Jogi szaknyelv


Dr. Lesetár Péter: A Gt. teljes címének német fordítása

Dr. Kovács Tímea - 2015. március 16.

Dr. Lesetár Péter ügyvéd, tolmács és szakfordító alábbi cikkében a 2006. évi IV. törvény gazdasági társaságokról (a továbbiakban: Gt.) címének német fordítását elemzi.

A következőkben a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (a továbbiakban: Gt.) címének német fordítását elemzem.1 A törvény fordítása2 a következő címen érhető el:
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/…ok/iv2006_de. Bár a Gt.-t „a 2013: CLXXVII. törvény 67. § c) pontja hatályon kívül helyezte 2014. március 15. napjával”3, számos jogi ügyben még hosszú éveken át alkalmazandó. Kifejezései pedig fennmaradnak a jogtudományban. Így fordítása helyességének kérdése mit sem vesztett aktualitásából.
A törvény teljes címe: 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról. Ahhoz, hogy a <gazdasági társaság> német megfelelőjét megtaláljuk, először azt kell tudnunk, mit jelent magyarul a <gazdasági társaság>. Ehhez először pillantsunk majd másfélszáz évvel hátra.
Az 1875. évi XXXVII. Törvénycikk 4 (Kereskedelmi Törvény, Kt.) szövegében a Harmadik Czim „Kereskedelmi czégek”, a Hetedik Czim „Kereskedelmi társaságok átalában”. A Kt. 61.§-a szerint:

Kereskedelmi társaságoknak tekintetnek:

  1. a közkereseti társaságok,
  2. a betéti társaságok,
  3. a részvénytársaságok és
  4. a szövetkezetek.

Itt tehát jellemzően a Gt. szerinti <gazdasági társaságokról> van szó, hiszen:

Gt. 2. § (1) Gazdasági társaság csak az e törvényben szabályozott formában alapítható.
(2) Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.). Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.).

A Gt. abban tér el a Kt. szerinti állapottól, hogy a Gt-ben a <szövetkezet> nem szerepel, a <korlátolt felelősségű társaság> viszont igen. A <társaság> Kt.-beli és Gt.-beli fogalma is nagyon hasonló:
Kt. 63. § A kereskedelmi társaságok czégjük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak, ingatlan javakra tulajdont s egyéb jogokat szerezhetnek, felperesi és alperesi minőségben perben állhatnak.
Gt. 2. § (3) Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

A magyar kereskedelmi jog kérdésekben és feleletekben5 c. mű szerint a <kereskedelmi társaság> nem csak az áruk adásvételével foglalkozókat foglalja magába, az adás-vétel, vagyis a szószerinti értelemben vett kereskedelem a felsorolásnak csupán első pontja:

A kereskedőnek törvény szerinti fogalma sokkal
tágabb, mint a közönséges életben használt kifejezésé.
Ily tágabb értelemben vett kereskedőkhez számíttatnak:

1. A közönséges szójárás szerinti kereskedők, kik
árukat vesznek és megint tovább eladnak ;
2. a bankárok és pénzváltók ;
3. bizományosak és szállítmányozók ;
4. fuvarozók ugymint vasuti és gőzhajózási válla-
latok is ;
5. biztositási vállalatok ;
6. közraktári vállalatok ;
7. bányavállalatok,’ a mennyiben a kisipar körét
meghaladják ;
8. azon termelők, kik saját terményeiket át- vagy
feldolgozzák, ha ezen iparág a kisipar körét meghaladja ;
9. a gyárok és kézműiparosok, ha iparuk a kisipar
körét túlhaladja ;
10. a kiadók, könyv- és műkereskedők és a nagyobb
nyomdák ;
11. az alkuszok, végre
12. minden részvénytársaság és szövetkezet, akármi
legyen vállalatának czélja.

