Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


MUNKA BALESET.

Zengőbérci #   2018.03.13. 14:33

papp.aniko0114 2018.03.13. 13:21

Tisztelt Szakértők!
Segìtséget szeretnék kérni az alábbi ügyben.
Pár napja a munkahelyemen megcsúsztam és meghúzódott/megrándult(nem tudom még pontosan) a derekam. Fel is lett véve a jegyzőkönyv. Azután elmentem a háziorvosomhoz, akitől kaptam beutalót szakrendelésre. (Oda most fogok elmenni)
Csakhogy a derekammal már korábban is voltak gondok, igaz a másik oldalon. De erre hivatkozva a munkáltatóm azt mondta, hogy nem illet meg az emelt összegű táppénz.
Valóban ìgy van?


T. Kérdező!

Mindenekelőtt a munkabavégzés közben bekövetkezett minden balesetet, így az elcsúszásos baleseteket is a munkáltatónak ki kell vizsgálni, a körölményeket és a tényeket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Azt, hogy Ön jogosult-e TB szempontból baleseti tápénzre, illetve hogy a baleset elismerhető-e TB szempontból üzemi balesetnek nem a munkáltató, hanem a TB szerv jogosult eldönteni, döntését alakszerű határozatba kell foglalni megjelölve a döntést megalapozó jogi normákat. Ezen túlmenően a döntést indokolni is kell, illetve kell biztosítani jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget is megjelölve, hogy mennyi időn belül, kihez és hogyan fordulhat jogorvoslatért.

Egyebekben:

1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

A hatályos jogszabály szerint a baleset ismérve, az egyszeri, hirtelen, külső hatás.
217/1997 (XII. 1.) Korm rendelet 1. § m) baleset: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz,
Az irányadó bírói gyakorlat szerint a megemelés, megroppanás, megrándulás nem minősül balesetnek, mivel az a dolgozó belső, alkati adottságának a következménye.

Más a helyzet akkor, ha a megemelés azért következik be, mert hirtelen nagy súly nehezedik a testére. Pl. Zongora szállítás közben az egyik munkás megbotlik és a ráeső teher a többiekre nehezedik.

Álláspontom szerint ugyanilyen, ha a megcsúszás következtében az izmok szakadnak...

Ha a sérülés külső hatás hiánya miatt nem minősül balesetnek, úgy az munkabaleset, tb. szempontból pedig üzemi baleset sem lehet.

(Ennek egyenes következménye, hogy baleseti táppénzre sem jogosult.)

Dönteni az eset összes körülményeinek a figyelembevételével a TB szervnek kell.

Az alábbi linken olvashat egy jogesetet, illetve fellebbezést.

Első fokon a MÁK, mint a közszféra TB kifizetőhelye a saját dolgozójának a balesetét is elutasította hasonló indokkal, majd miután megfellebbeztük azt a másodfok (egészségbiztosító) megváltoztatta az 1. fokú döntést, a balesetet munkabalesetnek elismerte, a baleseti táppénzt kiutaltatta.

A fellebbezés TB ügyekben ingyenes, költség és illetékmentes, azaz kedvezőtlen döntés esetén érdemes élni vele.

A hivatkozott eset itt olvasható:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Fellebbezés minta üzemi baleset elutasítása miatt

….. Megyei Kormányhivatal
Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya
Város
Utca, házszám
Irányítószám
Tárgy: jogorvoslati kérelem

Tisztelt Főosztályvezető Asszony/Úr!

Hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. szakaszában foglaltakra, amely szerint az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja, valamint az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdésében foglaltakra, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan közigazgatási döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti a Magyar Államkincstár ….. Igazgatósága által …-án keltezett, de csak …-án, kézbesített, ….. Irodavezető Asszony által kiadmányozott, …. ügyintéző által készített …… iktatószámú határozatot

m e g f e l l e b b e z e m.

Az elsőfokú hatóság a fent hivatkozott elutasító határozatot arra alapozza, hogy az esemény nem meríti ki az 1993. évi XCIII. törvény 87.§. szerinti baleset fogalmát.

A fenti határozatnak a rendelkező részét, valamit annak rendkívül rövid, az ezzel kapcsolatos OEP Főigazgatói utasításnak nem megfelelő indokolását –az alábbiak figyelembevételével- vitatom, azzal nem értek egyet, kérem, hogy az elsőfokú döntést felülvizsgálni, az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítani, a baleset üzemiségét elismerni, a baleseti táppénz ellátásomat haladéktalanul kiutaltatni, a jogszerűtlen döntésből, illetve késedelmes ügyintézésből eredő káromat megtéríteni, az Ebtv. szerinti kamat kiutalása tárgyában intézkedni (Ebtv. 61.§. (7), Ebtv. 69.§), az első fokon eljáró kifizetőhely gyakorlatát felülvizsgálni, a baleset üzemiségének elbírálása tárgyában a kifizetőhelyet kioktatni, a jogsértő állapotot megszüntetni szíveskedjen.

