sérelemdíj


gabornak # 2022.01.31. 08:50

Köszönöm szépen a válaszokat.

Biztosan bennem van a hiba, én ha szó szerint értelmezem a törvény szövegét, abból nekem az jön ki, hogy megvalósította a hamis vádat.

Aki

  1. mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
  2. (...)

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Bűncselekmény elkövetésével vádoltak, azt mondták, hogy rágalmazást követtem el. Ez a vád hamis volt, hiszen a bíróság kimondta, hogy nem történt bűncselekmény.

Hol van a hiba a logikámban?

Megtehette volna, hogy feljelentés helyett alaposabban körüljárja, vajon a levelem rágalmazás-e? De ő nem ezt tette. Ráadásul még az elsőfokú ítélet után sem nyugodott bele az ítéletbe.

Nem pont az lenne a célja a hamis vád büntetésének, hogy az ilyen alaptalan, bosszúból tett feljelenteseket szankcionalja?

Kogeza # 2022.01.29. 20:41

Hogy a másik kérdésedre is válaszoljak: attól, hogy nem követett el bűncselekményt a magánindítvány előterjesztésével, elméletileg lehetne személyiségi jog megsértése miatt sérelemdíj/kártérítés iránt alappal pert indítani. De amennyire ismerem a vonatkozó bírói gyakorlatot, még ennél komolyabb ügyekben (pl. amelyeknél kényszerintézkedések foganatosítására is sor kerül) is csak nehezen ítélnek meg sérelemdíjat vagy kártérítést, nemhogy egy magánvádas eljárásban.

(BH2009. 214. A büntető feljelentés önmagában nem jogellenes és nem valósítja meg a személyiségi jog megsértését, ha nem tartalmaz indokolatlanul sértő, lejárató kijelentéseket, valótlan tényállítást. Nem alapozza meg a feljelentő kártérítési felelősségét az sem, ha azt a személyt, akit a feljelentő - az ügy körülményei alapján - a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, a büntetőeljárás során felmentik.)

Kogeza # 2022.01.29. 20:28

gabornak

Alapvetően akkor állapítható meg a hamis vád bűncselekménye, ha az ügyvezető állításai hamisak voltak (vagyis hazudott a tények tekintetében). Ha az általa a rágalmazás és becsületsértés alapjául hivatkozott állítások valóban megtörténtek (csak a bíróság nem tartotta ezeket az állításokat rágalmazó/becsületsértő kijelentéseknek), akkor nem követte el a hamis vád bűncselekményét.

Kovács_Béla_Sándor # 2022.01.29. 18:38

Valószínűleg nem követett el bűncselekményt.

gabornak # 2022.01.29. 18:06

Tisztelt Hozzáértők!

Egy elfajult gazdasági vitában - többek között régóta fennálló, nagy összegű számlatartozások miatt - gyártóként írtam egy levelet a termékünket forgalmazó cég egyik vevőjének. A levél miatt a forgalmazó partnerünk magánvádas eljárást indított ellenem (ügyvezető). Rágalmazás és becsületsértés volt a vád. A bíróság első és másodfokon is elutasította, az eljárást bűncselekmény hiányában szüntették meg, az ítélet jogerős.

Kérdésem, hogy ezzel a másik fél megvalósította-e a hamis vád bűncselekményt, és ha igen, akkor van-e értelme feljelentést tenni, van-e esély arra, hogy igazságos és arányos büntetést szabnak ki, vagy ilyen csak a filmekben van? Engem nagyon megviselt ez az eljárás és jelentős ügyvédi költségem is volt. Egy későbbi polgári peres eljárásban mekkora sérelemdij lenne reális?

Köszönöm.
N. Gabor

rigoz # 2020.10.19. 13:34

Hát, Én először fizetési meghagyással próbálkoznék... Inkább... Hátha "ráhagyják" a dolgot... De ingorványos talaj ez.

A Ptk. 6:548. § azt mondja, hogy közhatalom gyakorlásával összefüggésben okozott kár és sérelem tárgyában per akkor indítható, ha jogrvoslattal nem támadható határozat, ideértve a közigazgatási bíróság döntését is a jogsértést megállapítja.

Nobár az obudsmani jelentés nem tartozik ide.