A Kt. szerint is a szószerinti értelemben vett kereskedés, kereskedelmi ügylet a felsorolásnak csupán első pontja, hiszen

258. § Kereskedelmi ügyleteknek tekintendők:

  1. áruk, s átalában ingó dolgok vétele vagy egyébkénti megszerzése, azon szándékkal, hogy azok természetben, át- vagy feldolgozva ismét tovább adassanak;
  2. az előbbeni pontban érintett oly tárgyak szállitásának elvállalása, melyeket a szállitó fél e végből szerez meg;
  3. állampapirok, részvények vagy más a kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapirok vétele vagy egyébkénti megszerzése; az esetben is, ha a megszerzés nem továbbadási szándékkal történt;
  4. biztositások elvállalása;
  5. utasok vagy javak tengeren leendő fuvarozásának elvállalása és hajókölcsönök kötése.

    259. § A mennyiben iparszerüleg folytattatnak, kereskedelmi ügyleteknek a következők tekintendők:

  6. ingó dolgok fel- vagy átdolgozásának elvállalása mások részére, feltéve, hogy az átvállaló üzlete a kis ipar körét meghaladja;
  7. a bank- és pénzváltói ügyletek;
  8. a bizományi, szállitmányozási és fuvarozási ügyletek, nemkülönben a személyfuvarozásra rendelt intézetek ügyletei;
  9. a közraktárak ügyletei;
  10. a kiadó ügyletek, továbbá a könyv- és műkereskedés egyéb ügyletei, nemkülönben a nyomdai ügyletek, a mennyiben ez utóbbiak a kis ipar körét meghaladják;
  11. azon termelők ügyletei, kik saját terményeiket át- vagy feldolgozzák és a bányaipar ügyletei, a mennyiben ez iparágak a kis ipar körét meghaladják;
  12. a kereskedelmi ügyletek közvetitése.

Fentiekből nyilvánvaló, hogy a magyar jogban korábban használatos <kereskedelmi társaság> jelentése lényegileg azonos a magyar törvényekben mostanában előforduló <gazdasági társaság> jelentésével.
A magyar nyelvű jogi szakkifejezések módosítása vagy újak létrehozása (például: <kereskedelmi társaság> → <gazdasági társaság>) önmagában nem ok arra, hogy a német szakfordításokban is új kifejezések jelenjenek meg, hiszen a célnyelvi – német stb. – jogrend szakkifejezései pusztán új magyar terminusok megjelenésétől még nem módosulnak.

A Gt. címének német átültetése a fent hivatkozott fordításban a következő: <Gesetz Nr. IV von 2006 über die Wirtschaftsgesellschaften>. A fordítás az utolsó szóig elfogadható. Az utolsó szava azonban problémás, mivel a <Wirtschaftsgesellschaft> a magyar <gazdasági társaság> tükörfordítása és “nem azt fedi amit magyarul értünk alatta”6. Hát akkor mit jelent a <Wirtschaftsgesellschaft>?
A www.juris.de jogi portál a <Wirtschaftsgesellschaft> keresőszóra 312 találatot adott, míg a <Handelsgesellschaft> keresőszóra 22 283-at. Még akkor is, ha a 312 találat mindegyikében a <Wirtschaftsgesellschaft> jelentése <gazdasági társaság> lenne, (22 283/312 =71,42; kerekítve:) 71-szer gyakrabban fordul elő a <Handelsgesellschaft> a <Wirtschaftsgesellschaft>-nál. Megfordítva: a <Wirtschaftsgesellschaft> előfordulásának aránya a <Handelsgesellschaft>-éhoz képest csupán 1,4002%.
A jogi szakterminológiák világában elsődleges és autentikus külső jogforrásnak a jogszabályokat tekintem. Néha mégis tanulságos lehet egyes szótárak vizsgálata. Nézzük tehát, a szóbanforgó kifejezések hogyan szerepelnek egyes szótárakban. A <Wirtschaftsgesellschaft> nem szerepel a Langenscheidt Handwörterbuch Englisch7 c. 1799 oldalas német–angol, angol–német szótárban sem, viszont e szótárban az angol <company> szó német fordítása a következő: (Handels)gesellschaft f, Firma f. A http://wirtschaftslexikon.gabler.de/ online gazdasági lexikonban a <Wirtschaftsgesellschaft> keresőszóra nincsen találat, míg a <Handelsgesellschaft> keresőszóra e lexikon a következő meghatározást adja:
„Vereinigung von zwei oder mehr Personen zum Betrieb von Handelsgeschäften, wenn die Gesellschaft als solche im Handelsregister eingetragen wird (Handelsregistereintragung); in verschiedenen Unternehmungsformen:
(1) Personengesellschaften (ausgenommen stille Gesellschaft, die nur Innengesellschaft ist);
(2) Kapitalgesellschaften.

