Fórum cégügyek - társasági jog régebbi elöl     új hozzászólás


Társasházi jog

ObudaFan # e-mail 2018.02.17. 08:54

Ha ez a lakó akarja, akkor 60 napon belül bíróságon támadhatja meg a határozatot. Ha ezt nem teszi, akkor nyugodtan tehetitek, amit elhatároztatok. Ha ezt teszi, akkor pedig a bíróság dönt majd, de szerintem ez nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://biroigyakorlat.blog.hu/

dédé # e-mail 2018.02.16. 18:27

Üdvözlet!

6 lakásos társasházban lakunk, melynek éves közgyűlésén a 4 nagyobb tulajdonú lakó jelent meg. A megismételt közgyűlés aznapra, fél órával későbbre volt kiírva. Ennek során szavazásra bocsátottuk, hogy a felhalmozott pénzünk egy részéből a kerten szépítsünk, térkövezzük le a nyársaló körüli részt. Ez kb. 50 E-s tétel, melyre bőven van megtakarításunk a havi befizetésekből.
1 lakó ellene, 2 mellette szavazott, 1 tartózkodott.
A lakó, aki nem jelent meg, levélben ezt írta: " A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. " Tehát kéri a jegyzőkönyv korrigálását.
Kérdés: ilyen esetben ez fennáll-e, ill. ha egy társasház életében van egy ilyen lakó - aki történetesen a legkisebb tul-i hányaddal rendelkezik-, aki mindig "keresztbetesz" mindennek, akkor ki vagyunk szolgáltatva neki?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.15. 21:17
nonolet # e-mail 2018.02.15. 21:07

Azaz létrejött, de nem lépett MÉG hatályba.
Tehát MÉG nem alkalmazható.

Így értendő?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.15. 20:13

Elnézést kérek, az új Ptk. szövegezése jelentősen eltér a korábbiétól, így most a harmadik személy beleegyezéséhez kötött szerződés hatálytalan. (Dogmatikailag ez a helyes.)

www.kbs-ugyved.hu

csonti1 # e-mail 2018.02.15. 17:02

Köszönöm, Kovács_Béla_Sándor,
az álláspontja tehát az, hogy amíg a harmadik személy nem adja a szükséges hozzájárulását, az egységes aláírás ellenére az alapító okirat módosítás nem hatályos.
Az ügyvéd szerint az, ennek alapján hívták össze a közgyűlést, ennek alapján készült költségvetés és közö költség megállapítás - érzésem szerint nem szabályosan.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.15. 16:44

Itt nem módosítás történt
De.

Nyilván minden albetét megváltozott
Dehogy változott. Legfeljebb egyik-másik adata - de nem az "albetét".

de nem alkalmas az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésre
Tulajdonképpen létre sem jött, mert harmadik személy hozzájárulása szükséges hozzá, az pedig ne adta meg.

Még valamit: bizonyára ügyvéd készítette azt a módosítást. Miért nem őt kérdezitek?

www.kbs-ugyved.hu

csonti1 # e-mail 2018.02.15. 14:08

Üdvözlet!

Számomra nem nyilvánvaló, hogy az alapító okirat mikor válik hatályossá.
Társasházunk még a régi THt alapján létesült, de az akkori alapító okirat számos pontatlanságot - leginkább alapterülettel és tulajdon hányad számolással kapcsolatos - tartalmazott.
A valóságos helyzetnek megfelelően új felmérés készült, néhány albetét összevonásra került, ennek megfelelően aláírásra került valamennyi tulajdonos általa az új alapító okirat. Itt nem módosítás történt, új készült!
Nyilván minden albetét megváltozott, ha más okból nem, a korrekt módon kiszámolt tulajdoni hányad tekintetében. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés azonban nem történt meg: az egyik albetéten szereplő jelzálog jogosultjának jóváhagyását nem sikerült beszerezni, tekintettel arra, hogy ennek az albetétnek az alapterülete is megváltozott (lecsökkent néhány négyzetméterrel) a valóságnak megfelelő felmérés által.
A kérdés tehát: pillanatnyilag melyik alapító okirat hatályos? Az, amelyiket mindenki aláírt, jól tartalmazza az alapterületeket és a tulajdoni hányadokat, de nem alkalmas az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésre, vagy a régi. Praktikusan: a napokban megtartandó közgyűlésen milyen tulajdoni hányadok alapján szavazunk?
Köszönettel!

Immaculata # e-mail 2018.02.15. 13:51

... és természetesen az írásbeli szavazásra minden tulajdonost fel kell hívni szintén írásban, hogy szavazatát ide és ide, ekkora küldje meg. Ezért lehetséges a törvényben megállapított szavazás eredményes.

Immaculata # e-mail 2018.02.15. 13:49

Szavazni írásban nem lehet közgyűlésen.
Az írásbeli szavazás közgyűlésen kívül, meghatározott időpontra történő visszaküldéssel történik.

Ha közgyűlésen nem akarnak nyílt jelentkezéses szavazást, akkor tarthatnak titkosat, de az nem minősül írásbelinek.

drbjozsef # e-mail 2018.02.15. 13:24

Az írásbeli szavazás egy társasházi közgyűlésen, és nem a Tht-ben van szabályozva? Na erre nem tudom használni a józan eszemet.
(mást amúgy sem, hiszen nincsenek jogi ismereeteim)

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.15. 11:24

Márpedig, ha a törvény nem ír elő semmit, ” :D

Dehogynem rendelkezik erről a törvény! Legfeljebb nem a társasházi törvény.

