vibcsi,
Az, hogy a bank ad-e hitelt, az nem jogi kérdés.
Ha az a kérdés, a gyakorlat alapján a társasházi önálló albetét mellett a korrrekt használati szerződéssel megoszotott közös tulajdont is simán hitelezik a bankok - feltéve, hogy az a megosztási szerződés megfelel a bank kívánalmainak.
Ez nem jogi kérdés.
vibcsi
„Ha az egyik tuljadonos eladja a saját ingatlanrészét a vevő csak készpénzzel, vagy hitel segítségével is megvásárolhatja?”
Hogy a másik kérdésre is kapj egy választ - bár én laikus vagyok itt, de már két osztatlan közös tulajdonon túl vagyok - ha marad osztatlan közös tulajdon használati megosztással, akkor az általában hitelezhető. De valljuk be, a vevő-jelöltek nem szeretik ezt a birtoklási formát. A társasházzá alakítás jobb ötletnek tűnne, ha a többiek hajlanak rá, én inkább arra beszélném rá a többieket.
vibcsi
„Ha az egyik tuljadonos eladja a saját ingatlanrészét a vevő csak készpénzzel, vagy hitel segítségével is megvásárolhatja?”
Hogy a másik kérdésre is kapj egy választ - bár én laikus vagyok itt, de már két osztatlan közös tulajdonon túl vagyok - ha marad osztatlan közös tulajdon használati megosztással, akkor az általában hitelezhető. De valljuk be, a vevő-jelöltek nem szeretik ezt a birtoklási formát. A társasházzá alakítás jobb ötletnek tűnne, ha a többiek hajlanak rá, én inkább arra beszélném rá a többieket.
„használati megosztási szerződéssel (a tul.lapon tulajdoni hányadokkal feltüntetve) társasházzá alakítja át az igatlant.”
Ilyen nincs. Vagy használati megosztási szerződést kötnek, akkor marad az egész ingatlan közös tulajdon (egy helyrajzi szám), de a szerződésben leírják, hogy ki mit használ kizárólagosan. Vagy pedig írnak egy alapító okiratot, azzal társasházzá alakulnak (mindegyik lakásnak lesz egy külön helyrajzi száma).
Melyik?
Tisztelt Válaszadók!
Osztatlan közös tulajdonú telken a három tulajdonos használati megosztási szerződéssel (a tul.lapon tulajdoni hányadokkal feltüntetve) társasházzá alakítja át az igatlant.
Tudomásom szerint ebben az esetben a telek marad osztatlan közös tulajdon, csak a rajtuk lévő ingatlanrészek(lakások) kerülnek önálló tulajdonba. Ha az egyik tuljadonos eladja a saját ingatlanrészét a vevő csak készpénzzel, vagy hitel segítségével is megvásárolhatja?
Köszönöm a választ.
ibron02,,
Egyébként maga a szerződés megvan? Sikerült megszerezni a földhivatalból legalább, ha másnak nem volt meg?
ibron02,
„Jogilag fennmaradhat-e a faház kizárólagos használati joga és a területrész használata az írásos, korábbi használati megosztás és a több egymást követő adásvételi szerződés alapján?”
Természetesen. Ahogy a visszterhes vásárló, úgy az örökös is jogutódja az eladónak/örökhagyónak. Azokat a jogokat és kötelezettségeket szerzi meg (szerezheti meg), amellyel a jogelődje is rendelkezett.
Egy érvényes használati megosztási szerződés minden jogutódra ugyanúgy vonatkozik, mint a szerződést eredetileg aláírókra - akkor is, ha ők azt nem ismerik, nem látták, akár nem is tudtak róla.
„Megvásárlás esetén jogszerűen leválasztható-e kerítéssel a fahoz tartozó terület?”
Igen. A saját, külön használatú részen kell álljon teljes egészében a kerítés (a lábazat is, ha van), a saját pénzéből építheti a rész használója (egyéb megegyezés hiányában), és meg kell felelnie TÉKA rendelet 61.§(4) bekezdésének :
„(4) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.”
Tisztelt szakértő!
Adott egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan.
A ’90-es években két tulajdonos volt, kb. 3/4 – 1/4 arányban. A többségi tulajdonos ekkor épített egy ~40 m²-es faházat amelyet hosszú ideig használt, de nem kerítette el.
2010 körül a többségi tulajdonos eladta a tulajdonrészének felét és a faházat + az ahhoz tartozó területrész kizárólagos használati jogát. Ekkor írásos használati megosztás készült a már három tulajdonos között, amely a földhivatalban fellelhető, de a tulajdoni lapra nem került feljegyzésre.
