Jogi tanács kérése

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van egy Kft-nk ,mely egy kereskedelmi egység,.Továbbá a Kft-nek van egy ingatlana ahol a tevékenységét folytatja. Most a kft -t szeretnénk a gyerekeinknek átadni és az ingatlant kivenni a kft tulajdonából és azt is a gyerekek nek ajándékozni. most 3-év elteltével jön a szomszéd,hogy az építkezés alatt az udvara megsérült. Kérdésem amennyiben a leírtak szerint a gyerekekre íratjuk az ingatlant és a kft- is az Ő tulajdonuk lesz a szomszéd követelhet e kártérítést a gyerekeken. Akkoriban az építtető a kft-volt. Szerintünk nem az építkezés miatt keletkezett kár az udvaron.(mi nem használtuk az udvart).
Másik kérdés ilyen esetben kell -e illetéket fizetni az ingatlan ajándékozásánál és a Kft-lehet e ajándékként a gyerekeknek adni??
Zsuzsa

Tisztelt Fórumozók!
A következők miatt kérném véleményüket: Közös ingatlanom van a volt férjemmel, az összes közmű az én nevemen van. Nem lakom már a házban és szeretném ha nem lennének az én nevemen a mérőórák. A kérdésem az, hogy a volt férjem nélkül át lehet-e az ő nevére íratni ezeket?
A segítségüket előre is köszönöm!
Annamária

Kedves Ildi Mama.Kérdése eléggé összetett ezért általánosságban tudok válaszolni felvetett problémáira.
Az elévülést esetében megszakította a perújítási peres eljárása függetlenül az eredménytől a jogerőre emelkedés napjától újból elkezdődött az elévülési idő három éve. Nincs külön elévülése a vagyoni és nem vagyoni kártérítési igénynek. Azok kártérítési perekként vannak nyilvánítva. A tájékoztatásából az tűnik ki hogy elévülés ügyében nem megállapítható.De javaslom egy ügyvédet keressen fel az iratokkal aki áttekintve tud konkrétan választ adni ügyében.

Gyakorlatilag minden olyan igényre vonatkozik, amelyben egyáltalán felmerülhet elévülés.

Az ügy rövid ismertetésével kérem segítségüket. A rokkant nyugdíjam és az elvárható átlagkeresetének különbözetére, mint keresetveszteségi kártérítésre 2002. év dec. 10. től lettem jogosult. ezt 2004. év márciusában kaptam kezeimhez ezt a bírói utalványt. 2004. III. 22. én jogerős ítéletében a munkaügyi bíróság elutasította vagyoni kárigényemet, azzal hogy az Mt 177.§ előírásai nem teljesültek ugyanakkor ugyanebben a perben a bíróság okozati összefüggésben okozott betegségekre nem vagyoni kárt ítélt meg. 2006. évben állapotrosszabbodás miatt perújítást indítottam a keresetveszteségem megtérülésére. Indokolásul arra a tényre hogy az I fokú bíróság nem bírálta el a 67% rokkantságomat amire a keresetveszteségemet igényelhettem volna, ha elbírálta volna akkor részemre kedvezőbb ítéletet hozott vola. A bíróság a perújítási kérelmemet elutasította, s szintén nem vagyoni kárt ítélt meg részemre 2009. IX 12. én jogerős ítéletében. Kérdésem az hogy ez a perújítási eljárás is megszakította e az elévülési időt? A vagyoni káraimat, a keresetveszteséget tudom e érvényesíteni, azért mert csak nem vagyoni kárt ítélt meg a bíróság és ez esetben csak a nem vagyoni kárigénynek az elévülését szakította meg? Megtisztelő tanácsaikat köszönöm.

Ildi mama, egyszerűbb lenne megmondani, mi történt.

