Joghallgatók a jövőről


mosolygó :) # 2007.02.06. 07:28

Akinek van önbecsülése, és valami köze a szakmához az nyilván szóba se áll az ilyen hirdetővel. Sajnos a fordítottjára is akad nem kevés példa: amikor a szülő vásárol ügyvédet csemetéje számára, így létrehozva ügyvédi irodát, majd jobb esetben közös megegyezéssel távozik az ügyvéd a szakvizsgát követően. Számomra mindkét eset csak azt példázza: igény és fizetőképes kereslet akad rá... A folyamat nem jó, csak reménykedem, hogy akiknek ez lenne a dolga azok határozottan fellépnek az ilyenekkel szemben.
:)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.06. 07:21

És fogadjunk, hogy a saját fiú (keresztleány, unokaöcss, meny, ilyesmi) abban a patinás irodában sem fizet, sőt tisztességes bért kap. Pedig ő is tekinthetné befektetésnek, és még arra is lehetne hivatkozni, hogy családtag.

Dr.Attika # 2007.02.06. 07:02

Az ilyen nem lehet kókler?! Dehogynem.

Egyjogász # 2007.02.06. 06:53

Szerintem ezt a módszert nem csak kókler ügyvédek alklamzzák, én speciel egy igen patinás nevű, a médiában is sokat emlegetett ügyvédi irodáról hallottam, hgy a jelöltnek fizetni kell, ha ott akar dolgozni.

Persze ezt lehet befektetésként is felfogni.

Dr.Attika # 2007.02.06. 04:44

Nos mi az alaphelyzet? Az ügyéddé válás feltétele a diploma megszerzését követő három évig állam- és jogtudományi doktori végzettséghez kötött munkakör betöltése. ( Régebben a három kettő volt, de az okosok kitalálták a hármat, hogy minnél később jelenjenek meg a piacon a szakvizsgázott jogászok.) Ezt a helyzetet haszálják ki kevésbé sikeres ügyvédek, hogy a jelölt alkalmazásával extra bevételre tegyenek szert. ( Hallottam évi egy millióról is.) Azért tárgyalnak a szülőkkel, mert a szülő mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyermeke minnél sikeresebben kezdje a pályáját. Ezért képesek a család addigi anyagi tartalékát is feláldozni. Itt egy a megoldás, hogy jogi diplomával nem szabad elmenni "modern rabszolgának".
Nagyon sok ügyvédjelölt dolgozik tisztességes fizetésért, a sikerdíjban részesülve. A kókler ügyvédekkel pedig nem szabad szóbaállni.

Eweol # 2007.02.05. 22:18

nem értem, miért nem szól hozzá

chutzpah # 2007.02.05. 15:49

Nem csak a kajáról van szó. Hogy tudj képviselni bárkit is ha úgy le vagy alázva, hogy anyád fizeti a lakásod, a ruhád?

nikkk # 2007.02.05. 15:09

Azokkal a magyarázatokkal, hogy "a tapasztalat a fizetség" többek között azért nem tudok egyetérteni, mert ha az irodának nem lenne hasznára a jelölt, akkor NEM venne fel jelöltet, hiszen egyik iroda se karitatív szolgálat.
Nyílván jobb, amikor hasznára van az embernek és ingyen dolgozik.
És természetesen a tapasztalatból jól lakni se lehet.
Azért ha egyszer már a kezemben lesz a jogi diplomám, viccből elmegyek egy ilyen állásinterjúra és megkérdezem az ügyvéd úrtól, hogy ezt mégis, hogy gondolja, aztán elküldöm melegebb éghajlatra, hagy nézzen rám kikerekedett szemekkel :)

chutzpah # 2007.02.05. 14:51

Nekem az a kedvencem, amikor még ki is fejti, hogy a jelölt mekkora senki, és legyen hálás, hogy dolgozhat, és mi a túrónak akar egyáltalán fizetést????

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.05. 14:32

bizonyos ügyvédi irodákban a jelöltnek kell fizetnie azért, hogy ott dolgozhat.

Jó eséllyel ez az önfinanszírozás is azt jelenti. Bejelentik minimálbéren, de nem fizetnek neki, ellenben a közterhek megtérítését elvárják tőle. Végül is ügyes. De nem vagyok biztos, hogy ezt kell megtanulnia egy leendő ügyvédnek.

Egyjogász # 2007.02.05. 12:45

Ha jól tudom, az ügyvédjelölt munkaviszonyára a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadók.
Az Mt. szerint személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Érdekes, hogy ilyen hirdetéseket pont ügyvédi irodák adnak fel, még sosem láttam olyat, hogy kezdő közgazdászt, autószerelőt, infomatikust, stb. keresnek a "tapasztalatért".

Mellesleg az még "lightosabb", én már olyanról is hallottam, hogy bizonyos ügyvédi irodákban a jelöltnek kell fizetnie azért, hogy ott dolgozhat. A Népszabadságban volt korábban egy olyan eset, amikor a hirdetésben az Ügyvéd Úr kikötötte, hogy az alkalmazás feltételeiről kizárólag a - nyilván kiskorú :) - ügyváédjelölt szüleivel tárgyal.

Lhotse # 2007.02.05. 12:25

Bocsánat, de mi az, hogy "önfinanszírozó"? Ügyvédjelölt csak teljes állásban lehet valaki és amellett csak tudományos, művészeti, vagy oktatási tevékenységet folytathat. Hogyan "finanszírozza magát"?

