Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


terhesség - felmondás?

ObudaFan # e-mail 2016.06.18. 12:23

Szerintem jelentős gondban leszel, ha bizonyítani akarod, hogy a vagyoni kár okozati összefüggésben van ezzel az eseménnyel és a sérelemdíj vonatkozásában is kérdés, hogy mennyire lehet igazolni, hogy ez a sérelem komoly.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

diana.csaszar # e-mail 2016.06.17. 21:58

Tisztelt Szakértok!
Tanácsot szeretnék kérni egy kissé rendhagyo ugyben. Azt hiszem, nem szeretném perre vinni a dolgot. Csak az lenne a kérdésem, hogy érdemes-e beadni a kárteritesi igényemet?
Szukséges tudni, hogy egyrészt 7 hónapos várandos vagyok és multinacionális cégnél dolgozom, ahol a vállalati kulturaba elvileg az ilyesmi nem fér bele.
A héten történt egy olyan esemény, hogy a folyoson összeutkoztem a felsovezetés egy tagjával.
Ebbol még nem is lett volna probléma. haladtam tovább. Ekkor agresszivan rámkiabált: „Bocsánat, he …” Olyan hangsullyal, ami arra utalt bármelyik nyelven, hogy nekem kellene bocsánatot kérnem töle. Erre, mivel nem tartottam jogosnak, egy indulatszoval reagaáltam. Ezután ö kijott utanam a folyosora es továbbra is agressziven számonkért, ez kamerákon is látható (2016. 06 14., 15-16h között, IV emelet, A vagy B lift ) Olyan indulatot láttam rajta, h tartottam töle, hogy esetleg megüt. Ezért a lehetö legnyugottabban probaltam vele beszélni. Többszörösen hangsulyoztam, h „terhes nöknek nem megyünk neki”
Ezt követöen behivatta a csoportvezetomet, aki alá tartozom, számokérve, hogy milyen megengedhetetlen a magatartásom. Ennek pár percen belül hire is ment a közvetlen munkatársaim között, hogy én milyen bajkeverö vagyok és micsoda incidens történt. Emiatt ugy érzem, hogy emberileg ellehetetlenitettek és lejárattak a munkahelyemen.
Emellett olyan nagy stressznek tettek ki egy 7. honapban lévo kismamát, hogy másnap kénytelen voltam kérni a nogyogyaszomtol igazolást, hogy potencialisan problémát okoz a további munkavégzés, ezért vegyen táppénzre. Két éjszakán keresztül nem aludtam egyáltalán, annyira ideges voltam. Remélem, hogy a kisbabának ez nem okozott maradandó problémát.
2014 márciusa óta vagyok a cégnél. Munkámat mindig lelkiismeretesen végeztem, mutatoim midnen teruleten jok voltak, csoporttársakkal jo viszonyt ápoltunk. Ha szukséges volt, helyettesitettem, tuloraztunk, ahogy aktualisan a cég érdekei megkivantak. Amikor megtudtam, hogy várandós vagyok a kezdeti rosszullétek miatt táppénzen voltam. De mivel gyermekeim apja nyirokcsomorákos, kemoterapias kezelés alatt áll, ezért 2016. május 9-én visszajöttem dolgozni. Ugy terveztem, hogy 2016. augusztus 8-tol veszem ki a szülési szabadságomat. 120km távolságból járok be dolgozni. Ez azt jelenti, hogy minden nap 4:30-kor keltem és este fél 8-ra voltam otthon. Munkából nem késtem, kivéve, ha a vonat késett. De ezt minden esetben jeleztem a csoportveztonek SMS-ben.
Nyilván magáért az összeutkozésért nem volt senki hibas, ellenben, ami utana következett, az véleményem szerint nem megengedhetö egyetlen cég életében sem.
Ugy érzem ezzel az incidenssel lejáratott és ellehetetlenitett a munkahelyemen, illetve potenciálisan veszélyeztetett, extrém stressznek tett ki, aminek legrosszabb esetben a végimenetele koraszulés is lehetett volna.
Ugy gondolom, már igy is tulságosan nagy ugy kerekedett egy folyoson valo osszeutkozésböl, ha nem veszélyeztetnek engem és a kisbabát potenciálisan, illetve nem járatnak le a munkatársaim elott, akkor én nem is foglalkoztam volna vele. Igy viszont, mivel nem tudok dolgozni, jelentos anyagi kár ért.
Anyagi és nem anyagi kártériteskent összesen két havi munkabéremet szeretném kérni.

