Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Osztatlan közös tulajdon

sütiszörny # e-mail 2016.08.30. 20:50

Köszönöm az eddigi válaszokat!

Ez a ház ipari-munkahelyi övezetben van, de van itt 1-2 családi ház is, amik gondolom még a szabályzat előtt kerültek oda. A tulajdoni lapon is lakóház szerepel. A szabályzat ezt mondja ki a területre:

"Lakóépület nem létesíthető, az egyes telkeken kizárólag a tervezett létesítmény üzemeltetéséhez szükséges szolgálati lakás létesíthető."

Mivel ezen a telken nincs egyéb létesítmény, a ház pedig "itt maradt", gondolom továbbra is használható lakóházként. Viszont a lakásszám szerintem így már nem módosítható hivatalosan.

Tehát a kérdés továbbra is az, hogyha fizikailag leválasztom, használati megosztást készíttetek, és a leválasztott részt eladom, akkor:
Ebben az esetben kell-e tartanom valamilyen jogi szankciótól?
Lehet-e külön mérőórákat szerelni és bejelenteni az így létrejött "lakrészekkel" kapcsolatban? Vagy csak almérővel lehet lehet levonni az eladott lakrész fogyasztását?
Megoldható-e az egyes lakrészek esetében, hogy a lakcímnyilvántartásban 1. és 2. lakásként szerepeljenek?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.08.30. 20:08

Hmmm. Nem tudom. Nekem elég lenne a beépítettség korlátozása. Ha az nem éri el a határt, akkor nem mindegy, hány lakás van az épületben?

www.kbs-ugyved.hu

Bori Bori # e-mail 2016.08.30. 19:15

Sajnos nálunk is ez volt. Az építési osztályon mondták, hogy a mi építési övezetünkben 1000 nm-nél kisebb telek esetén nem lehet új albetétesítés. Marha nagy ház, duplakomfort a földszinten, két teljesen külön bejárat, 3 kapu, és mégse lehet. Sőt, tetőtérbe is csak belső lépcső mehet. Külső lépcsőt azonnal elbontatják. Azóta padlásfeljárónak hívjuk.

Bori Bori
laikus olvasgató, józan paraszt

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.08.30. 18:06

A telken a helyi építési szabályzat szerint egy lakás lehet csak
Ilyen nincs.

www.kbs-ugyved.hu

sütiszörny # e-mail 2016.08.30. 16:20

Tisztelt Fórumozók!

Azt szeretném kérdezni, hogy egy nagyobb családi ház felosztható-e úgy két lakásra (az alaprajz, adja magát), hogy az egyik lakás értékesíthető legyen?
A telken a helyi építési szabályzat szerint egy lakás lehet csak, így társasházat - feltételezem - nem tudok rajta alapítani. Ezért arra gondoltam, hogy az eladásra szánt részt fizikailag leválasztom, a vezetékeket is két teljesen külön körre alakítom, majd használati megosztási szerződést készíttetek ügyvéddel. Ezután eladom a leválasztott résznek megfelelő tulajdoni hányadot, vagyis "lakrészt".

  • Ebben az esetben kell-e tartanom valamilyen jogi szankciótól?
  • Lehet-e külön mérőórákat szerelni és bejelenteni az így létrejött "lakrészekkel" kapcsolatban? Vagy csak almérővel lehet lehet levonni az eladott lakrész fogyasztását?
  • Megoldható-e az egyes lakrészek esetében, hogy a lakcímnyilvántartásban 1. és 2. lakásként szerepeljenek?

Köszönöm a segítséget!

peaso # e-mail 2016.08.29. 20:13

KBS: az ötlet jó sajnos nem adja el, mert a jövőben útszélesítéshez szükségük lesz rá.Más jellegű ingatlan/tulajdon megosztás nem létezik, amit elfogadnak a bankok, bíróságok?

