadság elhelyezkedése az alapjogi rendszerben

különös tekintettel a más alapjogokkal való kapcsolatára


2004. november 28.

A téma továbbra is az információszabadság: ezen a héten Drinóczi Tímeának, a Pécsi Tudományegyetem tanársegédjének tanulmányát közöljük. Az írás a közérdekû adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fûzõdõ jog kapcsolatát vizsgálja más alapjogokkal, a szerzõ saját álláspontja mellett az irodalom alapos ismeretének birtokában vázolja fel az attól eltérõ véleményeket is - remek cikk. Az eredeti megjelenés helye az Infokommunikáció és Jog c. folyóirat.

letöltés

Dr. Kerekes Zsuzsa: Információszabadság

Dr. Kerekes Zsuzsa írásai


2004. október 25.

Az információszabadság témája igen aktuális: csak a következõ két hétben két konferencia is foglalkozik azzal, milyen lehetetõségei és esélyei vannak a közérdekû adatok (elektronikus) nyilvánosságának. E héten ezért információszabadságról szóló cikkeket közlünk: Dr. Kerekes Zsuzsa az Adatvédelmi Biztosi Irodájában az információszabadság-ügyekkel foglalkozó fõosztály vezetõje bocsátotta rendelkezésünkre írásait. A tanulmányokat 1999 és 2004 között közölte a Fundamentum c. folyóirat: tárgyuk az Alkotmánybíróság információszabadsággal kapcsolatos gyakorlatának alakulása, valamint az információszabadság és más jogok, érdekek konflikusa: így a vagyonnyilatkozat megítélése, mint az adatvédelem és információszabadság "határterületének" egyik jellegzetes kérdése, az információszabadság és az üzleti titok viszonya, valamint az adatvédelmi (és információszabadság-) törvény szolgálati titokra és döntéselõkészítõ iratokra vonatkozó szabályozásával kapcsolatos ez év áprilisában született AB-határozat.

Dr. Kerekes Zsuzsa: A törvényen innen és túl.
eredetileg: Fundamentum, 1999/3

Dr. Kerekes Zsuzsa: "Nincs adózás képviselet nélkül"
eredetileg: Fundamentum 2001/4

Dr. Kerekes Zsuzsa: Vagyonnyilatkozat, adatvédelem, információszabadság.
eredetileg: Fundamentum 2002/2

Dr. Kerekes Zsuzsa: "Hivatali Kérelem?" Az információszabadság korlátairól
eredetileg: Fundamentum 2004/2

letöltés

Dr. Balogh Zsolt György: Az adatvédelmi törvény fejlesztésének kérdései

Adatvédelmi szabályok Magyarországon és az Európai Unióban


2004. szeptember 19.

Újdonságként ezen a héten egy régi írással szolgálunk az adatvédelem iránt érdeklõdõ olvasóinknak. Dr. Balogh Zsolt György (ma Pécsi Tudományegyetem Informatikai és Kommunikációs Jogi Kutatóintézetének elnöke, tanszékvezetõ egyetemi docens) 1996-ban tekint vissza az adatvédelem magyarországi szabályozásának addigi alakulására, és elemzi az akkor friss fejleménynek tekinthetõ 95/46/EK irányelv rendelkezéseit. Érdekes megfigyelni, miként alakultak a korai években elfogadott törvénymódosítások nyomán az adatvédelmi biztosi intézmény mûködésének keretei, s a korabeli módosító javaslatok is figyelemre méltóak (a szerzõ pl. már ekkor javasolja az Irányelv nyomán az elõzetes ellenõrzés intézményének bevezetését).

letöltés

Dr. Szabó Endre: Az adatvédelmi biztos elsõ féléves tevékenysége

2004. augusztus 29.

Az Infokommunikáció és jog c. folyóirat második számában jelent meg a cikk, amelyben dr. Szabó Endre, az adatvédelmi ombudsman munkatársa a biztos elsõ félévi tevékenységét ismerteti.

letöltés

Dr. Galántai Zoltán: E-privacy olvasókönyv

(2003, részlet)


2004. augusztus 1.

Dr. Galántai Zoltán a BME docense, az adatvédelem értékeit veszélyeztetõ személyek és szervezetek számára járó Nagy Testvér Díj (és az adatvédelem ügyét szolgálók számára a pozitív Nagy Testvér Díj) kiosztását Magyarországon meghonosító Technika az Emberért Alapítvány alapítója. Tavaly publikálta E-privacy olvasókönyv c. kötetét, amelyben az adatvédelem elektronikus közegben jelentkezõ alapkérdéseit tárgyalja élvezetes dialógusokban. Oldalunkon a szerzõ és a kiadó engedélyével a térfigyelõ kamerák és a biometrikus azonosítás problémáját elemzõ fejezetet közöljük.

letöltés

Dr. Jóri András: A polgári célú rejtjelezés szabályozásáról (2002)

2004. július 12.

A cikk a polgári célú titkosítás szabályozásával kapcsolatos nemzetközi viták és "kis magyar kriptográfia-vita" összefoglalóját adja.

letöltés

Vikman László: Cookie és spyware

Az elektronikus marketing két eszköze jogi szempontból


2004. június 21.

Az Internet közegében végzett adatkezelések megítélése jogi szempontból gyakran nagy kihívás. Ebben a közegben ugyanis a felhasználó számos olyan adatot generál, amelyek létezésérõl gyakran õ maga sem tud, ám ezek az adatok pontosan nyomonkövethetõvé teszik mozgását, tevékenységét a világhálón. Ezeknek az adatkezeléseknek a megértéséhez gyakran alapos technikai ismeretekre is szükség van. A témába igen jó bevezetõt nyújt Vikman László írása.

letöltés

Dr. Polyák Gábor: Az elektronikus szolgáltatások adatvédelme

Németországi szabályozás, hazai iránymutatással


2004. június 13.