Van értelme elküldeni ezt a HR-nek? Vagy felejtsem el?

ObudaFan # e-mail 2016.06.07. 18:08

Természetesen kozos megegyezést nem vagy koteles aláírni. Ha el akarnak küldeni és a feltételeket nem fogadod el, akkor felmondással próbálkozzanak, aztán majd eldöntheted, hogy annak a jogszerűségét megprobalod-e vitatni.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

baktarin # e-mail 2016.06.07. 15:37

Tisztelt Szakértők!

Tegnap megkérdeztem a HR-es kollégát, hogy mi a helyzet a felmondással. Mondta, hogy már elkészült a papír 2016.05.31-i dátummal, de a polgármester még nem írta alá. A helyemre június 1-től felvettek valakit. A kérdésemre, hogy milyen indoklással küldenek el azt felelte, hogy közös megegyezés. Megtehetik ezt? Én nem szándékozom a közös megegyezést aláírni. Ugye, jogom van ehhez? Megtehetik, hogy még alá sem írt felmondást érvényesnek tekintenek?

Válaszukat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.05.31. 12:48

Kivételesen talán jobban örülne a kérdező, ha egy mondattal válaszolnál neki: megilleti a közfoglalkoztatottat a felmondási védelem a terhességére tekintettel vagy nem?

www.kbs-ugyved.hu

sortie #   2016.05.31. 11:37

Ez azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatásról szóló törvény taxatíve felsorolja azokat a szakaszokat, amelyeket a Munka Törvénykönyvéből a közfolgalkoztatott esetén nem lehet alkalmazni.

2011. évi CVI. törvény
a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról

2. § (1) A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(2) Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam.

(2a) A közfoglalkoztatási jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni.

(2b) A közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(2c) Az Mt. 45. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatási szerződésnek tartalmaznia kell a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) összegét és a közfoglalkoztatott munkakörének megnevezését, továbbá a (6) bekezdés szerinti munkavégzés lehetőségét.

(3) A közfoglalkoztatási jogviszonyban a rendes munkaidő időtartama a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt munkaidő lehet.

(3a) A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkáltatónál legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt kíván létesíteni. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló írásbeli nyilatkozatát a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 2 munkanappal benyújtsa. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a közfoglalkoztató által a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan biztosított képzés vagy munkaerő-piaci szolgáltatás ideje alatt. A fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos eltérő nyilatkozatok esetén a járási foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt tervezett határozott idejű munkaviszony létrejött-e.

(3b) A közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.

(3c) A közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az Flt. szerinti munkaviszony - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt - létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra. A közfoglalkoztatottat az igazolt távollét tartamára az állásidő szabályai szerint illeti meg díjazás.

(3d) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató a munkaerőigényét május 1-je és október 31-e között annak a településnek a polgármesterénél is bejelentheti, ahol a tervezett foglalkoztatás helye található.

(3e) A polgármester a bejelentést követően haladéktalanul értesíti a járási foglalkoztatási szervet az egyszerűsített foglalkoztatási munkaerőigényről.

(3f) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató minden év október 31-éig bejelentheti a tervezett foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei foglalkoztatási szerv részére a következő év május 1-je és október 31-e között általa tervezett egyszerűsített foglalkoztatás helyét, a foglalkoztatni kívánt létszámot munkakörönként és a foglalkoztatás tervezett ütemezését. A megyei foglalkoztatási szerv minden év november 30-áig továbbítja a közfoglalkoztatásért felelős miniszter részére az összesített egyszerűsített foglalkoztatási igényeket.