Igazán nem szeretnék aljas spicli lenni, de hol van ilyenkor a Kamara?

Gondolom, Kedves Kartárs (remélem, olvassa a fórumot és válaszol!) valami olyan nagyszerű dolgot tud Önnél tanulni a jelölt, amely megéri neki az "önfinanszírozást". Azért javasolnám, hogy még a szakvizsga előtt találjon a jelölt egy olyan irodát is, ahol a szakma erkölcsét is elsajátíthatja.

nikkk # 2007.02.05. 12:13

A következő álláshirdetésre hívnám fel a figyelmeteket:

Elvárások, illetve előnyt jelent:

  • hátralévő min 2,5 év jelölti idő
  • jó kapcsolatteremtés, precizitás
  • felhasználói szintű számítógépes Office ,

    World, Internet ismeretek

  • önálló munkavégzés ( betanulás után)
  • jó kapcsolatteremtés, precizitás
  • Német, angol tárgyalóképes nyelvismeret

MINDEZT MIÉRT?

Fizetés csak tapasztalat, kizárólag önfinanszírozó jelölt jelentkezését várjuk.

Nagyon remélem, hogy aki TÁRGYALÓKÉPES angol, német nyelvtudással rendelkezik, nem egy ilyen undorító helyre fog jelentkezni.

Tudom-tudom, tipikus jelenség. De legalább az lenne kint, hogy fizetés megegyezés szerint és a megbeszélésen mondják meg, hogy x ideig nem tudunk fizetni, de hogy még van pofája egy ügyvédnek kitenni, hogy kizárólag önfinanszirozó jelöltek...
Remélem az ilyen ügyvéd csak olyan munkaerőt talál, amit megérdemel: lusta jól dolgozni, hanyag és sokkal nagyobb kárt okoz, mint hozzávágni valakihez havi 120e ft-ot...

drpici # 2007.01.11. 11:48

Ez van. Igen kevés az olyan jogász, aki mellette felsőfokú műszaki végzettséget (vagy más, szabadalmi bíráskodásban előnyös diplomát) szerez... Bár, ilyet is ismerek. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.10. 17:32

Meglepő. De nem mulatságos.

Legislator # 2007.01.10. 15:35

Picinek igaza van. De a szabadalmi bírák mintha eleve tanácsban...:))). Szóval a jogi végzettség nemlétében megvalósuló bírói karrierről írtam...


Sunshine after the rain.

drpici # 2007.01.04. 12:27

Pedig bizony van ilyen. A tanács tagja lehet - hivatásos bíróként - nem jogi végzettségű személy is. A saját szememmel láttam, mert az egyetemi gyakrlati időmet az iparjogvédelmi tanácsnál töltöttem. :)

Mellesleg a jogi háttér is rendben van...

Bjt. 3. § (8) A köztársasági elnök - az OIT javaslatára - az (1) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározott képesítési feltételek alól felmentést adhat a Fővárosi Bíróságon szabadalmi ügyekben eljáró bíró esetében, feltéve, hogy a kinevezendő személy egyetemi végzettséggel rendelkezik.

Úgy tudom, az egyetlen különbség, h egyesbíróként nem járhatnak el.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.04. 10:46

Minden bizonnyal műszaki végzettséget akart írni.

Néha még a nagy Homérosz is szundikál... :)

Kála # 2007.01.04. 10:29

nekem is... de hála az égnek az még a bírák jogállásáról szóló jogszabálynak is sok (ez írja elő a jogi végzettség, szakvizsga és egyebek szükségességét)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.03. 14:08

Hoppá! Most látom mit írt Legislátor... Nem jogászt kineveztek hivatásos bírónak? Ez nekem egy kicsit meredek...

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.03. 14:07

Köszönöm a pontosítást. Tehát akkor lehet szabadalmi bíró olyan is, akinek nincs felsőfokú műszaki végzettsége - de a tanácsban a háromból csak egy lehet ilyen.

Kála # 2007.01.03. 13:10

1995. évi XXXIII. tv. 87. § „A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.

De szerintem ez nem új szabály. Az alábbi pedig a Pp kommentárban van:

- a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló, és a szabadalmi perekben [1995. évi XXXIII. törvény 86-87. §, 1995. évi XXXIII. törvény 104. § (2)], a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmával összefüggő egyes szabadalmi hivatali határozat megváltoztatása tárgyában vagy az oltalommal összefüggésben indított perekben (1991. évi XXXIX. törvény 23-24. §), a használati minta oltalmával összefüggésben hozott szabadalmi hivatali határozat megváltoztatásával, illetve mintaoltalommal kapcsolatos perekben (1991. évi XXXVIII. törvény 37-38. §) a Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. A tanács eltérő összetétele e perekben a bíróság kellő szakismeretét biztosítja;

Legislator # 2007.01.03. 12:38

KBS!

mIÉRT, VAN VALAMI MÓDOSÍTÁS? 2003-ban én magam láttam a közlönyben, hogy nem jogi doktor lett szabadalmi bíra.


Sunshine after the rain.

Legislator # 2007.01.03. 12:36

Van egyetem ahol nagyon ritkán látnak jelest...


Sunshine after the rain.

juli_18 # 2006.12.31. 12:30

Kedves ico2!
Csak annak van értelme, ha folyamatos és alapos!
Ellenkező esetben csak hébe-hóba fogsz látni jelest! :(