Munkavállalói rendkívüli felmondás


Kata30 # 2014.04.29. 13:14

A cég ügyvédje szerint az alábbiakat kell kifizetni a munkavállaló részére:

  • a felmondásig a bérét
  • a ki nem vett szabadságát pénzben megváltva
  • a felmentési időre, azaz a felmondási idő felére járó távolléti díjat az MT. 70.§ (3) bekezdése szerint
  • végkielégítés nem jár

A harmadik pontot nem értem világosan....

Köszönöm előre is a válaszokat.

pazs # 2014.04.29. 12:08

Ki mondta, hogy 15 napot kell fizetni és nem 30-at?

Kata30 # 2014.04.29. 11:35

Értem, hogy nincs felmondási idő és nincs ennél fogva felmentési idő sem, de ki kell részére fizetni a felmentési időre járó távolléti díját az Mt szerint. Ez a kérdés, hogy ezt miért kell és miért 15 napot kell kifizetni. ???
Bocsánat, nem fogalmaztam érthetően.

ObudaFan # 2014.04.29. 11:32

Nincs mi alól felmenteni a munkavállalót, ha egyszer azonnali hatállyal mond fel, a kérdésnek nincs értelme.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.04.29. 11:27

Pardon?

Kata30 # 2014.04.29. 11:07

Kedves Fórumozók,

Munkavállalói rendkívüli felmondással összefüggésben kérném a segítséget.
Alapesetben a munkabérén kívül jár végkielégítés, illetve a törvény szerint a felmentési időre távolléti díj.
Munkavállalói felmondás esetén nem kötelező felmenteni őt a munkavégzés alól csak akkor, ha a munkáltató mond fel. Ez esetben miért 15 nap felmentési idő jár (Mt. 70.§ (3) bek. szerint) és miért nem 30 nap a teljes felmondási idő után? Továbbá akkor is csak 15 nap jár, ha a munkavégzés időtartama miatt a felmondási ideje több lenne, mint 30 nap?
A segítséget előre is köszönöm!

Mama2011 # 2014.04.16. 13:36

Már tavaly decembertől táppénzes állományban vagyok. A munkahelyem fizetésképtelenség miatt már a tp. állomány előtt sem fizette ki több havi munkabéremet. Az a kérdésem, ha keresőképes leszek, azonnali hatállyal megszüntethetem-e a munkaviszonyomat a 2013. évben ki nem fizetett munkabérekre hivatkozással? Ilyen esetben követelhetem-e a felmentési időre járó bért és a végkielégítést?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.04.16. 09:41

Ez nyilván nem szolgálhat azonnali hatályú felmondás indokául.
De miért nem mondtál fel jogszerűen? Azóta már eltelt volna a felmondási időd egy része.

Tipli # 2014.04.15. 19:52

Tisztelt Szakértők!

Munkahellyel is kapcsolatos!
Albérletben laktam 2 évig. A szerződés nem az én nevemen volt,hanem az akkori páromén.Szakítottunk. Mivel május 3-ig szólt a szerződése,addig kénytelen volt maradni és én is nyugodtan keresgéltem. Viszont a tulajdonos szerzett új lakót,akik már most jöhetnének,így borult a nyugalom és a lakhatásom, mivel exem így "elengedi" a tulaj és én váltam az első számú akadállyá! Mivel évek óta munkahelyet is szeretnék váltani,találtam a mostanitól 200km-rel odébb egy új állás és szálláslehetőséget,ahol szabadságom alatt próbaidőn vagyok. Mivel az albérletből mennem kell,nem fogok tudni bejárni a régi munkahelyemre - az lenne a kérdésem, hogy ezzel a valós 2 indokkal kérhetem-e az azonnali felmondásomat?
Ha a munkáltató nem egyezik bele és nem megyek be dolgozni, mi lenne a következménye?
Válaszukat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2013.11.21. 08:29

Szondáztatni mindig lehet. A többiről meg magad is tudod, hogy badarság.

vi555555 # 2013.11.21. 04:40

Bocsánat még hozzátenném, hogy a dolgozó már évek óta dolgozik ezen a munkahelyen, de soha nem tapasztalt főnöke nála jogellenes magatartást munkavégzése alatt.

vi555555 # 2013.11.21. 04:31

Ha egy közoktatási intézményben az igazgató egy névtelen telefonáló beszámol arról, hogy egyik kollegája állítólag erkölcstelen életet él,alkoholista, akkor elbocsájthatja-e a dolgozóját ill. alkoholszondás vizsgálatot alkalmazhat-e az igazgató?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.11.11. 19:24

Szerintem nem. De a rendes felmondást nem kell indokolnod.