(4) A közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, azzal, hogy

  1. a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, és
  2. a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét a közfoglalkoztatottat megillető munkabér csak többletteljesítés esetében haladhatja meg.

(4a) A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap.

(4b) A közfoglalkoztatott részére, ha a jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a (4a) bekezdésben meghatározott szabadság arányos része jár.

(4c)A közfoglalkoztatottat szabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér, betegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg.

(4d) Teljesítménybérezés esetén a közfoglalkoztatottat

  1. a szabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlaga,
  2. a betegszabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlagának 70%-a

illeti meg. Amennyiben a megelőző közfoglalkoztatás időtartama kevesebb 4 hónapnál, abban az esetben a

(4c) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4e) Részmunkaidős foglalkoztatás estén a közfoglalkoztatottat a szabadsága és a betegszabadsága tartamára a (4c) bekezdésben meghatározott bér időarányos része, teljesítménybérezés esetében a (4d) bekezdésben meghatározott bér időarányos része illeti meg.

(4f) A közfoglalkoztatottat, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg.

(5) A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:

  1. az Mt.

aa) rendelkezésre állásra,
ab) ügyeletre,
ac) készenlétre,
ad) állásidőre,
ae) előlegnyújtásra,
af) megszakítás nélküli munkarendre,
ag) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében elrendelt rendkívüli munkaidő kivételével a rendkívüli munkaidőre,
ah) csoportos létszámcsökkentésre,
ai) végkielégítésre,
aj)
ak) távolléti díj számítására,
al) kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra,
am) munkavállalói biztosítékra,
an) munkakör megosztásra,
ao) több munkáltató által létesített munkaviszonyra,
ap) távmunkavégzésre,
aq) bedolgozói munkaviszonyra,
ar) egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára,
as) vezető állású munkavállalóra, valamint
at) cselekvőképtelen munkavállalóra
vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók,

  1. az Mt. VI., XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,
  1. az Mt. 49. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
  2. az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazható,

e)47

  1. az Mt. 59-62. §-a nem alkalmazható,

g)48 az Mt. 64. § (1) bekezdését azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni a megyei foglalkoztatási szervnek, továbbá a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetni, ha jogerős hatósági határozat a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból kizárta, vagy az 1. § (4) bekezdés c) pontja szerinti személy elismerés iránti kérelmét jogerősen elutasították, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság határozata alapján az 1. § (4) bekezdés d) pontjának hatálya alá kerül,

  1. az Mt. 70. §-a nem alkalmazható,
  2. az Mt. 79. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
  3. az Mt. 81. §-a, 82. § (3) és (4) bekezdése, továbbá 83. §-a és 84. §-a nem alkalmazható,
  4. az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó 50. alcímének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban kötetlen munkarend nem alkalmazható,
  5. az Mt. 101. § (1) bekezdés f)-h) pontja nem alkalmazható, azzal, hogy vasárnapra rendes munkaidő társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges munkavégzés esetén közfoglalkoztatott számára is beosztható,
  6. az Mt. 117-121. §-a nem alkalmazható,
  7. az Mt. alapbér megállapítására vonatkozó 65. alcímének rendelkezései a 138. § (1)-(5) bekezdés kivételével nem alkalmazhatók,

o)49 az Mt. bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérpótlék számítási alapja a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér),

  1. az Mt. 146. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható,
  2. az Mt. 147. §-a nem alkalmazható,

r)50 az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései - a 157. § (1)-(2) bekezdése és a 158-164. § kivételével - nem alkalmazhatók,

  1. az Mt. 169. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
  2. az Mt. 214. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
  3. az Mt. 215. §-a nem alkalmazható,
  4. az Mt. 216. § (4) bekezdése nem alkalmazható, továbbá
  5. az Mt. 220. §-a nem alkalmazható,

y)51 az Mt. 122. § (3) bekezdése, 123. § (2), (5)−(7) bekezdése és 124. § (2)−(5) bekezdése nem alkalmazható.
(6)52 Közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 53. §-a csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében alkalmazható.
(7)53 A szabadság kiadására az Mt.