Köszönöm

Cerike # e-mail 2016.08.29. 16:18

Tisztelt Fórumozók!
Látom többen is otthon vagytok ebben témában, talán tud nekem valaki segíteni.
Osztatlan közös ingatlanban bérlek üzletet, a közelmúltban társasházzá nyilvánították.
Az egyik felében az emeleten van egy lakás, a földszinten 2 üzlet(ebből bérlem az egyiket, a másik üres).A másik felében alul vendéglő üzemel,az emeleten kozmetika. A vendéglős a saját része előtti parkolóba kihelyezett 4 db fa szaletlit és beültette körbe tujával. Kb 2 autó tud nála parkolni.Mivel osztatlan, úgy gondolta, hogy a megmaradt parkolónak övé a fele.Az emeleti bérlője+a vendégei is előttem parkolnak+az étterem vendégei.Mit lehet ebben a helyzetben tenni?
A főbérlőm azt mondta oldjam meg a helyzetet a szomszédokkal, ö nem szól bele. Sajnos vitaképtelenek.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.08.25. 16:17

Már nem kell feltétlenül a vázrajz a keresethez, sőt az alapító okirat sem. Ha másképp nem megy, a perben mindegyik pótolható.

www.kbs-ugyved.hu

pazs #   2016.08.25. 14:02

Tomi45: azért a vázrajz készítője fog felelni. Nem fog a pert indító tulajdonos olyan földmérőt találni, aki kockáztatna azzal, hogy olyat tüntet fel, ami nem igaz.
Amúgy vázrajzot nemigen lehet úgy készíteni, hogy nem jut be az egyes lakásokba és itt akkor bukik is az egész társasházzá nyilvánítás.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.08.25. 07:38

Vedd meg az önkormányzat illetőségét.

www.kbs-ugyved.hu

peaso # e-mail 2016.08.24. 22:39

Tiszteletem

A kérdésem az lenne, hogy hogyan lehet megoldani egy osztatlan közös telek esetében (én és az önkormányzat a két tulajdonos) hogy a két telekrész jogilag is különváljon.
magyarul hogy terhelhető, eladható stb legyen. Telekmegosztás nem működik, mert helyi ép szabályzatba ütközne. Az önkormányzat nem sajátítja ki az ő részét. Csok miatt kellene, mert építkeznék a telekre, de a közös tulajdon miatt nem játszik, társasháziasítani sem, mert csak egy épület lenne.

Szóval létezik e valami jogi szinonímája az albetétesítésnek /alapító okiratnak egy telekre vonatkoztatva. Gondolom a használati megállapodás nem elég.(vagy ha a tulajdoni lap melléklete a földhivatalban akkor ok lehet?

Nagyon köszönöm a választ, ha érthető voltam.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.08.22. 16:58

Kaptál választ. Olyan problémát pedig, ami nincs is, csak esetleg, netalántán, ha úgy alakul, hadd ne oldjunk már meg neked előre.

www.kbs-ugyved.hu

Tomi45 # e-mail 2016.08.22. 16:48

@Obudafan:
Köszönöm a kommentet, de szeretnék az alábbi kérdésre választ kapni, ha megoldható:

    A bíróság társasház bejegyzésekor vizsgál is valamit (alapító okirat tartalma, alaprajzok, stb), vagy csak formális szerepe van, és a végén mindenképpen megalakítja a társasházat? - Tehetnek -e valamit a többi tulajdonos, ha egy tulajdonostárs így kezdeményez egyszemélyben bírósági pert a társasház bejegyzésre?
Ezen felül lenne még egy extra kérdésem (csak kíváncsiság kedvéért):
  • Pl. mi a helyzet akkor, ha a bejegyzési pert kérelmező tulajdonostárs leadja a vázrajzokat, (amelyek feltételezésem szerint később a földhivatalnál köt ki) de valamelyik vázrajzon van valami, ami nem a valósággal megegyező?

Köszönöm: Tamás

ObudaFan # e-mail 2016.08.22. 16:32

Extrém esetben természetesen lehet, hogy maga a perindítás is visszaélésszerű joggyakorlás alapján történik, de alapesetben azért a közös tulajdon valamilyen megszüntetése a főszabály és annak egy általában megfelelő módja a társasház-alakítás.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

Tomi45 # e-mail 2016.08.22. 16:21

A bíróság társasház bejegyzésekor vizsgál is valamit (alapító okirat tartalma, alaprajzok, stb), vagy csak formális szerepe van, és a végén mindenképpen megalakítja a társasházat. Tehetnek -e valamit a lakók, ha egy lakó így kezdeményez egyszemélyben bírósági pert a bejegyzésre? Köszönettel Tamás

pazs #   2016.08.22. 15:54

Sokkal drágább, sokkal tovább tart és a pert indító tulajdonos kivételével senkinek nincs beleszólása az alapító okirat tartalmába (később persze az általános szabályok szerint lehet módosítani).