Handelsgesellschaften sind streng zu trennen von den Gesellschaften des bürgerlichen Rechts (GbR), die nach BGB zu behandeln sind, Partnerschaftsgesellschaft (PartG). Für Handelsgesellschaften gelten die für den Kaufmann bestehenden handelsrechtlichen Vorschriften (§ 6 HGB). Genossenschaften sind insoweit den Handelsgesellschaften gleichgestellt“ (Dr. Dr. Jörg Berwanger meghatározása.).

Tehát a <Gesellschaft des bürgerlichen Rechts> (röv.: GbR) német jogi szakkifejezés a magyar <polgári jogi társaság> (röv.: pjt.) (ld. Ptk. 568-578/A. §§). A PartG -nak8 nincsen magyar ekvivalense, de magyar fordítása <szellemi foglalkozásúak gazdasági társasága> (a gyakorlatban pedig <könyvelő kft.>, <ügyvédi iroda> stb).
A <Personengesellschaft> meghatározása9 a következő:
Zusammenschluss von mind. zwei Personen zur Verwirklichung eines bestimmten Zweckes in der Rechtsform der Gesellschaft.––Personengesellschaften sind: Gesellschaft bürgerlichen Rechts (GbR), Partnerschaftsgesellschaft, offene Handelsgesellschaft (OHG), Kommanditgesellschaft (KG).
Ezek közül csak az OHG és a KG személyegyesítő gazdasági társaság.
A <Kapitalgesellschaft> meghatározása10 pedig a következő:
Im Sinn des Dritten Buches des HGB (2. Abschn.) gehören zu den Kapitalgesellschaften die Aktiengesellschaft (AG), die Kommanditgesellschaft auf Aktien (KGaA) und die Gesellschaft mit beschränkter Haftung (GmbH).