skiny # 2013.11.11. 10:17

Tisztelt Hölgyem/Uram!
Azzal a problémával fordulok Önökhöz,hogy mi a teendőm abban az esetben ha a munkáltatóm hónapról-hónapra elmarad a fizetési határidőtől.A fizetési határidő minden hónap 10-e.Később kapjuk meg,mint a munkaszerződésben leírt dátum,mindig kitalál valamiféle indokot... Azonnali hatályú felmondáshoz elég indoknak bizonyul?Jogomban áll-e 11-én nem bemenni dolgozni vagy addig nem végezni munkát amíg meg nem kaptam a munkabéremet?Vagy inkább keressek másik munkahelyet...
Köszönöttel
Skiny

Scientia # 2009.08.20. 12:59

Üdvözletem!
Új munkahelyet találtam amit rövidesen el kell foglalnom.
A munkáltatómmal közöltem a felmondási szándékomat, kérve hogy tekintsen el a felmondási időtől. Ezt elutasította és közölte, hogy a teljes időre igényt tart. Úgy éreztem más megoldásom nem maradt és benyújtottam a rendkívüli felmondást. A felhozott indok az, hogy a munkabérem rendszeresen késik (számlakivonatokkal tudom igazolni) illetve az, hogy a járulékaimat hónapok óta nem kaptam meg.
A felmondásomat átvette, de nem írta alá és nem iktatta. Az igazolásaimat se adta ki. Azt mondta, hogy nem fogadja el a felmondásomat és felmondási idő felét ledolgoztatja.
A következő kérdéseim vannak:

  1. Érvényes a felmondásom?
  2. Mit tehetek, hogy az irataimat megkapjam?
Kála # 2007.07.19. 05:05

A jelentős mérték itt szerintem az egy év.
Az ok-okoztai összefüggés problémáját azért nem értem, mert a rendkívüli alapja az, hogy:

  1. munkaviszonyból származó
  2. lényeges kötelezettségét
  3. szándékosan/vagy súlyos gondatlansággal
  4. jelentős mértékben megszegi.

Azaz itt sehol nem ír elő okozati összefüggést. Ami esetleg vitatható a konkrét esetben az a 2., vagyis, hogy ez lényeges kötelezettség-e vagy sem.

A b) pontos indoklás pedig azért nem játszik, mivel itt munkaviszonyon belüli magatartásról van szó, a b) pont pedig az egyéb magatartásokra vonatkozik.

DR.K. # 2007.07.18. 22:27

Kála!

Nem vitatom, hogy a munkáltató minimum gondatlan magatartása felmerül ebben az ügybe. Azt akartam pusztán boncolgatni, hogy a jelentős mértékű kötelezettségszegés - mint törvényi feltétel - fennáll-e. Arról az oldalról közelítettem meg, hogy a kötelezettségszegés mértékénél figyelembe kell venni - szerintem -az ezzel okozott hátrány ill. érdeksérelem mértékét is.

Egyébként ez a munkáltatót terhelő, a munkaviszonyból származó kötelezettség. A kötelezettségszegés azonban nincs feltétlenül kihatással a munkaviszonyra (én az ok-okozati összefüggést hiányolom).

Kála # 2007.07.18. 17:17

dr. k
A munkáltató nem fizette a járulékot - ezt vagy szándékosan tette, vagy minimum súlyos gondatlansággal (több mint egy éves időtartamon keresztül ugyanis nem hinném, hogy el lehet felejteni a befizetési kötelezettséget).

Ami az előzetes egyeztetési kötelezettséget illeti: a munkáltatói rendkívüli esetén a védekezés biztosításának kötelezettségét a jogszabály írja elő, a joggyakorlat mégis kimondta, hogy pusztán ennek elmaradása miatt a felmondás nem lesz jogellenes.

Ahogy már írtam, ha a munkáltató nem fogadja el, attól még a jogviszony megszűnik, csak a megszűnés módja lesz más - és alapesetben a munkavállaló fordulhat bírósághoz, hogy az mondja ki a jogszerűséget.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.07.18. 13:28

dr.k
persze rendesen bevalotta csak a befizetése késett
én a munkáltatót képviselem
végig azon gondolkoztam hogy ez munkaviszonyból származó köteleztség e? és mennyiben befolyásolja a munkaviszonyt? és valóban az egyeztetést az együttműködést hiányoltam.... ez adott esetben a jogszerütlenséghez is vezethetne a munkavállaló részéről... ráadásul ha figyelmbe veszük hogy ő is saras a károk miatt ...
ilyenkor mit csináljon a munkavállaló írja meg hogy nem fogadja el és kiséreljen meg egyeztetést, megállapodást, stb. és várja hogy bepereli amunkavállaló?
ha a munkáltató nem perel -jogszerütlenség megállapítására- attól még nem lesz jogszerű a felmondás ?

DR.K. # 2007.07.18. 13:20

Az álláspontom egyébként arra az esetre vonatkozott, ha a bevallott bér után nem teljesítette a járuléékfizetést a munkáltató.

Ha azonban be sem vallotta a kifizetett bért (tehát pld. kevesebb járulékot vallott be és fizetett be, mint a bér után kellett volna), akkor már szándékos, súlyos jogsértést valósított meg, és szándéka - többek között - a munkavállalónak okozandó joghátrány volt.