2014-ben ezt a tulajdonrészt (a faházzal érintett részt) továbbadták a jelenlegi tulajdonosnak és feleségének (50–50%).
Az adásvételi szerződés kifejezetten hivatkozik a fagázra és a hozzá tartozó kizárólagos használatú területre a használati megosztás alapján.
2017-ben a jelenlegi tulajdonos megszerezte a felesége részét is.
Az eredeti tulajdonos 2019-ben elhunyt, tulajdonrészét két örökös szerezte meg.
Most, amikor a presszóval érintett tulajdonrészt eladásra kínálják, az örökösök nem ismerik el sem a faház kizárólagos használati jogát, sem a korábbi használati megosztást.
Kérdés:
Jogilag fennmaradhat-e a faház kizárólagos használati joga és a területrész használata az írásos, korábbi használati megosztás és a több egymást követő adásvételi szerződés alapján?
Megvásárlás esetén jogszerűen leválasztható-e kerítéssel a fahoz tartozó terület?
LIAN,
Építési engedély, leegyszerűsítve, csak a nagy dolgok építésére kell. A kisebbekére van az egyszerű bejelentés. De a Te gondod nem az, hogy melyik fajta eljárás volt, a Te gondod az, hogy a térképen nincs rajta. Ahhoz pedig az összes papír kell, ami a belinkelt Komkel-cikkben ott van. Az építési engedély/egyszerű bejelentés ezek közül az első.
tmsnmeth80,
„Sajnos csak 1 éve birtokoljuk.”
„Ptk 5:46. § [Jogutódlás az elbirtoklásban]
Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.”
osztap
Köszönöm a választ, ez a helyzet kétségbeejtő.
Találtam valamit: 100m3 alatt nem kell építési engedély a nem lakóépületeknél. Remélem igaz, és bejön.
Ha már zöldség : ez a 95% mibű jött ki? Matematikus ön? Miért nem 92 vagy 97? Vagy -8 vagy 115?
Sok a zöldség !
„ Mindegyik épület bontandó állapotban van.
1 lakóépület kb 50m2.
1 alsó épület kb 20m2
1 garázs kb 20m2”
Majd ha legalább 95 % -ban vagytok tulajdonosok,akkor lehet ezen elmélkedni!
,,Az elbirtoklás megállhat? Azaz 15 éve csak Ti ketten sajátotokként birtokoljátok?,,
Sajnos csak 1 éve birtokoljuk. Mindegyik épület bontandó állapotban van.
1 lakóépület kb 50m2.
1 alsó épület kb 20m2
1 garázs kb 20m2
„Ti melyik módot javasoljátok?”
Amelyiket ezen kérdésed előtt ketten is leírtunk, figyelmen kívül hagyva azt a sok hülyeséget, amelyet ezen kérdésed után írtak.
Tulajdoni lapot lekéred, arra a cimre vagy a kormányhivataltól kikért lakcímre írnék egy levelet, benne egy ajánlattal, meg elérhetőségeiddel.
Aki jelentkezik ,attól megveszed, ha eladja.
Aki nem jelentkezik, vagy nem adja el, azok ellen pedig pert indítasz.
„Ezt, hogy lehet a legegyszerűbben kivitelezni, ebben a helyzetben?”
Meg fogsz lepődni: Valamennyi tulajdonos egyetértésével szerződésben, vagy perben a bíróságon.
tmsnmeth80,
Az elbirtoklás megállhat? Azaz 15 éve csak Ti ketten sajátotokként birtokoljátok? Olvasd el:
https://tudastar.ingatlan.com/…elbirtoklas/
Ha igen, akkor érdemes lehet pert indítani azok ellen, akiktől már elbirtokolhattatok.
Ha nem, akkor érdemes megkeresned a tulajdonosokat, és próbálni velük megállapodni, hogy megveszed a tulajdoni hányadukat. A legtöbb nem nagyon fog alkudni, talált pénz nekik. Mindig érdemes megkérdezni, hogy ismeri-e a többi tulajdonost, van-e elérhetősége hozzájuk. Ha szerencséd van, be is mutat a többinek - könnyebb lesz velük utána zöld ágra vergődni.
Az elején keress egy ügyvédet, aki vállalja a sok kis adásvételi szerződés elkészítését úgy, hogy nem a honlapján levő minimumárat kéri mindegyikért. Nagy tételben legyen olcsóbb, úgy, mint a krumpli...