E tőkeegyesítő gazdasági társaságok megfelelői a magyar jogban a korlátolt felelősségű társaság, valamint a (nyilvánosan vagy zártkörűen működő) részvénytársaság. Fentiek szerint a <Handelsgesellschaft> lényegében a Gt.-ben meghatározott gazdasági társaság-típusokat foglalja magába. Ezért tartom a <Handelsgesellschaft>-ot a <gazdasági társaság> helyes német szakfordításának.
Az is elgondolkodtató, hogy a Duden online keresőmotorja11 a <Handelsgesellschaft> keresésre 17, tartalmilag helyes találatot adott12, a <Wirtschaftsgesellschaft>-ra egyet sem13. De akkor mit jelenthet a <Wirtschaftsgesellschaft> és mi a pontos magyar fordítása? A <Wirtschaftsgesellschaft> – amikor jelentése <gazdasági társaság>, – olyan társaságot, ernyőszervezetet jelöl, amelynek tulajdonosai más társaságok, például:
<Wirtschaftsgesellschaft des Saarländischen Kfz-Gewerbes mbH>14, <Wirtschaftsgesellschaft der Kirchen in Deutschland mbH>15. A <Wirtschaftsgesellschaft> jelentése azonban sokkal inkább <gazdasági alapú társadalom> (vö. angol <economic society>, francia <communauté économique>, francia <société d'économie>). Ugyanez a jelentés fordul elő a következő könyvcímekben is:
Ursprünge der Wirtschaftsgesellschaft: Geld, Arbeit und Zeit als Mittel von Herrschaft16;
Die Wirtschaftsgesellschaft. (Bad Wildunger Beitrage zur Gemeinschaftskunde)17;
Grundelemente der Wirtschaftsgesellschaft. Ein Leitfaden für Lehrende18.
Ilyen össztársadalmi, sőt nemzetközi jelentésű az <Europäische Wirtschaftsgesellschaft> (HU <Európai Gazdasági Közösség>) is.
A fordításban a <Handelsgesellschaft> használatát támasztja alá az is, hogy a <Handelsgesellschaft> elterjedt – 46-szor fordul elő a Handelsgesetzbuch c. törvényben; hatszor az Einkommensteuergesetz-ben; háromszor a Gesetz betreffend die Gesellschaften mit beschränkter Haftung c. törvényben; kétszer a német Polgári Törvénykönyvben (Bürgerliches Gesetzbuch), <Personenhandelsgesellschaft>-ként. Ezzel ellentétben a <Wirtschaftsgesellschaft> egyáltalán nem fordul elő ezekben az alapvető törvényekben.
A <Wirtschaftsgesellschaft> egyetlen egyszer fordul elő az Einführungsgesetz zum Bürgerlichen Gesetzbuche c. bajor törvényben, annak 165. §-ában:
In Kraft bleiben die Vorschriften der bayerischen Gesetze, betreffend die privatrechtliche Stellung der Vereine sowie der Erwerbs- und Wirtschaftsgesellschaften, vom 29. April 1869 in Ansehung derjenigen Vereine und registrierten Gesellschaften, welche auf Grund dieser Gesetze zur Zeit des Inkrafttretens des Bürgerlichen Gesetzbuchs bestehen.
A hivatkozott három bajor törvény19 tárgya a „Genossenschaften, Vereine und Aktiengesellschaften“. Ezek közül az első törvény címében előforduló <Genossenschaften> meghatározása: „Gesellschaften mit solidarischer Haftpflicht“. Ez magyarul <szolidáris alapon felelősséget vállaló társaságok>-nak vagy <szolidáris felelősségű társaságok>-nak20 fordítható. Az 1. § tételesen fel is sorolja a <Genossenschaft>-okat, közöttük a Gt.-ben leírt gazdasági társaságok nem szerepelnek.
A második törvény, – amelynek címe Gesetz, die privatrechtliche Stellung von Vereinen betr., – az 1. §-ban kifejezetten kizárja a <Verein> fogalmából a német Kereskedelmi Törvényben felsorolt kereskedelmi (ma magyarul: gazdasági) társaságokat21. Ezeket <Handelsgesellschaft>-nak nevezi, nem pedig <Wirtschaftsgesellschaft>-nak.
A harmadik törvény rövid címe: Aktiengesellschaften (nicht in Handelsgeschäften). E törvény hosszú címe: Gesetz, die Aktiengesellschaften, bei welchen der Gegenstand des Unternehmens nicht in Handelsgeschäften besteht, betr. Mind a rövid, mind a hosszú címből világos, hogy az e törvényben szabályozott részvénytársaság nem a Gt. szerinti gazdasági társaság.
Fentiek alapján megállapítható, hogy az Einführungsgesetz zum Bürgerlichen Gesetzbuche (BGBEG) 165. §-ában található <Wirtschaftsgesellschaft> nem a Gt. szerinti gazdasági társaságot jelenti.
A helyes német fordítás megállapításánál némi jelentősége annak is van, hogy a <Handelsgesellschaft> első eleme azonos például a <Handelsrecht> (magyarul: <kereskedelmi jog>), <Handelsregister> (magyarul: <cégjegyzék>) összetett szók első felével.
A <Handelsgesellschaft> mindezek ellenére a törvény német szakfordításának törzsszövegében egyedül a <közkereseti társaság> alcím fordításában található meg.
Fentiek alapján szerintem a Gt. teljes címének német fordítása: Gesetz Nr. IV von 2006 über die Handelsgesellschaften.