Mivel jelen esetben a mulasztás az állított jogsértés, mel az iratokból tényszerűen rekonstruálható és amellyel szemben a joggyakorlat nem ismer jogorvoslatot, ezért jelen esetben - szerény meglátásom szerint - ez nem perelőfeltétel.

Azonban tisztázni kellene mindneekelőtt:

  • csak a határidő jelentős túllépés miatt szeretne sérelemdíjat vagy sem?

Önmagában ugyanis az elsőfokú hatóság döntésének szakszerűtlensége, jogellenessége

Persze, az ideiglenes hatályú elhelyezés alaptalan elrendelése a magánélethez fűződő személyiségi jogokat megsérti, sértheti, s mint ilyen már adhat alapot sérelemdíj-követelésre.

Azonban itt jelentős kérdést játszik a felróhatóság, jó-rosszhiszeműség, stb. veti fel.

Egy adott esetben nyertes közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti per önmagában szerintem a gyámhivatalt nem fogja arra sarkallni, hogy felülvizsgálja a joggyakorlatát általában. Több értelme lenne az anomáliát az EMMI Gyámügyi és Gyermekvédelmi Főosztálya felé jelezni.

trance75 # 2020.10.19. 13:24

Értem! Ezek szerint nyeljük le a békát, ez jogszerű, hogy a családom a gyermekvédelmi rendszer áldozata lett. A rendszer abuzált minket, és a gyermekünket is. Miféle jogbiztonság ez, hiszen ugyanez, bárkivel, bármikor megtörténhet újra...

Kovács_Béla_Sándor # 2020.10.19. 12:38

Lehet. De mire mész vele? Kapsz egy-két százezer forintot. Jó esetben.

trance75 # 2020.10.19. 12:12

Üdvözletem!

Gyámhatósági eljárás elhúzódása miatt (16 hónapig tartott az ideiglenes elhelyezés), indítható-e érdemben per, (közigazgatási jogkörben okozott kár miatt,) annak fényében, hogy bebizonyosodott, az ideiglenes elhelyezés oka soha nem állt fennt, illetve, az ombudsmani vizsgálat megállapította a gyámhatóság mulasztásából fakadó vissszásságokat, több alapjoggal kapcsolatban is. (Elnézést a fogalmazás pontatlanságaiért, ha nem egészen érthető,pénteken jött a jelentés, még nem tudtuk feldolgozni)
Az ombudsman jelentésének lényegi része:

"Mindezek alapján megállapítom, hogy a szolnoki gyámhatóság mulasztása
összességében a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okozott, ami nem
egyeztethető össze a gyermek legjobb érdekét figyelembe vevő eljárás elvével, hatásában
pedig alkalmas volt arra, hogy a gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogával
összefüggő visszásságot okozzon, és a jogsérelem közvetlen veszélyét idézze elő."

"Mindezekre figyelemmel megállapítom, hogy a törökszentmiklósi gyámhatóság
mulasztása, az eljárás további elhúzódása sértette a jogbiztonság követelményét, valamint
alkalmas volt arra, hogy hatásában a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való jogával
összefüggő visszásságot okozzon, és a jogsérelem közvetlen veszélyét idézze elő."

"Összegzés
A hatósági és bírósági eljárások elhúzódása következtében a gyermek több, mint tizenhat
hónapig volt ideiglenes hatályú elhelyezésben. A vizsgált helyzet tehát a jogbiztonság
követelményének sérelme mellett visszásságot okozott a gyermek gondoskodáshoz és
védelemhez való jogával összefüggésben."

ruggiero # 2019.11.02. 10:32

Kedves Fórumozók!

Megelőző távoltartásos eljárásban tett, kérelmezői hamis állítások miatt indítok polgári pert, sérelemdíj iránt, a jóhírnevem megsértése és egyéb személyiségi jogaim megsértése miatt.

A kérelmezett voltam tehát a megelőző távoltartás elrendelése iárnit eljárásban. Első fokon vesztettem, de másodfokon simán nyertem a kérelmezővel szemben. Állítólag, családjogos ügyvédek szerint ez most a gyakorlat, hogy első fokon mindenre megítélik a távoltartást - a nagyobb bajt megelőzendő. Másodfokon aztán a kérelmezettre nézve méltányosabban mérlegelnek.