A határozat hiányosságai:

1. A határozat nem tartalmazza, hogy a fellebbezés illetékmentes. (Ebtv. 75/A. §.)

2. A határozat indokolása nem tartalmazza, hogy a kifizetőhely mely bizonyítékokat fogadta el, mely bizonyítékokat nem vett figyelembe, ez utóbbi esetben annak mi volt az oka? (Ket. 72.§. (1) ea), eb)

Az eljárás során be nem tartott anyagi és eljárásjogi szabályok.

Az igény bejelentése …-én történt, az érdemi határozat viszont csak …-i, azaz 3 hónappal későbbi keltezésű, miközben az eljárás nem lett a Ket. és az Ebtv. által előírt módon felfüggesztve, illetve az ügyintézési idő sem lett meghosszabbítva. (Vhr. 39.§, Ket. 33 .§)

Ezzel azon túl, hogy nem lett betartva a Ket, az Ebtv, valamint a Vhr. vonatkozó szakasza –tekintettel arra, hogy a késedelem a biztosított megélhetését, családjának létfenntartását veszélyeztette- sérült a jogbiztonság és fennállt az alkotmányos visszásság is.

(Alaptörvény XXIV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részlehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.)

A fent megjelölt anyagi és eljárásjogi szabálytalanságokon túl a döntést sem jogi, sem szakmai szempontból sem tartom megalapozottnak, álláspontom szerint ugyanis az első fokon eljáró kifizetőhely nyilvánvalóan hibás gyakorlatot folytat az elcsúszásos balesetek elbírálása során, mivel nem veszi figyelembe az irányadó szakirodalom, valamint ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének, illetve az egészségbiztosítási pénztárak hasonló ügyekben folytatott gyakorlatát.

Előbbi szerint (ELTE ÁJK jogász és társadalombiztosítási szakokon jegyzetként használt, az ELTE Munkajogi Tanszékén oktató tanárok, Dr. Jakab Éva és a Molnárné Dr. Balogh Márta által írt Baleseti Biztosítási c. tankönyv -ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézet, Rejtjel Kiadó Budapest 2004.)

 „a hatás akkor tekinthető az emberi szervezeten kívülinek, külsőnek, ha az nem belső indíttatású” …. (21. oldal)

 „az üzemi baleseti sérült közrehatása a baleset üzemiségének elismerése szempontjából szintén nem releváns” (24. oldal)

 „üzemi baleset, munkabaleset történik akkor is, ha a munkavállaló a munkáltató által biztosított üzemi, munkahelyi étkeztetés (büfé, ebédlő, automata) igénybevétele során megsérül….. ilyen eset például, ha valaki elcsúszik a lecsapódott zsírgőz miatt csúszós étteremben”…. (25. oldal)

Fentiek szerint tehát az elcsúszás beletartozik a baleset, így a munkabaleset, társadalombiztosítási szempontból pedig az üzemi baleset fogalmába, azaz esetemben –álláspontom szerint- jogszerűtlenül járt el a közszféra központi kifizetőhelye (Magyar Államkincstár…. Megyei Igazgatóság Illetmény-számfejtési Irodája) akkor, amikor a baleseti táppénz iránti igényemet arra hivatkozva utasította el, hogy az nem felel meg az Mtv. előírásainak.

A konkrét esetben ugyanis a folyosó a lengőajtótól a folyosó végéig (a páternoszter irányában) rendkívül csúszós járólappal van ellátva, ami pormentes időben is balesetveszélyes, a kérdéses napon azonban a járófelület azon túl hogy poros volt az ügyfelek által felhordott nedves sárral is szennyeződött.

Hasonlóképpen az ENSZ ILO, illetve az Európai Munkavédelmi Ügynökség is következetesen balesetnek minősíti az elcsúszást, sőt ez utóbbi szerv szerint a tagállamokban ez a leggyakoribb, három napot meghaladó munka kieséssel járó munkabaleset.

Azt, hogy balesetet kiváltó ok lehet az elcsúszás a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója is tartalmazza, illetve nevesíti, ezért érthetetlen a számomra, hogy az elsőfokú hatóság az igényemet miért utasította el, illetve ehhez miért volt szüksége 3 hónapra?

Itt utalnék a KMREP 2009 februárjában kelt Kifizetőhelyi tájékoztatójára, amely szerint a felfüggesztés, határidő hosszabbítás, valamint az ügyfelek erről történő tájékoztatása rendkívül fontos, ugyanis ennek elmaradása a 30 napos ügyintézési idő be nem tartása aggályos, mivel az ügyfelek így nem tudják, hogy mi okozta a késedelmes ügyintézést?