1 A jelen cikk a szerző Társasági jogi kulcsfogalmak a Gt. és az új PTK. fordításaiban c. műve egy részletének átdolgozása.
2 Szerző: Miniszterelnöki Hivatal. Közzététel dátuma: 2007. november 26.
3 Részlet a Gt. utolsó hatályos állapotához fűzött első lábjegyzetből. http://njt.hu/…/njt_doc.cgi?…
4 http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5692
5 Schnierer 1895, 5-6.o.
6 Iványi Katalin német konferenciatolmács-szakfordítónak köszönöm ezt az észrevételt.
7 Langenscheidt Handwörterbuch Englisch. Langenscheidt KG; Berlin und München. 2001, 2005.
8 Angolul: <limited liability partnership>.
9 http://wirtschaftslexikon.gabler.de/…lschaft.html
10 http://wirtschaftslexikon.gabler.de/…chaften.html
11 http://www.duden.de/…dudenonline/
12 http://www.duden.de/…gesellschaft
13 http://www.duden.de/…gesellschaft
14 http://www.kfz-saar.de/…lschaft.html
15 http://www.ekd.de/…he/wgkd.html
16 Stamm, Volker 1982. Hamburg; Europäische Verlagsanstalt.
17 Mück, J. (Hrsg.) 1978. Frankfurt am Main; Campus-Verlag.
18 Hofmann, Werner 1969. rororo 1149. Reinbek bei Hamburg; Rowohlt Verlag.
19 Die drei Gesetze vom 29. April 1869 über Genossenschaften, Vereine und Aktiengesellschaften, und zwar betreffend die privatrechtliche Stellung der Erwerbs- und Wirthschafts-Gesellschaften, die privatrechtliche Stellung von Vereinen, die Aktiengesellschaften, bei welchen der Gegenstand des Unternehmens nicht in Handels-Geschäften besteht begleitet mit Anmerkungen zu diesen Gesetzen. 1869. München, Franz. http://bavarica.digitale-sammlungen.de
20 Iványi Katalin fordítása.
21 „im Handelsgesetzbuch aufgeführten Handels- oder den Versicherungsgesellschaften“

Felhasznált irodalom
1875. évi XXXVII. Törvénycikk (Kereskedelmi Törvény) http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5692
1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (Polgári Törvénykönyv)
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról.
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról német fordítása. Szerző: Miniszterelnöki Hivatal. Közzététel dátuma: 2007. november 26. A szöveg a következő címen érhető el: https://hirkozpont.magyarorszag.hu/…ok/iv2006_de.
2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Handelsgesetzbuch (1897)
Einkommensteuergesetz (1934)
Gesetz betreffend die Gesellschaften mit beschränkter Haftung (1892)
Bürgerliches Gesetzbuch (német Polgári Törvénykönyv, 1896)
Einführungsgesetz zum Bürgerlichen Gesetzbuche (1896)
Die drei Gesetze vom 29. April 1869 über Genossenschaften, Vereine und Aktiengesellschaften, und zwar betreffend die privatrechtliche Stellung der Erwerbs- und Wirthschafts-Gesellschaften, die privatrechtliche Stellung von Vereinen, die Aktiengesellschaften, bei welchen der Gegenstand des Unternehmens nicht in Handels-Geschäften besteht begleitet mit Anmerkungen zu diesen Gesetzen. 1869. München, Franz. http://bavarica.digitale-sammlungen.de

Hofmann, Werner 1969. Grundelemente der Wirtschaftsgesellschaft. Ein Leitfaden für Lehrende. rororo 1149. Reinbek bei Hamburg; Rowohlt Verlag.
Langenscheidt Handwörterbuch Englisch. Langenscheidt KG; Berlin und München. 2001, 2005.
Lesetár Péter. Társasági jogi kulcsfogalmak a Gt. és az új PTK. fordításaiban. (Előkészületben)
Mück, J. (Hrsg.) 1978. Die Wirtschaftsgesellschaft. (Bad Wildunger Beiträge zur Gemeinschaftskunde). Frankfurt am Main; Campus-Verlag.
Schnierer Gyula 1895. A magyar kereskedelmi jog kérdésekben és feleletekben. Második kiadás. Budapest; Kiadja az Eggenberger-féle könyvkereskedés.
Stamm, Volker 1982. Ursprünge der Wirtschaftsgesellschaft: Geld, Arbeit und Zeit als Mittel von Herrschaft. Hamburg; Europäische Verlagsanstalt.

www.juris.de
http://wirtschaftslexikon.gabler.de/
http://www.duden.de/…dudenonline/
http://www.kfz-saar.de/…lschaft.html
http://www.ekd.de/…he/wgkd.html


A Szerző elérhetősége:
Tel.: 30 231 7576
Levélíráshoz: www.elexis.hu/kapcsolat

www.drkovacstimea.hu




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.