Elhangzott a távoltartási eljárásos jegyzőkönyvben, hogy testi sértést követtem el a kérelmezővel szemben, konkrétan rugdostam.
Mindez a korábbi rendőri jelentésbe ütközött. Amúgyis ellentmondásos volt a kérelmező előadása a körülményekről (hol történt a bántalmazás, mikor vette észre a sérüléseket, miért nem jelezte a kiérkező rendőröknek, stb.), a számos ellentmondás miatt is nyertem másodfokon.

Sérelemdíjra perelem, az alábbi BH-t találtam ugyanis.
BH 2018.11.304 Bírósághoz intézett keresetlevélben is történhet személyiségijog-sértés, ha az az adott ügyre nem tartozó, valótlan és sértő tényállítást tartalmaz, vagy a megfogalmazott vélemény minden valóságalapot nélkülöz, vagy/és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, megalázó. Mindez sérelemdíj megfizetésére is alapot adhat [2011. évi CDXXV. tv. (Alaptörvény) 1. cikk, 6. cikk, 9. cikk, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:42. § (1)-(2) bek., 2:43. §, 2:45. §].

Nem csak a bíróság előtt sértegetett a testi sértés vádjával, hanem még a hozzátartozómnak is írt emailt a kérelmező az "agressziómról", és amúgy sem kell nyilvánosság előtt elkövetnie a sértést ahhoz, hogy sérelemdíjra okot adjon, ez más BH-kból is kiderült, de mi lehet a buktató?
Pszichésen is megviselt az ügy, ténylegesen haza kellett költöznöm a szüleimhez (már csak azért is, mert az elsőfokú távoltartási végzés miatt nem mehettem a lakásomba).


don

gerbera317 # 2019.09.22. 15:25

Ha találsz olyan ügyvédet, aki kihívásnak veszi a feladatot, akkor én rá voksolnék.

Vini00002 # 2019.09.22. 14:49

Tudom, de arra lennék kíváncsi, hogy melyik szokott "sikeresebb" lenni. Egy ügyvéd, vagy egy cég,akinek esetleg több erre szakosodott embere van.

gerbera317 # 2019.09.21. 07:28

Miért nem fogadsz inkább ügyvédet? Asse drágább.

Vini00002 # 2019.09.21. 05:44

Jó reggelt!

Véleményekre, tapasztalatokra lennék kíváncsi, feltéve,ha már van valakinek. 1 hónappal ezelőtt autóbaleset ért. Én voltam a vétlen, ugyanis egy kereszteződésben nem kaptam meg az elsőbbséget. Eljárást indítottak a vétkes sofőr ellen, aki már a helyszínen elismerte,hogy hibázott. Az autóm totálkárosra tört. Legjobban a 2 térdem sérült (műszerfalba beütöttem), ami miatt azóta is táppénzen vagyok, ugyanis képtelen vagyok ellátni a munkám.(helyszínek felkeresése autóval,és helyszíni szemlék megtartása a fő munkám) Saját vállalkozásomban dolgozom,de most kénytelen vagyok külső embereket alkalmazni, hogy a meglévő ,és az időközben megjelenő új ügyfelek megkereséseinek eleget tudjak tenni. Nyilván ez nekem mind mind plusz költség. A kérdésem az lenne, hogy láttam több céget is,aki hirdeti magát interneten, hogy eljárnak helyetted a biztosítónál,és valóban megszerzik azt az összeget ami jogosan jár.(gépjármű értéke, táppénz kiesés,sérelemdíj..) Valakinek van ilyen jellegű tapasztalata?
Köszönöm a válaszokat!

trance75 # 2019.07.08. 09:17

Értem. Csak ő letagadta,hogy tudott a nagymama betegségéről,sőt,egyenesen azt mondta,egyáltalán nem tartjuk a kapcsolatot a nagyszülőkkel,mikor szembesült vele,hogy a nagymama megmutatta,hogyan használja a belövőt. Tehát ő a rendelkezésre álló adatok,jelek,tünetek közül egyet letagadott,amiről pedig tudomása volt. És a lényege az egésznek,mert félreérthető,ugyanis a hasa alját szokta ülve injekciózni,mivel kerekesszékes. Nincs mindig segítsége,kénytelen volt egyedül is elsajátítani a folyamatot.Szóval teljes mértékben igazad van.

