adomány - támogatás

Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségüket:

Alapítvány mely bevételeit tekintsünk a civil törvény szerint támogatásnak, melyeket adományoknak, hogy a jövőben ezt külön ki tudjuk mutatni. Hogyan értelmezendő az ADOMÁNY kifzejezés? Mi minősül adománynak? Az általam képviselt alapítvány beszámolójában a célszerinti tevékenységhez kapott, létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül kapott pénz TÁMOGATÁSOK címszó alatt szerepel. Az alapítvány közhasznú minősítéssel rendelkezett, illetve 2014-ben (a meghatározott időszakig) kérte az új közhasznú besorolást is.

Köszönettel:
Szabó Zoltánné

Látom, nem túl aktív ez a téma, de ide tartozik az én kérdésem is:

Egy alapítvány adhat-e jövedelmet annak, aki adományt gyűjt neki? Sehol sem olvastam iránymutatást arról, hogy az adománygyűjtők munkáját ki lehet-e fizetni valamilyen formában, én pedig szeretném, ha tudnék fizetni azoknak, akik az alapítványunknak pénzt szereznek. Elvileg az adomány, vagy támogatás az alapítvány bevételei közt szerepel, a józan földművelő eszem pedig azt mondja, hogy akár sikerdíjat is adhatnék annak a személynek, aki szerez nekünk ilyen bevételt. Jól gondolom?

Szerintem semmi nem zárja ki és mellesleg bevett gyakorlat. Munkaviszonyban, esetleg megbízási viszonyban.

Köszi Ügyvéd Úr, ha ez így van, akkor van egy nagyon kedvező adózású módszerem rá. :)

Következő kérdés: Az alapítvány nem adhat semmilyen ellenszolgáltatást a gazdasági társaság támogatójának a cégnév és a tevékenység feltüntetésén kívül. Megsérti-e ezt a szabályozást az, hogy ha az alapítványnak van egy olyan támogatója, aki egyébként az alapítvány támogatóinak ad kedvezményt, vagy térítésmentes szolgáltatást a saját tevékenysége keretein belül?

Számvető kérdésére (mely nekem is okoz némi fejvakarást), találtam egy cikket itt:

http://ado.hu/…azdalkodasat

Ebben pedig ez szerepel:

„Adomány
„Adomány: a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás” (Ectv. 2. § 1.).

A hétköznapi nyelvben sokszor keverednek a támogatás, adomány, felajánlás fogalmak, számos esetben felmerül a kérdés, hogy mi a különbség a fogalmak tartalmában, adóvonzatában. Az Ectv. és az adójogszabályok az adomány fogalmát használják, a Tao törvény a támogatást mint az adomány egy típusát említi, tehát az adományfogalom meghatározásán belül sorolja fel.”

„Megsérti-e ezt a szabályozást az, hogy ha az alapítványnak van egy olyan támogatója, aki egyébként az alapítvány támogatóinak ad kedvezményt, vagy térítésmentes szolgáltatást a saját tevékenysége keretein belül?”

Az én véleményem szerinz ez rendben van.

Egy rugóra jár az agyunk! :)

Na de akkor nézzük ennek egy speciális esetét!

Adott a Gumikacsa Alapítvány (GA), ami a gumikacsák országos nyilvántartásával, és a szakszerű megóvásuk érdekében történő tanácsadással és egyéb közhasznú szolgáltatásokkal foglalkozik, és van ennek az alapítványnak egy támogatója, a Gumikacsa Gyűjtő és Forgalmazó Kft. (GGYF) akik mondjuk tartós adományozási szerződés keretében, rendszeresen támogatják az alapítványt. Van az alapítványnak egy olyan partnere is, aki a gumikacsák szakszerű ápolásával kapcsolatosan szervez tréningeket, oktatásokat, és tart személyes tanácsadást egyedi esetekben is, ez a Gumikacsa Oktató és Tanácsadó Kft. (GO). Az előző elv alapján adhat ingyenes tréninget a GO a GGYF-nek, csak azért, mert a GGYF a GA támogatója.

Na de a GGYF a GA célcsoportjába is tartozik egyben, hiszen szüksége van a gumikacsák szakszerű ápolásával kapcsolatos ismeretekre, aminek a szolgáltatása az alapítvány közhasznú tevékenysége is. Ezért elszámolhatja-e a GO a GA-nak adott természetbeni adományként a szolgáltatást, amit ingyen nyújtott a GGYF-nek, hiszen a szolgáltatással gyakorlatilag az alapítvány céljai valósultak meg?

Most fogadjunk, hogy nagyon utálsz... :)

A jogszabály megkerülésére irányuló szerződés semmis.

Nem akarom én megkerülni a jogot, csak a lehető legtöbb hasznot szeretném kihozni a támogatóinknak a mai jogi környezetből. ;)

Oké, amit leírtam, az valóban erős, mert szerintem is bezárul a kör a folyamatban. De mi van akkor, ha a GO az ingyenes oktatást nem a GGYF-nek, hanem egy magánszemélynek adja? Ha az a magánszemély a GGYF tulajdonosa, vagy könyvelője, akkor is elkülönül már az adományt adó gazdasági társaság, mint jogi személy, és a GO által előnyben részesített magánszemély, és a GO térítésmentes szolgáltatása már elszámolható természetbeni adományként, ugye?