Szintén erre utal az ombudsmannak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos, OBH 135/2008 számú jelentése, amelyben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok (az egészségbiztosító és a Kifizetőhelyek) az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Tekintettel arra, hogy a határozat nem nevesíti azt, hogy mely okmányok nem alkalmasak a bejelentett baleset üzemi jellegének az igazolására, illetve mivel okmánypótlásra vonatkozó felhívást nem kaptam, továbbá mivel a baleset körülményeinek a kivizsgálása a foglalkoztató feladata, nem pedig a biztosítotté jelzem, hogy a baleset tényét a jegyzőkönyvben szereplő …. kolléganőn kívül mások is látták, azt szükség esetén további írásos tanúvallomásokkal is igazolni tudom, továbbá mivel a baleset egyértelműen a munkahelyen, munkavégzés közben, akaratomtól függetlenül, hírtelen, külső hatásra történt, azaz megfelel a jogszabályi feltételeknek kérem, hogy a határozatot felülvizsgálni, számomra kedvező döntést hozni, illetve a fenti kéréseimnek helyt adni szíveskedjen.

Köszönettel

Dátum

aláírás

Megjegyzés: Ezen fellebbezés még a Ket. szakaszaira hivatkozik. Pártunk és Kormányunk időközben a Ket. helyett új közigazgatási eljárásjogi törvényt alkotott és nyújtott be az Ogy. részére, amely 2018.01.01-től hatályos, Ákr. (2016. évi CL. törvény
az általános közigazgatási rendtartásról) néven.

papp.aniko0114 # e-mail 2018.03.13. 13:21

Tisztelt Szakértők!
Segìtséget szeretnék kérni az alábbi ügyben.
Pár napja a munkahelyemen megcsúsztam és meghúzódott/megrándult(nem tudom még pontosan) a derekam. Fel is lett véve a jegyzőkönyv. Azután elmentem a háziorvosomhoz, akitől kaptam beutalót szakrendelésre. (Oda most fogok elmenni)
Csakhogy a derekammal már korábban is voltak gondok, igaz a másik oldalon. De erre hivatkozva a munkáltatóm azt mondta, hogy nem illet meg az emelt összegű táppénz.
Valóban ìgy van?

cincinnatus #   2018.03.06. 14:12

Némi kiegészítés:

A járdák állapotáért az Önkormányzat felel.

Az egészségbiztosító -ha valóban a járda állapota miatt szenvedett balesetet- az alábbi jogszabály alapján fogja az Önkormányzattól az Önnel kapcsolatban felmerült összes egészségügyi ellátást (orvosi ellátás, táppénz, esetleges műtét stb.)megtéríttetni.

Ebtv. 68. § (1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős – kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet –, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2) A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

(3) A 66. § (3)–(6) bekezdése, a 67. § és az (1)–(2) bekezdés alapján megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

nonolet # e-mail 2018.03.03. 23:17

Éva1958

Mivel
NEM a munkahelyen/munkavégzésközben történt
így NYILVÁN NEM a munkaadód a károkozó!
Így nem tőle kell a kártérítést kérni...

Hanem attól!!! akié a járda, aki a gödörért felelős.

- -

Más kérdés, hogy jófejségből akár adhatnának is, ha már kérted.
Viszont kiismerted őket, hogy miféle cég-emberek...

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.03.03. 20:56

Mi a baj azzal, ha útibaleset? Menj táppénzre, százszálékosat fogsz kapni.

www.kbs-ugyved.hu

Éva1958 # e-mail 2018.03.03. 20:35

Kérdésem lenne a következő.
Éjszakás műszakba mentem de sajnos a gyár előtt elestem.
Meg néztük másnap a helyet hogy hol estem el.
Sajnos a járda meg van süllyedve, lejtős, közvilágítás meg az sajnos nem sokat világít.Januárban csináltattam szemüveget ,mivel utcán is kell hordanom, és a munkához is kell.(20 ezer, ft, volt)Az arcom összetörtem, szemüvegem tönkre ment.Nem voltam beteg állományban, pedig nagyon fájt és fáj a kezem most is.Sajnos még próba idős vagyok, így jártam dolgozni. A sebek le voltak ragasztva az arcomon.Most vették fel a jegyzőkönyvet.
Kértem hogy legalább a szemüvegbe pótoljanak valamennyi összeget, mivel másik lencsét kellett csináltatni bele.Azt a választ kaptam hogy nem tudnak adni kártérítést mivel a balesetem "UTIBALESET".Kérdezem én szerintetek ez helyén való?Köszönöm a választ.Éva