  1. 122. § (2) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a szabadság időarányosan, a jogviszony első 3 hónapjában is kiadható,
  2. 122. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a szabadság kezdetét megelőző 15 napon belül közölt szabadság a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki,
  3. 123. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a naptári éven áthúzódó jogviszonyok esetében a közfoglalkoztatott oldalán felmerült ok miatt az esedékesség évében ki nem adott szabadságot, az ok megszűnését követően haladéktalanul ki kell adni.

(8)54 A szabadságot munkanapban kell nyilvántartani.
(9)55 Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

66. § (1) A munkáltató felmondását köteles megindokolni.

(2) A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

(8) A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti
a) a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy

  1. a munkavállaló képességére alapított okból vagy
  2. ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

Egyebekben:

A keresőképtelenség elbírálása orvosszakmai kérdés, az orvos ezügyben -az ellenőrző főorvosokon kívül- senki által nem utasítható!

A táppénzre való jogosultságot a a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya, vagy a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája jogosult elbírálni. Amennyiben nem jogosult táppénzre, úgy arról Önt határozatban kell értesíteni, biztosítva benne az ingyenes jogortvoslati jogot.

Amennyiben a MÁK ISZI a táppénzét határozat nélkül szüntette meg, úgy eljárása jogsértőnek minősül, amely megalapozza az eljáró ügyintéző, a felülvizsgáló és az osztályvezető felelősségrevonását.

Összegezve:

A kismamák védelme un. "rendes" (Mt. 65. § (1) szerinti felmondás esetén él.

Mindenekelőtt várja meg, amíg tényleg megszüntetik a jogviszonyát.

Nézze meg, hogy a döntést mivel indokolták, a határozott idejű jogviszonyt mire hivatkozva szüntették meg.

Szükség esetén vitassa a munkáltatói intézkedést.

Amennyiben az államkincstár hibája közrejátszik kérje a MÁK elnökét, hogy az általuk elkövetett ügyviteli hibát (jogszabálysértést) jelezze az ön munkáltató jogkört gyakorló vezetőjének (a polgármesternek)kérve az eredeti állapot visszaállítását. (Valószínű, hogy a jogviszony megszűntetésének fő oka a kincstár jogsértő eljárása, a táppénzfolyósítás határozat nélküli megszüntetése, az ügyintéző telefonálgatása...)

Ragaszkodjon ahhoz, hogy az orvos a keresőképtelenségét folyamatosan igazolja a
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően.

Amennyiben az orvos a polgármester nyomására mégsem igazolja azt, úgy forduljon az 1997. évi LXXXIII. törvény 45. szakaszábn (§) nevesített orvosszakértői szervhez, akik jogosultak a kezelőorvos döntését felülbírálni.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

baktarin # e-mail 2016.05.31. 10:19

Köszönöm gyors válaszát!
Ez azt jelenti, hogy javasolt, de nem kötelező az Mt. alkalmazása? Vagyis felmondhatnak nekem úgy, hogy ne tehessek ellene semmit?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.05.31. 10:13

A közmunkásokra az Mt. csak szubszidiáriusan alkalmazandó.

www.kbs-ugyved.hu

baktarin # e-mail 2016.05.31. 10:06

Tisztelt Uram!
Közfoglalkoztatottként március 1-től december 31-ig foglalkoztat a helyi önkormányzat. Március 31-től táppénzre kellett mennem, mert ikerterhességet állapítottak meg magas vérnyomással. Április 30-al megszüntették a táppénzt, mert lejárt az időkeretem. Miután felhívtam a figyelmüket, hogy az elmúlt évben végig biztosított voltam (2015 dec 31-ig szintén közmunkásként, utána feb 15-ig álláskeresői járulékot kaptam, utána pedig főfoglalkozású őstermelőként) korrigálták. Persze értesítést nem kaptam a táppénz megszűnéséről! Véletlen derült ki! Május 25-én jeleztem, hogy valami probléma van a megszüntetéssel. Még aznap visszaszóltak, hogy megoldódott és Május 2-tól újra táppénzen vagyok. Ma hívott a háziorvos asszisztense!!! (nem a munkáltató), hogy most szóltak neki, hogy szüntesse meg a táppénzem, mert megszüntetik a munkaviszonyom. Megtehetik ezt? Ilyen esetben nem él a kismamák védelme?
Válaszát előre is köszönöm!

