Üzemi megállapodás


the big cat # 2003.05.28. 17:30

Ez nem véletlenül van így kitalálva. ha nincs szakszervezet és nincs kollektív szerződés, a kizárólag abban szabályozható kérdéseket nem lehet szabályozni, tehát ha egy pótlékot csak úgy lehetne adni, akkor anélkül nem lehet adni. Ha nem kizárólag ott szabályozható, akkor pl. a különböző pótlékokat az egyéni munkaszerződésekben szabályozhatják személyenként.

Ennek a rendelkezésnek a célja, hogy a szakszervezetek monopóliuma ezeken a területeken fennmaradjon.

Nekényi Edvárd # 2003.05.28. 10:09

Újra felmerült ugyanez a probléma. Továbbra sincs senkinek ötlete?
Egyébként a hivatkozott Korm. r. nem 137-es, hanem 138-as.

Nekényi Edvárd # 2002.11.27. 12:16

Kedves Kollegák!

A 2002. évi XIX. törvény hatályon kívül helyezte az Mt. 31.§-ának (2)-(4) bekezdésit, így már nincs lehetöség arra, hogy szakszervezet hiányában valahogy rendezni lehessen a munkaviszonyból származó jogokat és kötelességeket.

A probléma különösen a közalkamazottaknál okoz furcsaságokat, mert pl. egyes ágazati Kormányrendeletek [pl.:137/1992. (X.8.)]felhatlmazzák a feleket arra, hogy egyes (pl. pótlék mértéke)kérdéseket rendezzenek a kollektív szerzödésben.
De mi van, ha nincs kollektív szerzödés és üzemi, közalkalmazotti megállapodást sem lehet kötni. Ekkor a jogalkalmazó nem tud eleget tenni jogszabályi kötelességének, ugyanis nincs formája, jogi kerete cselekvésének, pl. a pótlék mértéke megállapításánal nincs jogi alpja. Ha nincs szakszervezet, akkor osztályfönöki pótlék sincs?
A közalkalmazotti szabályzat[Kjt. 17.§] meg ugye nem szabályozhat kollektív szerzödésre tartozó kérdéseket.

Várom a hozzászólásokat, hogy mit lehetne tenni. És azt is szívesen venném, ha valaki elmondaná, miért volt e módosításra (hatályon kívül helyezésre) szükség, mert a törvény indokolása kedvesen hallgat.