A közös tulajdon megszüntetése iránti per a végére marad, ha a szép szó nem vezet eredményre. Az drágább lesz, mert ott piaci árat kell fizetned a tulajdoni hányadokért (ha vita van, igazságügyi szakértő becsli fel), de jó eséllyel már nem 13 alperesed lesz, hanem csak egy vagy kettő.
,,Habár az 57 % kal már meg is oszthatjátok az ingalant.,,
Ezt, hogy lehet a legegyszerűbben kivitelezni, ebben a helyzetben?
„ viszont szeretnénk ha 100%-ban a miénk lenne az ingatlan.”
írta a panaszos.t...80 .....
Nos ez fog a legkevésbé sikerülni.
De ha már a másik 13 ból párat megszerez (megvásárol) azon a hatalmas telken és az ismeretlen nagyságú házon azt csinál amit akar.
Lehet még az elbirtoklást is valahogy kiügyeskedni.
tmsnmeth80 panasza:
„ ingatlanban nekem 34%, Anyukámnak 23% (Összesen 57%). Mi ketten egy oldalon állunk 57 százalékkal.
A fennmaradó 43%-on 13 tulajdonos osztozik, 1-8% közötti mértékben”.
Mind a 13 tulajt meg kell keresni ajánlatot tenni nekik a megvásárlásra.
Lesz aki bele megy lesz aki nem. Lépésről lépésre-tégláról téglára (hazánk soros nagyja szerint ) növelni kell a tulajdoni hányad nagyságát.
Habár az 57 % kal már meg is oszthatjátok az ingalant.
(kivett lakóház, udvar) (5636 m2) ingatlanban.
Ez egy hatalmas telek...a szokásos 600 és 1000 nm helyett.Kérdés mekkora a lakóingatlan.
De azt is felezni.
Tehát megosztani, aztán használni vagy értékesíteni.
A másik 13 tulaj aztán azt tesz amit akar vagy tud.
Pi.ez:
„ Az ingatlanok alaprajzi körvonala látszódik a hivatalos térképmásolaton. Ezt a térképmásolatot bárki lekérheti az Ügyfélkapun keresztül a "Földhivatali ügyintézés" részben, 2400 Ft/db áron, csupán a települést és a helyrajzi számot kell tudni hozzá.
A lekérés után kapunk egy PDF-et, amin az ingatlan és körülötte lévő pár ingatlan/utca vetületi rajza látszódik.”
Nos ez a vetületi rajz eléggé sematikus, a körvonal látszódik,de ezen kívül más semmi. Erősen fogalmazva egy kalap sz'rt sem ér-
Kivétel a földhivatal amely 2400 ft -ra taksálja.
osztap#2025.03.15. 13:21
olvastam tegnap ezt az ajánlatot: https://komkel.blog.hu/…erkepmasolat
Sok hasznos van benne,de azért a KK mester kissé túltolja a biciklit.
Na majd kielemezem.
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat.
Sose gondoltam, hogy ilyen helyzetbe kerülök. Én mint laikus, nem tudom mi lenne a helyes a döntés. Szeretném, hogy ha 100%-ban a miénk lenne az ingatlan, a lehető legegyszerűbben. Ti melyik módot javasoljátok?
tmsnmeth80,
„Ha véletlenül megtalálom mind a 13 tulajdonost, ekkor kötelező, hogy mind a 13 egy Ügyvédi irodában aláírja az adás vételi szerződést, vagy más módon (például hivatalos levelezésben) eladják nekem? ”
Levelezés nem megy, mert az ügyvédnek azonosítania kell az eladót, ami postán keresztül nem lehetséges. Tehát vagy megjelenik az eladó az ügyvédnél, vagy az ügyvéd távazonosítja internetes videóhívással.
Nem muszáj mindenkinek egy szerződésben lennie, lehet több külön szerződés is. Sőt, az sem kell, hogy az adott szerződést mindenki egyszerre írja alá, lehet más napokon is, csak írja alá minden szerződő fél.
A tulajdonosok aktuális címeit ki tudod kérni egy hatósági bizonyítván formájában a kormányablakban a tullappal, arra hivatkozva, hogy meg akarod szüntetni a közös tulajdont. A gyakorlat nem egységes, nem minden kormányablak adja ki így. Ha a tied nem, akkor keress egy másikat, pl. Budapesten.
A perindítás költsége attól függ, mit kérsz pontosan. A pertárgyérték meghatározásához olvasd el a 15. pontot az elején és a kommentárját is alul, itt:
https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny
Az Illetéktörvény 42. §-ban vannak a százalékos mértékek,a pertárgyérték függvényében.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…