Bori Bori # e-mail 2015.05.06. 21:01

Az eseted igazolja, amit felvetettem: a munkátató letagadja, hogy tudomása lett volna a terhességről.
Az egyikünk ötlete egyszerűbb, nem sok tennivalót tartalmaz. ke05 eldönti, melyik út járhatóbb.

Bori Bori
laikus olvasgató, józan paraszt

sortie #   2015.05.06. 16:51

Bori Bori 2015.05.04. 19:36

Próbaidő alatt ne mondd meg, mert azonnal elküldenek, indoklás nélkül azonnal megtehetik. Nem tudod bizonyítani, hogy a terhesség miatt küldtek el, a munkáltató álláspontja az lesz, hogy nem tudott a terhességről. 1 állítás - 1 tagadás.

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága előtt fordul a bizonyítási kötelezettség!

Habár a munkáltató az alábbi esetben munkajogilag jogszerűen járt el, ugyanakkor az Egyenlő Bánásmód Hatósága némileg más álláspontot képviselt.

Hasonló jogeseteket -beleértve az egyezséget is- itt olvashat:

http://www.egyenlobanasmod.hu/…ek/jogesetek#…

Pl:

Kérelmező azzal fordult a hatósághoz, hogy munkáltatója, amikor tudomást szerzett arról, hogy gyermeketvár, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette a munkaviszonyát.

A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, ezt követően a felek írásban kérték, hogy tűzzön ki a hatóság új tárgyalási napot, mert szeretnének előtte egyezséget kötni.

A kérelmező és volt munkaáltatója a hatóság előtt megegyeztek, az egyezségben a munkáltató vállalta,
hogy kérelmezőt az őt ért sérelmekért kompenzálja. Kérelmező az eljárás alá vont felajánlását elfogadta.2013. július

II.

Kérelmező kérelmében előadta, hogy 2009. január 7-től kezdett dolgozni eladóként az M. Bt.-nél eladó munkakörben, 2009. február 12-én szerzett tudomást arról, hogy 7 hetes terhes.
Orvosa tanácsára a munkahelyi felettesének állapotáról nem tett említést, azonban amikor
terhességének 10. hetébe lépett, váratlanul hívatta a felettese, és megkérdezte, valóban igaz-e
a hír, hogy gyermeket vár.

Kérelmező ekkor beszámolt a felettesének állapotáról, aki ígéretet
tett neki arra, hogy megvárják a terhesség 12. hetét, és a munkáltatói jogkör gyakorlóját csak
ezt követően tájékoztatják. Kérelmező tovább dolgozott, azonban 2009. április 1-jén a
munkáltatói jogkör gyakorlója az irodába hívatta, ahol közölte vele, hogy munkaviszonyát
megszüntetik, azonnali hatállyal a próbaidő alatt. Kérelmező ezt követően máshol nem talált
munkát, így jogosultságot a gyes-re nem tudott szerezni. Sérelmezte, hogy munkáltatója a
terhességével összefüggésben szüntette meg a munkaviszonyát, holott még állapota
megengedte volna, hogy tovább dolgozzon.
Az eljárás alá vont azzal védekezett, hogy Kérelmező teljesítményével nem voltak
elégedettek, emiatt figyelmeztetésben is részesítették, majd mivel teljesítménye, a munkához
való hozzáállása továbbra sem javult, munkaviszonyát a próbaidő alatt megszüntették.
A hatóság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, ennek során meghallgatta a munkáltatói
jogkör gyakorlóján kívül az üzlet több dolgozóját, és Kérelmező közvetlen felettesét.