Tisztelt tanácsadó ügyvédek! Hogyan értelmezzem azt hogy az elévülést megszakítja a bírósági eljárás is és jogerőtől ismét elkezdődik az elévülési idő.Mire terjed ez ki, milyen esetekre vonatkozik?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi ügyben kérnék segítséget, hova forduljak.
2011.decemberben egy csomagszállító cég Angliába vitt csomagot Karácsonyra a lányomnak,Átadáskor kifizettem a 11.000 Ft szállítási díjat, kaptam rendes szállító levelet tehát ez rendben volt.Kint felhívták a lányomat hogy baj van, mert feltörték az autót és fele csomag elveszett, de biztosítva van a szállítmány, a kinti rendörség jegyzőkönyvet vett fel, ha hazaérnek mennek a biztosítóhoz,sajnálják a dolgot, amint van fejlemény jelentkeznek,
Gondolhatja mit érzett az egész család.
Kb.januárban szóltak, hogy a biztosítónál elindult a dolog, várják az angol rendörségi papírokat,Februárban bankszámlaszámot kértek, ha a biztosító fizet oda fog utalni,Sokáig semmi, elkezdtem keresni a Céget.Már nem volt honlapjuk, de elértem telefonon Őket.Azt mondták a biztosító miatt húzódik az ügy rendörség lezárta az ügyet.Megtudtam az Allianz biztosító intézte a kártérítést még a kárszámot is megtudtam,Innen kezdve meghalt az ügy, mert a biztosító csak a cégnek ad felvilágosítást, mert vele vannak szerződve,a Cég meg a biztosítóra mutogat.Írtam a fogyasztó védelemnek, semmi válasz.Úgy érzem az igazi károsult nem a cég hiszen Ő megkapta a szállítási díjakat, de nem teljesítette amit vállalt.Azt mondták a biztosítónál, kérjek a Cégtől kártérítést.Szóval elveszett a csomag amelyben nem 2 Ft érték volt illetve úszott a szállítási díj is, a csalódásról már nem is beszélek amit okoztak.Nem akarom annyiban hagyni az ügyet, Ön szerint mit tehetek?
Válaszát előre is köszönöm.

Jó napot kívánok! Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e bejelentési kötelezettségem a földhivatal felé (esetleg a bank felé), abban az esetben, ha tudomásomra jutott, hogy a férjem hamis adatok közlésével (vagy letagadta, hogy felesége van, vagy hamis nyilatkozatot vitt a nevemben), az életközösségünk megszakadása előtt felvett egy általa vásárolt lakásra, tehát nem a közös tulajdonunkra nélkülem 6 millió jelzáloghitelt, amit ugye a bevonásom nélkül nem tehetett volna meg, ráadásul egyedül kezes nélkül, úgy hogy egy időben felvett 3 millió személyi kölcsönt is másik banktól, szintén kezes nélkül, most kaptam meg az első bírósági tárgyaláson a papírokat, mert válóper folyik. Itt van a kezembe egy csomó papír, ezerszer elolvastam és nem értem, hogy kaphatott egyébként ennyi kölcsönt kezes nélkül 50 évesen? Én is adóstárs vagyok ebben az esetben? Mert jelen pillanatban még házastársak vagyunk. Nagyon köszönöm a választ.

Bemenni nem mehetsz be, ha nem akarják. Azt követelheted, hogy ami a tiéd, azt adják ki. Ezt akár bírói úton is követelheted.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szüleimtől kb egy éve elköltöztem (34 éves vagyok). Pár személyes tárgyam ott maradt. A hétvégén, mikor otthon voltak elhoztam még néhány dolgot, de nem mindent. Mikor elmondtam nekik, hogy ezt a bútort a testvéremnek! viszem, mert nekem nem kell, teljesen kiakadtak, és még este kicserélték a zárat, hogy innen többet semmit nem vihetek el. Joguk van ehhez? Én mit tehetek, hogy újból be tudjak menni a saját kulcsommal? Tehetek egyáltalán bármit is? Nagyon rosszul esik amit csinálnak.
Köszönöm megtisztelő válaszukat

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. 1 évvel ezelőtt barátnőm részére, de saját nevemre hitelt vettem fel, autóvásárlás céljából.Tehát én csak a nevem adtam az egész hitelfelvételhez. Papírt egymás között nem írtunk, teljesen megbíztam a barátságunkban. Sajnos a részleteket már nem fizeti. A kérdésem az lenne, hogy valamilyen jogi eljárás keretében vissza tudnám követelni az általam már befizetett és a még hátralévő törlesztőrészlet összegét? Vagy pedig a jóhiszeműségem miatt kénytelen leszek én fizetni?
Válaszát előre is köszönöm, Klári

Pazs!