DR.K. # 2007.07.18. 13:16

Kedves Csillag!

Csak megjelöltem azokat a támadási felületeket, amelyeket én a munkáltató helyében kihasználnék. Mivel nem ismerem egészében az ügyet, ezért csak gondolatébresztőnek szántam a fentieket.

Tehát:
gyűjts ellenérveket velem szemben, egy munkaügyi perben szerintem ui. a fenti kérdések előjöhetnek.

Tisztelettel:

kocsismiklosdr@citromail.hu

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.07.18. 13:08

dr.k
szóval azt mondod hogy a munkáltató joggal vitathatja a felmondást?

DR.K. # 2007.07.18. 12:48

Én azért elgondolkodnék azon, hogy az alábbi feltételek megállnak-e:

96. § (1) A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

  1. a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  2. egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Az a) pont szerinti vétkességi felelősség nem feltétlenül áll meg. A munkavállalót itt kár érte ugyan, de ez másképp is orvosolható, és a "jelentős mérték" különösen fontos itt.

Jelen esetben a munkáltatónak jogszabály (Tbj.) szerinti elszámolási kötelezettsége áll fenn a munkavávalló nyugdíjpénztára felén.
A munkavállalót eddig ért kár miatt a kártérítés címén megítélhető összeg - szerintem - az az elmaradt magánnyugdíjpénztári befektetési hozam, amely jóvá lenne írva munkavállaló nyugdíjszámláján, ha a fenti befizetés nem marad el.

Kérdéses a kár miatti megtérítési kötelezetség esedékessége. Szerintem ui. akkor lesz esedékes, amikor a nyugdíjjogosultság alapján megnyílik a pénztár felé támasztott munkavállalói nyugdíjfizetési igény. (magyarul: majd ha nyugdíjba megy.)

Tehát: milyen kár is keletkezett itt?

Kérdésem: a munkáltatói magatartás szerintetek minősíthető a b) pont szerint (azaz: ellehetetleníti a munkaviszony fenntartását? )

Szerintem: amennyiben elzárkózik a jogszerűtlen helyzet orvoslása elől (megtagadja a visszamenőleges járulékbefizetést), akkor igen.

Az együttműködési kötelezettség azonban mindkét felet terheli - ebben az esetben is.

kocsismiklosdr@citromail.hu

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.07.18. 11:44

Köszi Kála
Mondjuk az elgondolkodtató hogy a netto munkabér fizetési kötelezettségének eleget tett rendszeresen de a bruttónak nem max ezért lehet alapos a felmondás /ha ez is bérfizetésnek tekintethető?/

Persze tudom mert folyamatos mulasztás estében másképpen számolják a határidőt

  • amúgy munkáltatói felmondásnál /ha az jogszerűtlen/ azt tudom hogy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg a jogviszony de itt akkor úgy látszik a rendkívüli felmondással függetlenül attól hogy az jogszerű vagy jogszerűtlen-

amúgy a munkáltató is kirúghatta volna bármikor a károkozásokra tekintettel
vht alapján záradékolható kártérítési határozta nem volt de felszólítás történ ami alapján a munkavállaló 2/3 részét megfizette a kárt ezzel pedig beismerte a károkozást is
az más kérdés hogy a munkavállalót köti a tanulmányi szerződése és ha neki mondanak fel szankciósan akkor pedig ő fizethet
az tiszta sor hogy adott esetben köteles vagyok kifizetni a jutatását majd beperelhetem hogy fizesse vissza a kárt /agyrém/

amúgy így ezeket is figyxelembe véve /ezt h nem fizetiktudta korábban is + inogott a lába latt a talaj+tanulmányi szerződés kötelezettségei / nem tekinthető jóhiszeműnek sem ez pedig Mt. 3 § (1)

Egy ilyen esetben nem kellett volna a munkáltatóval elsősorban egyeztetést megkisérelnie?

a további menet az úgy néz ki hogy ha nem fogadja el a munkáltató –és nem fizeti ki a felmondási időre számított átlagkeresetet - akkor a munkavállalónak kell keresetet indítania a felmondás jogszerűségének megállapítása végett+ követelésének érvényesítése végett?
Erre is vonatkozik a 30 napos kereset indítási határidő vagy az elévülési idő ? /az összes jogesetben a munkavállaló a felperes ezen ügyekben ebből gondolom igen/

És 1 másik keresetben indíthat a munkáltató itt már tuti 30 napos határidőn belül a jogszerűtlenség megállapítása és szintén a felmondási idővel kapcsolatos kárátalány érvényesítésére keresetet? Ha ezt nem teszi meg önmagában ez a tény attól még nem teszi jogszerűvé a felmondást ?

Mondjuk az elgondolkodtató hogy a netto munkabér fizetési kötelezettségének eleget tett rendszeresen de a bruttónak nem max ezért lehet alapos a felmondás

Dr.Attika # 2007.07.18. 11:09

A tudomásra jutástól számított 15 napot el lehet bukni. Az egyév az objektív határidő.