A Kérelmező megfelelő dokumentumokkal igazolta védett tulajdonságát, és az őt ért hátrányt.
Az eljárás alá vont elismerte, hogy nemcsak Kérelmező munkavégzésével voltak problémák,
rajta kívül az osztály többi dolgozója is figyelmeztetést kapott.

Kérelmező közvetlen felettese úgy nyilatkozott, hogy az osztály dolgozóinak munkáját
rendszeresen értékelte, ezzel szemben az eljárás alá vont a hatósághoz becsatolt 2009. március
5-i feljegyzésen kívül nem tudott olyan bizonyítékot szolgáltatni, amely Kérelmező nem
megfelelő munkavégzését támasztotta volna alá, arra nézve sem voltak konkrét bizonyítékai,
hogy kizárólag Kérelmező munkájában nem volt tapasztalható javulás.

Az üzletvezető,
valamint a drogéria osztály vezetőjének nyilatkozatait erre nézve a hatóság azért nem fogadta
el, mert ennek ellentmondott az eljárás alá vont által becsatolt „feljegyzés a beszélgetésről”
elnevezésű 7 db okirat tartalma, amely ezzel ellentétben éppen azt támasztotta alá, hogy
Kérelmező munkaviszonyának megszüntetését követően is voltak problémák a dolgozókkal a
munkavégzés minőségét illetően.

A munkáltató a próbaidő alatt- összhangban a Munka Törvénykönyvének 97.§ (2) bekezdés a)
pontjával-, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntetheti a dolgozó munkaviszonyát,
melyet indokolnia nem kell, azonban intézkedése nem sértheti a rendeltetésszerű joggyakorlás
általános elvét, és az egyenlő bánásmód követelményét ekkor is be kell tartania.

Az eljárás során megállapítást nyert, hogy Kérelmező terhességére az üzletvezető 2009.
március 20-a körüli időpontban az irodájában rákérdezett, azt tehát Kérelmező nem maga
jelentette be.

E körben a Hatóság felhívja az eljárás alá vont figyelmét, hogy munkaviszony
keretében nem tehető fel ilyen tartalmú kérdés a munkavállalónak – és az EBH Tanácsadó
Testülete által hozott 1/2007. TT számú állásfoglalás értelmezéséből az is következik, hogy
amely kérdések állásinterjún nem tehetők fel a munkavállalónak, azokra a munkaviszony
létesítését követően sem köteles a dolgozó válaszolni.

A hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont nem bizonyította, hogy Kérelmezővel
szemben megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, és munkaviszonyát a próbaidő
alatt az Ebktv. 22.§ (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban szüntette meg. Az eljárás alá
vontnak sikertelen volt a kimentése arra nézve, hogy Kérelmező munkaviszonyának
megszüntetésére nem a terhességgel összefüggő ok miatt került sor.

A Hatóság megállapította, hogy az M. Bt. Kérelmező terhessége miatt megsértette az
egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a munkaviszonyát próbaidő alatt azonnali
hatállyal megszüntette.

A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő
magatartás jövőbeni tanúsítását, és Ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte.
2010. január

Bori Bori # e-mail 2015.05.04. 19:36

Próbaidő alatt ne mondd meg, mert azonnal elküldenek, indoklás nélkül azonnal megtehetik. Nem tudod bizonyítani, hogy a terhesség miatt küldtek el, a munkáltató álláspontja az lesz, hogy nem tudott a terhességről. 1 állítás - 1 tagadás. Amint letelik a próbaidő, azonnal elmehetsz táppénzre, a háziorvos fog állományba venni. Ha próbaidő után terhesen tovább dolgozol, a munkáltató azonnali hatállyal is megszüntethet, különös indokot találni nem könnyű, de nem lehetetlen.

Bori Bori
laikus olvasgató, józan paraszt

ke_05 # e-mail 2015.05.04. 14:24

Köszönöm!