(Nem mindenkinek merem ajánlani, de neked igen: használd a józan eszedet, és az igazságérzetedet. Ha jók, akkor többnyire ugyanarra jutsz velük, mint a tételes joggal. Ha mégsem, akkor lehet, hogy a tételes joggal van a probléma.)

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef # e-mail 2018.02.15. 11:20

A 4.2 alapesetet és kivételeket? A 4.2-ben nincsen alapeset és kivétel, csak alapeset (vagy csak kivétel, nézőpont kérdése). Nem az van, hogy szavaztok fele VAGY amit a törvény előír. Csak az, hogy amit a törvény előír. Márpedig, ha a törvény nem ír elő semmit, akkor nincs is feltétel.

Közgyűlési határozatról is lehet írásban szavazni, nem?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.15. 11:15

Nem értem, milyen alapon akarod ráhúzni az érvénytelenség miatt megismételt közgyűlési határozathozatal szabályait az írásbeli szavazásra. Az analógia erre nem jó.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.15. 11:14

Mikor mondtam, hogy a 4.1. a 4.2 főszabálya? A 4.2. maga állít fel egy alapesetet, és maga deklarál az alól kivételeket.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef # e-mail 2018.02.15. 11:00

A 4.2. nem megengedőbb, hanem szigorúbb, mint a 4.1. A lényege, hogy minden másban a főszabály az összes szavazat több, mint fele, de ha a témára ennél magasabb arányt ((pl. 2/3-ot) ír elő a törvény, akkor legalább annyi.

Én idéztem a 4.1 és 4.2 passzust. A 4.1 NEM lehet a főszabály, hiszen feketén fehéren oda van írva : "szervezeti működési szabályzat tekintetében". Erre vonatkozik, és csak erre.

A 4.2 a főszabály, mert oda van írva, hogy "minden más esetben". A 4.1 nem alkalmazható egy sima közgyűlési határozat írásbeli megszavazására. Mert az nem SZMSZ. Arra a 4.2 vonatkozik, márpedig a törvény csak néhány - valóban szigorúbb, 2/3, 4/5, 1/1 - esetre ír elő eredményességi szabályt. Ergo amire nem ír elő, arra nincs eredményességi küszöb.

Hapciusz # e-mail 2018.02.15. 08:28

Nagyon szépen köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.15. 07:43

Hapciusz: Ptk. A jogi személyek döntéshozataláról szóló részben keresd.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.15. 07:43

akkor minek minősül?
Írásbeli szavazással meghozott határozatnak.

www.kbs-ugyved.hu

Hapciusz # e-mail 2018.02.15. 06:49

Tisztelt hozzáértők!

Társasházi közgyűlési meghivban a napirendi pontok mellé csatolnibkell a határozatibjavaslatokat? Ha igen, melyik jogszabály rendelkkezik erről?
Nálunk sosincsbilyen, az időseket kész helyzet elé állitják, megszavazzák amit a közösképviselő mond, tehát a közgyűlés ig nincs idő átgondolni, mérlegelni.

Foxerina # e-mail 2018.02.14. 21:58

Köszönöm a válaszakot! Nagy segítség!

Van esetleg valamilyen Kúria vagy más Bírósági határozat, ami ezt kimondja, azaz hogy az írásbeli szavazat eredménye attól függ, hogy az 50%+1 ugyanazt kell szavaznia? Nagy segítség lenne!

Az írásbeli szavazat eredménye, ha nem közgyűlési határozat, akkor minek minősül?

Köszönöm, hogy velem gondolkoztok :)

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.14. 20:21

Ott tévedtél el, hogy az írásbeli szavazás nem közgyűlési határozat.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.14. 20:20

A 4.2. nem megengedőbb, hanem szigorúbb, mint a 4.1. A lényege, hogy minden másban a főszabály az összes szavazat több, mint fele, de ha a témára ennél magasabb arányt ((pl. 2/3-ot) ír elő a törvény, akkor legalább annyi.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef # e-mail 2018.02.14. 20:12

Hol található a törvényben a "meghatározott mérték" a sima közgyűlési határozatra?

drbjozsef # e-mail 2018.02.14. 20:11

Hogy a kvázi jelenlévők döntenek (ez esetben a szavazat leadók) egyszerű többséggel az általános szabály szerint, azaz 50%+1? Vagy 50%+1 "azonos" szavazatot kell hogy leadjon?

Az első közgyűlésnek van érvényességi küszöbe, ez a határozatképesség.
A megismételt közgyűlésen nincs érvényességi küszöb, a jelenlevők döntenek. Ez lesz az eredményesség, ha az lesz. DE egy döntéshez egyszerű többség kell, ami azt jelenti, hogy a JELENLÉVŐK 50%+1 szavazatának kell IGEN szavazatnak lennie, hogy elfogadják a napirendi pontot.
Pratikusan : 20 jelenlévő, 11 igen, 4 nem, 3 tartózkodik. Ekkor nincs elfogadva, mert relatív többség van az igen mellett, de egyszerű többség nincs.

Már ha jól értem a kérdést továbbra is.