Először is, az a ház már rég a banké, nem a feleségem öröksége, tulajdonképpen bármikor árverezhetik. Nem is ez érdekel, nem pályáztunk örökségre, hanem hogy az a ház már nem lesz elég fedezetként a banknak és akkor jön a képbe a mi közös vagyonunk a feleségemmel, amire ráteszik a kezüket a fennmaradó tartozás fejében... (Merthogy a szüleimtől semmit nem fognak tudni behajtani)Egyébként itt egyáltalán nem arról volt szó, hogy a feleségem fizeti a szülei helyett a hitelt, azt ők fizették (egy ideig), őt csak megkérték, hadd lehessen a nevén, mivel nekik nem adtak hitelt. És mit értesz negatív hagyaték alatt? Hogy a szülők további adósságait nem örökölheti a feleségem (és az öccse)?

Tisztelt "pedro61"!
Ez nem "örökös kerestetik" televíziós játék.
Végrendelet hiányában a törvényes öröklés érvényesül. Mivel a feleség túlélte a férjet, ezért törvényesen örökölt, leszármazó hiányában. Az ő halála esetében viszont az ő törvényes örökösei örökölnek, mert nincs végintézkedés. Ennyi. Az örökséget nem a hagyaték átadó végzés nyitja meg, hanem a halál beálltának pillanata. A francia öröklési jog például a hagyaték átadásával keletkezteti az öröklés tényét.

Nézd, a szülők, akik éppen tönkreteszik az egzisztenciátokat, a lányuknak ajándékoztak egy házat. Ez máris egy házzal több, mint amit a többség kapott a szüleitől.
A feleséged az adós, utólag tudom, könnyű okosnak lenni, de ha nem fér bele, hogy a szülei helyett helyt álljon, akkor nem kellett volna aláírni a kölcsönszerződést.
Negatív hagyatékot pedig nem lehet örökölni.

Tisztelt K.B.S.!

Elég lesújtóan ért ez a válasz. Sajnos, mikor a feleségem felvette a hitelt a saját nevére de a szülei részére, nem gondolta, hogy idáig fajulhat a dolog és a szülei nem fognak fizetni. Jóhiszeműen csak segíteni akart, ezt szerintem sok gyerek megtenné a szüleiért. Az a fő gond, hogy a szülőkön már nem lesz mit behajtani (mint adóstársakon), mert már semmijük nincs és sajnos amúgy is az adóst veszik elő először.
Így viszont a mi jövőbeli életünk, egzisztenciánk kerül veszélybe.:(
Tud esetleg tanácsolni valamit? Beletörődni biztos nem fogok, hogy a szülők tönkretegyék a mi életünket (is)... Elég a saját 120ezres hitelünk, bár mi azt becsülettel fizetjük...

A feleség testvére valamit félreértett.

Tisztelt Dr. Attika,
köszönöm a lehangoló rossz hírt.... még azért megkérdezném, hogy van esély az öröklésre? Ugyanis a feleség testvére közölte, hogy újabb örököst keresnek most, mert 1 héttel előbb meghalt az illető, mint hogy meg tudta volna örökölni a férje részét....akkor nem is értem az egészet...
köszönöm a segítségét !
PB

Tisztelt "pedro61"!
A feleség a "sógor" halálának pillanatában örökölt. A végzés csak deklarájja (kinyilvánítja) az öröklés tényét, nem pedig keletkezteti (konstituálja).
Válasz: nem jelent semmit, hogy a feleség a végzés meghozatala előtt hunyt el. A férj "vagyonrészét" a feleség örökölte. Az ő örököse pedig a testvére.

„számít-e hogy a feleség 1 héttel azelőtt elhunyt, mint hogy jogerős lett volna az öröklési végzés?”
Nem számít.

Kjumika, nem jól fogalmazol. Szó nincs semmiféle pótfedezetről, bevonásról.
Egyszerűen a feleséged és te is a teljes vagyonotokkal feleltek annak a kölcsönnek a visszafizetéséért.

Tisztelt tanácsadó !
Öröklési ügyben kénék tanácsot, illetve segítséget !