Ugye terhességre hivatkozva alap esetben nem küldhet el. Viszont ugye itt a próbaidő közbeszól, nem kell megindokolni.

Azon gondolkodom, hogy ugye a kritikus 12 hét alatt bármi történhet. Tegyük fel, hogy bejelentem pl. 2 hét múlva, és elküldenek. Ne adj Isten történne valami, baba és munka nélkül kellene, hogy továbblépjek? :(

capisca #   2015.05.04. 13:36

Mi a teendőm? Mit javasolnak?

Ne mond meg a próbaidő végéig.

ke_05 # e-mail 2015.05.04. 13:19

KÉREM, SÜRGŐS!

Tisztelt Szakértők!

Azzal a problémával fordulok Önökhöz, hogy két hete írtam alá a munkaszerződést, amely 3 hónap próbaidőt állapít meg.Május 6-án kezdek majd dolgozni. Azonban 2 napja tudtam meg, hogy terhes vagyok, ugyanis csináltam egy tesztet. (Előtte két nappal még negatív lett!) Orvos még nem igazolta, nemsokára megyek hozzá.A kérdésem az lenne, hogy köteles vagyok szólni a munkáltatómnak? Ha igen, mikor? 12. hétig úgy tudom, nem is szoktak szólni. Értem, hogy a törvény védi a munkáltatót is, viszont a szerződés aláírásakor nem tudtam a babáról, tehát nem vezettem félre a munkáltatót. Mi a teendőm? Mit javasolnak?

Segítségüket előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.04.28. 17:16

Az attól függ, mikor törlik a munkáltatódat. Nagyon azért nem kell izgulnod.

www.kbs-ugyved.hu

pikikutya # e-mail 2015.04.28. 14:19

Tisztelt Fórum!
2007 óta határozatlan idejű munkaszerződésem van. jelenleg 2 hónapos terhes vagyok(munkáltatóm felé bejelentve) és felszámolják a Kft.-t ahol dolgozom.
Az a kérdésem,hogy ebben az esetben fog járni nekem a Gyed? Válaszukat előre is köszönöm!

Emma15 # e-mail 2015.03.31. 10:45

Köszönöm a választ!

Jah elnézést, akkor kölcsönvevő cég.
Tehát akkor a bérbeadóm a munkáltatóm és akkor él a védettségem a kölcsönvevő cégtől független? Vagyis attól független él a védettségem a bérbeadómmal szemben, hogy az aktuális kölcsönvevő cég a próbaidő alatt elküldött?

A kölcsönbeadó cégnél 3 hónap próbaidő volt, ami természetesen már lejárt. Ők nem kötnek ki újabb próbaidőt, hanem az épp aktuális kölcsönvevő cégnél van próbaidő mint most is az a 6 hónap volt.

Köszönöm válaszát!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.03.31. 10:33

Szerintem kevered a fogalmakat. Munkaerő-kölcsönzőnek nincs alvállalkozója, nem is lehet neki olyan. Talán a kölcsönbe vevőre gondolsz.
A te munkáltatód a kölcsönző - nem köthetnek ki újabb és újabb próbaidőt, ha változik a kölcsönbe vevő személye.

www.kbs-ugyved.hu

Emma15 # e-mail 2015.03.31. 09:28

Tisztelt Szakértők!

Egy munkaerő kölcsönző cégnél vagyok jelenleg július 15.-e óta. Áthelyezések miatt több alvállalkozó is foglalkoztatott már, a legutóbbinál 6 hónapos próbaidő volt (amiből csak 2-3 hónap telt el), és múlthét csütörtökön azt mondták hogy másnap már nem kell mennem. Jelenleg 6 hetes terhes vagyok, és azt tudom hogy próbaidő alatt bármikor felmondhatnak, ha jól olvastam máshol akkor az alvállalkozóval jogviszony nincs csak munkavégzés. Azt mondta a cégem hogy néznek másik helyet, de egyenlőre ez még nem történt meg, így úgymond lógok a levegőbe.
A múlthét pénteki napom és a tegnap ami normál esetben munkanap lett volna az akkor sehogy nem lesz elszámolva? Arra nem kapok semmilyen pénzt?
Továbbá az érdekelne, hogy a terhességet még nem jelentettem be, ha jól tudom már nem is kötelező egyből, viszont arra lennék kiváncsi, hogy a bérbeadómmal szemben él e védettségem és fogok e kapni GYED-et és a többi juttatást? Közöljem e most a bérbeadómmal a terhességet vagy várjak vele még?

