üzemi baleset


attikusz # 2014.09.01. 18:56

Üdv.Vaczkor.
Köszi a kimeritő választ.Viszont arra a kérdésemre,hogy már az első műtűt sem sikerült a legjobban és azt követte még kettö teljesen feleslegesen, mivel még mindig nem tudok dolgozni, akkor ilyenkor mit lehet csinálni. Ki és hol rontotta el ? Mit csináltak rosszul, mivel már 2és fél éve nem sokat változtam? Lehet orvosi mű hiba? Ha igen akkor hova lehez fordulni? Erre kérek választ ha lehet.
Üdv.

vaczkor... # 2014.09.01. 09:41

attikusz 2014.08.31. 18:26

Üdvözlet. 2012.03.06-án combnyaktörést szenvedtem és ezt üzemi balesetnek elismerték. Rendesen megkaptam az 100%-os táppénzt 1+1 évig. Viszont a rehabilitációs intézet kiszámolta a jogviszonyomat visszamenőleg az utolsó 5 évből legalább 3 évnek kellett volna lenni .De mivel nem volt meg az 1065 napom így a 40%-omra nem kapok semmit. A furcsa nekem csak az,hogy 2012.03.06-tól 2012.10.31 beleszámolták a jogviszonyt az időbe de onnantol semmit. Tehát 2012.10.31-től milyen jogviszonyban állok és kivel, mert azóta volt műtétem,csavareltávolitásom,MR vizsgálatom stb. Ha nincs jogviszonyom akkor ki finanszirozza mind ezt.

Az egészségbiztosító finanszíroz minden a határozattal elismert üzemi balesetből eredő egészségügyi szolgáltatást (pl. műtétet) akkor is, ha időközben a dolgozó alapjogviszonya (pl. munkaviszony) időközben megszűnt.

Lásd.
1997. évi LXXXIII. törvény

51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.
(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

40% esetén 4. fokozatú baleseti járadékra jogosult.

Az ezzel kapcsolatos szabályozást szintén az Ebtv. tartalmazza.

Baleseti járadék
57. § (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

(2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

(4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították.

58. § (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelőena) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,

  1. a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
  2. a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
  3. a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

59. § (1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

(3) A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

(4) A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A havi átlagkereset megállapításánál

  1. a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet kell figyelembe venni,
  2. a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adójával).

(6) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

60. § (1) A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

(2) A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

(3) Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára - legfeljebb két éven át - újból jár.

(4) A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

A Tbj szerint:

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak
16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki

  1. megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

A furcsa nekem csak az,hogy 2012.03.06-tól 2012.10.31 beleszámolták a jogviszonyt az időbe de onnantol semmit.

Ez esetben kérdéseivel érdemes megkeresni a határozatot kibocsátó közigazgatási szervet, illetve élhetett volna a jogorvoslat lehetőségével.

attikusz # 2014.08.31. 16:26

Üdvözlet. 2012.03.06-án combnyaktörést szenvedtem és ezt üzemi balesetnek elismerték.Rendesen megkaptam az 100%-os táppénzt 1+1 évig. Viszont a rehabilitációs intézet kiszámolta a jogviszonyomat visszamenőleg az utolsó 5 évből legaláb 3 évnek kellett volna lenni.De mivel nem volt meg az 1065 napom igy a 40%-omra nem kapok semmit. A furcsa nekem csak az,hogy 2012.03.06-tól 2012.10.31 beleszámolták ajogviszonyt az időbe de onnantol semmit.Tehát 2012.10.31-től milyen jogviszonyban állok és kivel, mert azóta volt műtétem,csavareltávolitásom,MR vizsgálatom stb.Ha nincs jogviszonyom akkor ki finanszirozza mind ezt.
Ehez kapcsolódóan mit lehet tenni ha az első műtét nem úgy zajlott le ahogy elő van írva.Combnyaktörést hat órán belül műteni kell, az enyém kb.15-16 órával később volt.
Szintén ehez kapcsolódva a beültetett két csavar közül az egyik egy centivel hosszab volt mint a másik ,ráadásul ez minden lépésnél fájdalommal járt.Ezt az első műtétet Makón végezték,és debrecenben vették ki a hosszabbik csavart hat hónap múlva.Perelhetem én ezért Makót visszamenőleg, vagy felejetsem el. Eddi már három műtéten estem át pedig még egy is elég lett volna. A lényeg az ,hogy azóta sem tudok dolgozni egyik szakmámban sem.Csak papirzacskót ragaszthatok.