Sógorom tavaly meghalt és itt hagyta a beteg feleségét végrendelet nélkül. Gyerekük nincs. Feleség részére az öröklési ( sógorom vagyonrészéről van szó ) végzést május 2.-án készítették el. A végzés június 2.-án lett jogerős, de május 27.-én meghalt szegény asszony. A férjnek és a feleségnek is van testvére.
Kérdésem, hogy ilyen esetben számít-e hogy a feleség 1 héttel azelőtt elhunyt, mint hogy jogerős lett volna az öröklési végzés? Illetve, mi ilyenkor az öröklési rend?
Én logikusan azt gondolom, hogy a férj vagyonrészét örökli az élő testvére és az elhunyt feleség részét pedig az asszony testvére??

Előre is köszönöm a segítséget !
PB

Tisztelt Szakértö, A rokkantositásomkor a Birósági határozat kimondja, hogy orvosi szempontbol tovább nem vizsgálható:2002-ben. Az alperes vagyis az ovosszakértöi bizotság nem élt a felebezési jogával, igy a határozat jogerössé vált!Jelenleg még több betegségem lett, Kérdésem: eben a hónapban leszek 57-éves, jogilag vissza minösithetnek?(vagyis elvehetik a rokkantositásomat? Tisztelettel, nagygazsó

Tisztelt Szakértő!

A következő ügyben szeretném a segítségét kérni:

2001-ben a feleségem nagyszülei elhunytak. Az örökölt ingatlant a szülők értékesítették, majd a pénzből másik ingatlant vettek, ezt feleségem nevére íratták. Ezt is eladták, majd a pénzből feleségem papíron megvette a pesti szülői házat, ahol jelenleg is a szülők élnek.
Így került a feleségem „tulajdonába” a szülői ház, emellett aláírattak vele egy holtig tartó haszonélvezeti jogról szóló szerződést, melynek a szülők voltak a kedvezményezettjei.

Évekkel később a szülők anyagi gondokkal küzdöttek. Megkérték a feleségemet, hogy vegyen fel számukra szabad felhasználású jelzáloghitelt a szülői házra, az ő kisegítésükre. Természetesen felajánlották, hogy fizetik a részleteket, csak a hitel lesz a feleségem (a lányuk) nevén. A hitel felvétele megtörtént 2007-ben, de a pénzt felélték, a részleteket már jó ideje nem tudják fizetni.

A feleségemmel 2006-ban házasodtunk össze, ekkor már Gödöllőn éltünk. 2007-ben vettünk itt egy lakást hitelre, melyben 50% - 50% tulajdonosok vagyunk. 2010-ben született meg közös gyermekünk.
Most félő, ha a feleségem szülei nem fizetik a részleteket, a bank elviszi a budapesti házat, de mivel az mára már nem nyújt elegendő fedezetet, a bank pótfedezetet kérhet. (A fennmaradó tartozás számításaink szerint akár 6-8 millió Ft is lehet, tehát nagy összegről van szó) Ekkor bevonhatja a konstrukcióba az általunk vásárolt gödöllői lakást (mivel a fele a feleségem nevén van), amit egyébként azért vettünk, hogy ott kezdjük el közös életünket. (Megjegyezném, hogy a saját hitelünket rendesen fizetjük az elejétől kezdve.) Felmerült bennünk, hogy a feleségem lakásrészét fenti okok miatt a gyermekünkre íratjuk, de mivel kiskorú, szükség van a gyámhatóság engedélyére. Ők viszont nem engedélyezték ezt az átíratást. Viszont ha az én nevemre kerülne, az meg sajnos nem illetékmentes.
Emellett –mint azt időközben megtudtuk- pótfedezet biztosításaként akár feleségem bankszámlára érkező jövedelméhez is hozzányúlhatnak. Ezt is szeretnénk valahogy elkerülni.

Kérném a tanácsát, mit lehet ilyen esetben tenni, hogy egyszer és mindenkorra számunkra megnyugtató eredménnyel zárhassuk le ezt az igen kilátástalannak tűnő ügyet.

Még egy kérdésem lenne: feleségem már csak további fennálló tartozásokat örökölne (az öccsével felesben), tulajdont nem. Milyen módon és mikor lehet ezekről lemondani?

Köszönöm segítségét és elnézést a kissé hosszúra nyúlt levélért.

Visszafizeted és aztán követeled a sógornődtől. De ettől még rajta maradsz a KHR-en egy darabig.