gerbera317 # 2019.07.08. 09:06

Ha ennyire erőltetni akarod a dolgot, pereld be a pszichológust. Majd a bíróság kirendel egy másik szakértőt, akitől a pszichológus ügyvédje meg fogja kérdezni, hogy a rendelkezésre álló adatok/jelek/tünetek alapján ő is gyanúsnak találta-e volna a dolgot, és ha erre a válasz az lesz, hogy 'igen', akkor ott megbuktál. Már írtam, nem érted: ha itt most legfőbb célod a felelős keresése és sérelmdíjra történő lehúzása, abba bele fogsz bukni, és a kislányodat sem látod viszont. Más célt kellene kitűznöd.

trance75 # 2019.07.08. 08:25

Hogyan tudom bebizonyítani,mikor nem voltunk a helységben a vizsgálatkor? Nekem elég gyanús,hogy tanúként,bíróságon nem valós dolgot mondott. A többi kérdésre,amit feltett a bíróság,ügyvéd,gyámügy képviselője,azt válaszolta: nem emlékszik. Viszont kérdés nélkül kiselőadást tartott,hogy neki ez kötelessége volt jelenteni,nem mérlegelhetett,bizonyítéka nincs rá,nem is kell hogy legyen. Ha jelent egy gyanút,utána ő nem követi a dolgot,nem tudja mi történik,a jelzést nem ő tette a gyámügy felé. Azért megkérdezte: "lehet-e vmit tudni a kislányról?" Kitért rá,hogy milyen kellemetlenül érzi magát, remegett a keze,mikor a személyit odaadta a bíróságnak, elsápadt,mikor szembesítve lett a nagymamával. Akkor kezdett el magyarázkodni,ezt is kérdés nélkül,hogy ő nem tudta hogy beteg,meg hogy oltja magát injekció belövővel stb... A lényeg akkor,ha lesz bizonyítékom,akkor lehet esélyem. 13 hónapja nem láttuk a kislányunkat,pedig semmit nem tettünk,amivel árthattunk neki... Köszönöm a választ!

gerbera317 # 2019.07.08. 08:13

Majd ha esetleg bebizonyítottad, hogy a diagnózis téves, perelheted a tévedő szakértőt. Az, hogy más szakértő meg hatóság nem bólogat a diagnózishoz, még nem ellenbizonyítás.
Ha a megoldás helyett a felelőst keresed, soha nem jutsz el a megoldásig. Ezt jól tanuld meg!

trance75 # 2019.07.08. 08:01

Jó napot! Van-e lehetőség bármilyen jogorvoslatra,sérelemdíjra,ha egy pszichológiai vizsgálat téves diagnózisa miatt,a gyámhatóság kiemelt a családból egy kiskorút,illetve büntető eljárást is kezdeményezett. 13 hónapja történt,azóta ügyészség lezárta bűncselekmény hiányában a nyomozást. A gyermekkel közvetlen érintkező szolgálatok,intézmények, nem erősítették meg a feltételezett gyanút. Gyermeklehelyezési perben,tanúként sem erősítették meg,soha,semmit,mégy csak hasonló dolgot sem láttak a gyermek viselkedésében,1 év alatt. 3 pszichológus is vizsgálta azóta a gyermekünket,a szülőket is ketten, közülük ketten igazságügyi szakértők, és ők sem erősítették meg a gyanút. Feltehetően,egy teljesen más tevékenységet mutatott a gyermekünk a vizsgálat alatt (beilleszkedési problémák,majd hiperaktivitás gyanúja miatt folyt a vizsgálat) és félreértette a pszichológus. Nincs még bírósági döntés,végzés (gyermekelhelyezés) Sok apró momentum van,nem akarok regényt írni,de pl. a tárgyaláson szinte semmire nem emlékezett a pszichológus,és szemrebbenés nélkül hazodott egy olyan dologban,ami ha igaz lenne,akkor ő felelősségét elvetné,megmagyarázná döntése szükségességét, viszont, a szülők egy teljesen érdek nélküli hazugságát jelentené. Amit mellesleg,előző tárgyalásokon már jegyzőkönyvbe mondott mindkét szülő,és mindkét nagyszülő is megerősített. (Egyáltalán nem tartjuk a nagyszülőkkel a kapcsolatot,és nem is mondtuk,hogy a nagymama beteg,minden nap oltja magát,és ezt a gyermek többször látta) Ezt a tevékenységet értette félre szerintünk. Természetesen ezeket elmondtuk neki,hiszen normális beszélgetés folyt ,a legelső vizsgálatkor a szülőkkel. Köszönöm a válaszokat!