Az 1997-ben elfogadott TDDSG egyes pontokon korrekciókra szorult, a szabályozás más elemei pedig annyira sikeresnek bizonyultak, hogy átkerültek a szövetségi adatvédelmi törvénybe. Dr. Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem oktatója ebben az írásában a TDDSG szabályait és 2001-es módosítását elemzi. A szerzõ szerint a szabályozás iránymutatásul szolgálhat a magyar jogalkotó számára is. Az elektronikus kereskedelemrõl szóló törvény 2004. évi módosításakor a TDDSG szabályozási megoldásai egyes esetekben valóban mintaként szolgáltak - a módosítás elemzését egy késõbbi cikkben olvashatják majd.

letöltés

Dr. Jóri András: Online adatvédelem Németországban

2004. június 12.

Az adatvédelmi jog szülőhazája Németország: 1970-ben Hessen tartományban fogadták el a világ első adatvédelmi törvényét, a német Alkotmánybíróság egy 1983-as döntésében pedig kimondta: "az Alaptörvény ... biztosítja az egyén illetékességét arra, hogy személyes adatainak felfedéséről és felhasználásáról alapvetően maga rendelkezzék", ezzel megalkotva az információs önrendelkezési jog - Magyarországon is igen nagy hatású - koncepcióját. A német adatvédelmi jog azóta is sok figyelemreméltó új megoldás forrása. Ez a rövid, 2000-ből származó cikk az 1997-es német információs- és kommunikációs szolgáltatásokról szóló törvény szektorális adatvédelmi szabályozásának (Teledienstedatenschutzgesetz, TDDSG) egyes új megoldásait elemzi, és a németországi kriptográfia-vita akkori állását foglalja össze. Bevezetőként ajánlom ezt az írást a fenti cikk elé.

letöltés

Dr. Jóri András: Az elektronikus információszabadság lehetõségei

Az elektronikus információszabadság lehetõségei Magyarországon - 2003


2004. június 6.

A cikk az elektronikus információszabadság - vagyis a közérdekû adatok elektronikus úton történõ hozzáférhetõvé tételére vonatkozó jogi szabályozás - megvalósításának hazai esélyeit elemzi. Tézise szerint jelenleg nem túlzás azt állítani, hogy a hazai információszabadság-jog nem élõ jog: az elektronikus információszabadság esélyt jelenthet arra, hogy a közérdekû adatok nyilvánossága valóban érvényesüljön hazánkban.

letöltés

Dr. Verebics János: Adatvédelem, adatvédelmi politikák az elektronikus üzletben

2004. június 1.

Dr. Verebics János talán a legtöbb hazai informatikai jogi tárgyú közlemény - köztük az Elektronikus Gazdasági Kapcsolatok c. mû - szerzõje. Ebben az írásában - és a hozzá kapcsolódó prezentációban - az üzleti élet szereplõi számára ad útmutatást adatvédelmi politikájuk kialakításához.

letöltés

Dr. Verebics János: Adatvédelmi politikák az üzleti élet gyakorlatában

Dr. Verebics János elõadásának segédlete


2004. június 1.

Prezentáció Dr. Verebics János Adatvédelem, adatvédelmi politikák az elektronikus üzletben c. tanulmányához

letöltés

Dr. Jóri András: Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok

A direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről


2004. május 23.

A hitelinformációs rendszerek mellett az adatvédelmi jogi szabályozás által alapvetően befolyásolt üzletág a direktmarketing-cégeké. A cikk a fogyasztói adatbázisok építését elemzi a hazai direktmarketing-szabályozás tükrében.

letöltés

Dr. Jóri András: Az új magyar adatvédelmi törvény elé

(2003)


2004. május 4.

A cikk az adatvédelmi törvény módosításának, új törvény elfogadásának esélyeit elemzi. Mivel leadásától megjelenéséig egy év telt el, az aktuális helyzet inkább a „Teljes összhang?” c. tanulmányból ismerhető meg, ezt az írást elsősorban az adatvédelmi jog részletmegoldásai, elméleti kérdései iránt érdeklődőknek ajánljuk.

letöltés

Dr. Jóri András: "Teljes összhang?"

Az adatvédelmi törvény módosításáról (2003) - 2/2.


2004. április 20.

A cikk az adatvédelmi törvény 2004. január 1-ével hatályba lépett módosítását veti kritikus elemzés alá. Fő tézise az, hogy a jogalkotó elmulasztotta az EU adatvédelmi irányelvében foglalt rendelkezések teljeskörű átültetését a hazai jogrendbe. A hazai adatvédelmi jog jellemzői a novella nyomán nem változtak: silány fogalmi rendszer, dogmatikai kidolgozatlanság, a tagállami szabályokhoz képest szigorú rendelkezések, a megfelelő szankciók hiánya.

letöltés

Dr. Jóri András: "Teljes összhang?"

Az adatvédelmi törvény módosításáról (2003) - 1/2.


2004. április 10.

A cikk az adatvédelmi törvény 2004. január 1-ével hatályba lépett módosítását veti kritikus elemzés alá. Fő tézise az, hogy a jogalkotó elmulasztotta az EU adatvédelmi irányelvében foglalt rendelkezések teljeskörű átültetését a hazai jogrendbe. A hazai adatvédelmi jog jellemzői a novella nyomán nem változtak: silány fogalmi rendszer, dogmatikai kidolgozatlanság, a tagállami szabályokhoz képest szigorú rendelkezések, a megfelelő szankciók hiánya.

letöltés


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.