Köszönöm a választ!

Dödölle1 #   2015.03.26. 15:14

A kormányhivatalokhoz kerülnek április elsejétől a családtámogatási ellátások

2015. március 25. 16:58

A családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatok 2015. április 1-jétől a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek.

Így például az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, a nagycsaládosok földgázár-kedvezménye és a fogyatékossági támogatás, mely éves szinten csaknem kétmillió állampolgárt érint.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel, valamint a keresőképesség vizsgálatával kapcsolatos feladatok ugyancsak a kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek.

Az államigazgatás átalakításának elsődleges célja a hatékonyabb ügyintézés, és az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése. A szervezeti átalakulás az ellátások szempontjából nem jelent változást, a juttatások határidőben és változatlan összeggel kerülnek kifizetésre. Kedvező azonban az ügyfelek számára, hogy a családtámogatással összefüggő kérelmeket ezután nem csupán a megyeszékhelyen, hanem a lakóhelyükhöz közel, a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, a kormányablakokban és a települési ügysegédeknél is be lehet nyújtani.

A családtámogatással kapcsolatos kérelmek 2015. április 1-jétől letölthetőek itt, a kormányhivatal honlapján.

sortie #   2015.03.26. 13:03

Vivi0904 2015.03.21. 17:23
Tisztelt Szakértők!
6 hetes terhes vagyok. Operátor vagyok egy multi cégnél, ahol 3-4 műszakban dolgozom, tehát elkerülhetetlen az éjszakázás. Mik ilyenkor a lehetőségeim? Egyedül a veszélyeztetett terhességre hivatkozott táppénzt vehetem igénybe 9 hónapon keresztül? Illetve, ha igen, hogyan zajlik ez? 2 hetente kell mennem nőgyógyászhoz igazolásért, majd a háziorvoshoz a táppénzes papírért, azután a munkáltatóhoz leadni azt?
Válaszukat előre is köszönöm!

Nem, ha más okból keresőképtelen akkor azzal is felveheti az orvos. (8-as kód egyéb megbetegedés)

Igen, főszabály, hogy kéthetente igazolják a keresőképtelenséget. Igazolhatja a házi/kezelőorvos is.

Igen, azt követően a munkáltatónak kell leadni.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

erika2120 # e-mail 2015.03.26. 11:57

Köszönöm. Itt egy korábbi bejegyzés alapján nem ennyire egyértelmünek tünt a dolog. (kovasza 2015.03.05-i bejegyzése )Ott azt írta, hogy köteles foglalkoztatni a gyerek 2-3 éves kora között és csak a GYES lejárta után mondhatnak fel.- ezért bizonytalanodtam el...

pazs #   2015.03.26. 11:51

A felmondás elleni védelem csak akkor véd, ha gyereknevelés céljából fizetés nélküli szabadságon vagy.

erika2120 # e-mail 2015.03.26. 09:39

T Fórum!

Segítséget kérnék a következőekben:Kislányom jelenleg 2,5 éves, de tavaly január óta dolgozom, gyes mellett. A GYES gyermekem 3 éves koráig kerül folyósításra, ami 2015.08. közepén jár le. Jelenleg átszervezés miatt létszámleépítések vannak munkahelyemen. Kérdésem az lenne, hogy vonatkozik -e rám a ygermek 3 éves koráig felmondási védelem, vagy az a munka melletti gyes esetén már nem ?

Segítségüket köszönöm