A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat tervezetét, az ingatlan tulajdoni lapját és az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges vázrajzot is.

Tomi45 # e-mail 2016.08.22. 15:28

Köszönöm. Jól látom, hogy ekkor a bíróság ítélete alapján lesznek az egyes (a már egyébként tulajdonként bejegyzett) tulajdonrészek albetétesítve a földhivatalnál, és az összes többi fennmaradó tulajdoni hányad automatikusan osztatlan közös tulajdonba megy át(lépcsőház stb)? Ekkor, ha jól értem a válaszát a háznak nem lesz alapító okirata. (?)
Meg tudna nevezni a bírósági ítélettel történő bejegyzés pár hátrányát "a lakók egyetemleges" alapító okiratával szemben?
Köszönettel. Tamás

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.08.22. 15:21

A bíróság ítélete pótolja az alapító okiratot. Pontosabban a bíróság ítélettel állapítja meg azt.

www.kbs-ugyved.hu

Tomi45 # e-mail 2016.08.22. 15:10

Erről tudna esetleg részleteket mondani? Ez hogy megy,mi a feltétele a bíróság elé terjesztésnek, egy bizonyos alapító okirat elfogadását "ítéli meg" (kényszeríti ki) a bíróság, vagy ekkor csak a földhivatali albetétek lesznek bejegyezve, de alapító okirat nélkül?
Köszönöm. Tamás

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.08.22. 15:07

Vagy bírósági ítélettel.

www.kbs-ugyved.hu

Tomi45 # e-mail 2016.08.22. 14:52

Köszönöm a gyors választ.

Kieg. info:

  • 1 épület 6-7 lakó/lakás

Ha jól értem,akkor megkerülhetetlenek az egyes tulajdoni hányadok tulajdonosai az alapító okirat aláírásánál, és csak egyetemlegesen, minden tulajdonos hozzájárulásával alakulhat meg az összes lakás társasházzá. (?)
Köszönöm! Tamás

pazs #   2016.08.22. 14:45

Nem, minden tulajdonos és rendelkezésre jogosult (pl. haszonélvező) aláírása szükséges - kivéve persze, ha a nem aláírók, akik osztatlan közös tulajdonban vannak, külön épületben vannak mind, együtt egymással.

Tomi45 # e-mail 2016.08.22. 14:33

Tisztelt Ügyvéd úr
Érdeklődnék,hogy egy társasházat megalakíthat -e alapító okirattal csak a lakók egy része (a lakások egy része),úgy, hogy a többi lakás kényszerűségből osztatlan közös tulajdon marad?
Lehetséges -e ilyen változat,vagy csak és kizárólag a lakók mindegyikének hozzájárulásával alakulhat meg társasház úgy, hogy minden lakás albetétesítve lesz?
Köszönöm. Tamás

ObudaFan # e-mail 2016.08.22. 06:23

Nagy valószínűséggel nem tagadhatja meg.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

SR74 # e-mail 2016.08.18. 09:00

Kedves Ügyvéd Úr!

Lehet nem fogalmaztam érthetően :) Van egy telek, melyen 2 ház található. Régen (még az előző tulajdonosok között) ügyvédi megosztás készült, hogy kizárólagosan ki melyik részt használhatja. Kerítéssel le is lett választva. A hátsó telek nyeles teleknek lett kialakítva. Az első ház csatornázásra került, míg a hátsón derítő van jelenleg. A csatornára kötés az első ház tulajdonosának telkén keresztül lehetséges. A kérdés, hogy megtagadhatja-e hogy "feltúrják" a telkét, ellehetetlenítve ezzel a rákötés lehetőségét.