Abban már én se látok kivetnivalót.

Nem is olyan rossz ez a jog. Ha az ember kicsit megismeri a játékszabályokat, a korlátok ledőlnek, és lehetőségeké válnak. :)

Köszönöm a választ!

Sziasztok!

ismét egy furcsa dolgot találtam a jogszabályokban, és több helyen is, úgyhogy valószínűleg ez egy konkrét lehetőség az alapítványoknak, csak egyszerűen nem értem, hogyan működik.

Tehát adott a Civil tv. 2. § 11. pontja:

"11. gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet."

Valamint a TAO tv. 6. sz. melléklet A) pontjának elején ez található:

"Az alapítvány, a közalapítvány, a egyesület és a köztestület 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenység és az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;
2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet vagy a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;"

Nos, kérdem én: Jelenti-e ez azt, hogy ha mondjuk az alapítványunk a pénzügyi kultúra területén végez felvilágosító, támogató és érdekképviseleti tevékenységet civileknek és vállalkozóknak, és mondjuk van egy know-how-unk arról, hogy miként kell egy vállalkozásból 10%-os adóteherrel legálisan jövedelmet kivennie a tulajdonosnak, akkor azt értékesíthetjük vállalkozók felé, ez a cél szerinti tevékenységünk megvalósítása, és a bevételünk nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételének? A vállalkozónak pedig teljesen legálisan jelent költséget?

És ha ez így van, akkor adunk róla számlát? (Mondjuk ez számomra kissé ellentmondásos, hogy nem vállalkozási tevékenység, de adunk róla számlát, mert különben a vállalkozó hogyan költségelné el.)

Lécccccci segítsen valaki, aki érti ezt az adókáoszt, mert már megint napok óta olvasom a jogszabályokat, meg a szakcikkeket, és teljesen bele vagyok zavarodva a sok kivételbe, meg feltételbe, meg különszabályba.... :(

Szerintem ez színtiszta gazdasági tevékenység. Itt szerintem egyébként nem értékesíted, hanem hasznosítod a know how-t.

Én is pont ezért vagyok megzavarodva, hiszen két jogszabály is feketén-fehéren kimondja, hogy nem gazdasági-vállalkozási tevékenység.

Ráadásul ugye ezt belevettük az alapító okiratunkba is, és a törvényszék ebbe a részbe egyáltalán nem kötött bele.

Szóval olyan, mintha az lenne, de a törvények szerint nem az. De ha nem az, akkor kell-e számlát adni?

És a know-how hasznosítási jogát szeretnénk értékesíteni. :)

Félreérted. Eleve gazdasági tevékenység az, amit alapítványi, közhasznú tevékenységnek próbálsz maszkírozni.
Csak hogy értsd: az ingatlanok adásvétele nem lesz közhasznú tevékenység attól, hogy egy alapítvány tevékenységeként tünteted fel. Továbbá az ingatlanok adásvétele akkor is gazdasági tevékenység marad, ha "az épített kulturális örökség védelme, megőrzése" címkét ragasztod rá.

(Megjegyzem az kissé vicces, ha valaki, aki az szeretné oktatni, "miként kell egy vállalkozásból 10%-os adóteherrel legálisan jövedelmet kivennie a tulajdonosnak" nem érti az adózás szabályait.)

Oké, de akkor mit jelent a "bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenység"?

Például ha a pénzügyi kultúra terjesztésére létrejött alapítvány legfeljebb önköltségi áron ilyen témájú kiadványt terjeszt, az szerintem ebbe a kategóriába belefér.

Köszi ObudaFan, hasonlóképp gondolkodom én is. De van ennek valami leírt jogi alapja? Van valahol egy jogszabály, vagy jogalkotói magyarázat arra, hogy ezt a szabályt hogyan kell alkalmazni, vagy értelmezni?

A jogszabály az az, amit beidéztél.

Oké, de az annyira "egyértelmű", hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen magyarázzuk. Nincs ennek valami egzakt formája, amit egy matematikai igazságokhoz szokott mérnök is tud értelmezni?

Jogászok tudják.

Eh, ők is gyakran vitatkoznak egy-egy értelmezésen. :D

Jó estét!

Adomány témakörben szeretnék kérdezni.

Egy idén, tehát 2015-ben alakult és bejegyzett egyesület gyűjthet-e adományt jótékony célra vagy akár saját működése céljára? Ha igen, az adományozók ezt leírhatják-e az adóalapjukból? Ha igen, ehhez az egyesületnek milyen igazolást kell kiállítania?

Pontosan mely jogszabály vonatkozik az adományozásra, illetve az ezzel kapcsolatos adózási stb. eljárásokra?

Előre is köszönöm a választ!

Elsődleges kérdés, hogy az egyesület közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetnek minősül e.

Egyik sem. Mivel idén alakult, szeptemberben bejegyzett egyesületről van szó, nem közhasznú egyesület. Ha nem tévedek, a közhasznúsági fokozatot csak bizonyos idejű működés (talán 2 év) után lehet kérni. Tehát csak "sima" egyesületről van szó (egyelőre).