ObudaFan # 2019.04.24. 07:21

Szerintem az érvényesíteni kívánt sérelemdíj alapján kell az illetéket számolni. Ha egyszer egy meghatározott pénzkövetelést érvényesít a felperes, akkor az nem meghatározhatatlan pertárgyérték. Annak, hogy ez nem kártérítésként viselkedik, nem sok köze van ehhez, mert nem csak kártérítés, hanem bármilyen más jogcím alapján is meghatározott lehet a pertárgyérték.

magus perde # 2019.04.23. 13:09

Kedves ObudaFan,

kevesebb nem is, maga a nem ismert pertárgyérték besorolás a kérdés. Észrevételt köszönöm, a kereseti követelés megállapítás és tartózkodás és ezekhez kapcsolódik a sérelemdíj igény. Mivel ez nem kártérítési alakzat többé, így nem is viselkedhet akként, mint pertárgyérték alapja.

A fő követelés tehát nem behatárolható értékkel, így a csatlakozó sérelemdíj követelés sem lehet összegszerűen a 21. § szerinti keresettel érvényesített követelés.

Tehát egy nyilvánvalóan eltúlzott sérelemdíj igény esetén, meglátásod szerint az illeték alapja marad-e minden esetben fix 600e, ha megyei hatáskör?

Szerintem igen.

Cs

ui: fővároson most kaptunk egy első fokú, sérelemdíj követelést pertárgy értékül vevő ítéletet. Ellenérdekű félként nem nagyon izgat, mert nyertünk, de felperesként más ügyben érdekes lesz.

ObudaFan # 2019.04.23. 12:48

Pp. 21. § [A pertárgy értékének számítása]
(1) A per tárgyának az értéke -a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg.

Szerintem ez alapján nem lehet kevesebb, mint az érvényesített sérelemdíj.
Ha a sérelemdíj minimális és objektív szankciók is vannak a keresetben, akkor viszont nyilván nem lehet kevesebb az illeték, mint amit a csak objektív szankciókra indított perre kellene leróni, csak azért, mert van még egy minimális sérelemdíj igény is.

magus perde # 2019.04.23. 11:38

Kedves Fórumozók,

egyes polgári bírósági ítéletekben eltérő a sérelemdíj iránt indult perek esetében a pertárgyértékre és ebből az peres eljárási illeték mértékére való hivatkozás.
Megyei bíróság első fokon (ahol indul Pp. szerint) kereseti követelés szerinti összeget veszi alapul a pertárgy értéknél, míg másodfokon a fellebbviteli Ítélőtábla korrigálta már ítéletében a nem ismert pertárgyértékű perekben az Itv. /1990. évi XCIII. törvény/ 39. § (3) bekezdés b) pontja alapján írt 600.000 forintra.

Tekintélyes mértékű sérelemdíj iránti igényt terjeszt elő a fél egy induló ügyben. Az illeték mértéke véleményem szerint nem kérdés, de egy huzamosabb bizonyítás esetén a kereseti követelés szerint meghatározott pertárgy érték után - egy esetleges elutasítás miatt - jókora perköltséget jelent a felperesnek a követelt összeg utáni illetékelés és ügyvédi munkadíj.

Kérdések:

  1. Álláspontotok szerint a pertárgy értékét mi határozza meg? /Én egyetértek az Ítélőtábla másodfokú tanácsával, azaz nem ismert pertárgyérték, megyén elsőfok, 600e./
  2. Bármekkora mértékű sérelemdíj igénynél ez a nem ismert pertárgyértékhez, azaz 600e-hez igazodik az ügyvédi munkadíj kérdése is?

Mérlegeléssel állapítja meg a bíróság, de a pertárgy-érték is irányadó lehet.

Köszi,

Cs

Kovács_Béla_Sándor # 2017.11.22. 15:48

A hatályos Be. "polgári jogi igényről" ír, mint olyanról, amelyet elbírálhat a büntetőbíróság is. Nem látom be, miért ne lenne a sérelem díj iránti igény "polgári jogi igény".

ObudaFan # 2017.11.22. 14:24

Szentem a buntetoeljarasban sérelemdíjat nem lehet megallapitani, csak vagyoni kártérítés, tehát külön polgári per kell.