Akkor megnyugtató a helyzet. Innét kezdve, ha az egyedüli örökös gyermek kiesik, az édesanyja örököl, illetve hiányában az örökös gyermek féltestvére. (Tehát itt a féltestvér...:) - az édesanyja második házasságból született gyermeke.)
Öröklési szerződés vagy törvényes öröklés?
Amit valaki öröklési szerződéssel örököl, az nem ági vagyon. Akkor se, felmenőtől örökli.
Most hova lett a féltestvér?
Az örökhagyó a szülőkkel öröklési szerződésben volt, így ő örökölte az ágyi (volt családi) vagyon kb. kétharmadát. Az örökhagyónak egy idősebb, totálisan alkoholista bátyja van, aki ma is él. Az örökhagyó tulajdona most a lányára száll majd át. Egy lánya van, s nem nősült újra, tehát feleség nincs. A kezdő kérdés az volt, hogyha a leánynak nem lesz férje, gyermeke, akkor hogyan alakul az öröklés. Az örökhagyó bátyja a lezárt öröklési per (mivel per lett az öröklési szerződés miatt a testvérek között) után még lehet-e esélyes bármiféle örökrészre valaha is?
A féltestvér az ági örökös, ha él.
Tehát akkor itt az ági öröklés nem zavar be? Ezt nagyon nem akarja az örökhagyó...
Nem figyeltél. Nincs értelme a végrendeletnek. Hiszen ha az örökhagyót az anyja vagy a féltestvére közül csak az egyik is túléli, akkor törvényesen is az örököl. Ha viszont mindketten előtte halnak el, akkor hiába végrendelkezik a javukra.
Köszönöm. Én is úgy gondoltam, hogy ki kell esni nekem is, vagyis rendelkezni akaró anyjának és a féltestvérnek is ahhoz, hogy ági öröklés címén az elhunyt bátyja örököljön egyszer, vagy annak leszármazója.
Persze a normális eset az lenne, ha a rendelkezni kívánónak lenne családja, gyermeke, s túlélné az édesanyát. De az élet nem kiszámítható, de a joggal rendezhető - időben még.
Az öröklési szerződés akkor nem jó megoldás? Azt inkább hagyjuk?
Legyen végrendelet? Amit a rendelkezni kívánó saját kezűleg leír, s minden tartalmi eleme megvan?
De, valóban, neki is ki kell ahhoz esnie. Akkor pedig a kérdezőnek kell átgondolnia, hogy ilyen esetben is szeretné-e valaki másra hagyni azt a hagyatékot.
Várjál már. Nem kellene ahhoz kiesnie a féltestvérnek is?
Ha csak úgy nem.
A nagybácsi akkor lesz törvényes örökös, ha anyuka kiesik, egyszerűen a Ptk. 7:64 .§ (2) alapján.
A nagybácsi hogyan lehetne törvényes örökös?
Mivel a nagybácsi esetlegesen lehet törvényes örökös, de biztosan nem kötelesrészre jogosult, ezért végrendelettel rendezhető a helyzet. A végrendelet nem öröklési szerződés. A végrendelet érvényességéhez nincs szükség ügyvédi ellenjegyzésre. De egyáltalán nem célszerűtlen ügyvéddel megnézetni a végrendeletet, mert ha bármely okból érvénytelen, hát ez az az okirat, ahol ez utólag már nem javítható.
Szeretném tudni, hogy abban az alaphelyzetben, mi a helyes eljárási mód, ha valakinek a nagykorú gyermeke (első házasságból) szeretné halála esetére, ha mindenképpen a még élő szülője (édesanya) örökölne és a második házasságából (anya házasságából) származó féltestvére. A nagykorú gyermek édesapja most halt meg, a örökség még nincs átadva. A nagykorú gyermek javasolja az öröklési szerződést, mivel az elhunyt édesapának van még élő testvére, aki alkoholizálás, s nem szeretné, ha ági vagyonra hivatkozva követelésekkel lépnének fel. A rendelkezni akaró nagykorú gyermek így biztonságban érezné a családi vagyont. Nem beteg, csak megnyugtató lenne számára a helyzet így. Mi a megfelelő eljárás? Elég a törvényes öröklési rend, ha baj lenne, vagy tényleg célszerűbb öröklési szerződést kötnie a saját édesanyjával és féltestvérével? Ha ez utóbbi a jobb, akkor követelmény ügyvédi közreműködés az ingatlan elidegenítési, terhelési tilalmának bejegyezése miatt, vagy elég egy egyszerű magánvégrendeleti formába tenni az öröklési szerződést? Vagyis saját kezűleg megírni, tanúkkal aláíratni, valamint bejegyeztetni a tilalmat? Előre is köszönöm segítséget!
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02