Életjáradéki szerződés

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

bloodlust # 2005.02.22. 22:17

Sziasztok, illetve Jó estét!

Engem az olyan jogi esetek érdekelnének, illetve nagyon megköszönöm mindazon emberek jelentkezését, akik tudnak olyan esetekről, amikor sikeresen megtámadták az életjáradéki szerződést.

A mi esetünk: Előszóban annyit, hogy mindenki azt mondaná, hogy milyen hálátlan unokák vagyunk, pedig...
A nagyszülők életjáradéki szerződést kötöttek egy állatorvossal.(MIközben a meghalt fiuk után három leány gyermek maradt és egy özvegy.)
A nagyszülők meghaltak. Van-e valamilyen lehetőség a szerződés megtámadására. A complexben egyetlen egy olyan bh-t sem találtam, amelyben a felperes eredményesen támadta volna meg az életjáradéki szerződést.

Vagy hagyjuk veszni az 50 millió-s értékű ingatlant?:))
Lehet, hogy az ingókra nem kötöttek szerződést, azonban a nagyszülő halála óta már eltelt majdnem egy hónap. A kedves szerződő meg kilopja az ingóságokat. Lehet-e valamit tenni?

Köszönöm

Aballister # 2005.02.23. 14:24

Nehéz dolog, főleg mivel a kötelezett már gondolom bejegyzett tulajdonos.

Csak ötlet szintjén:

  • Érvnyesség szempontjából talán érdemes megnézni, nem e kötöttek véletlenül jóerkölcsbe ütköző szerződést. Pl. ha a jogosult közeli halála nyilvánvaló volt, akkor ez a megállapodás semmisségét vonná maga után. (De nem hinném, mert valószinüleg ügyvéd előtt voltak.)
  • Vagy talán érdemes megnézni, nem követett e el szerződésszegést a kötelezett. Ekkor asszem jogutód az ingatlanból kielégítést kereshet. De ennek meg az lehet az akadálya, hogy már a jogosult életében átruházták rá a lakást.

Ab.
:->

bloodlust # 2005.02.23. 15:14

Végignyálaztam a complexben ehhez kapcsolódó bh-kat és egyetlen egyet sem találtam, amelyben nyertek volna a felperesek.
A jóerkölcsbe ütközés jó ötlet, csak az a baj, hogy ilyenkor nem tudjuk azt bizonyítani, hogy tudtak arról, hogy pl. a nagymama gyógyíthatatlan beteg. És pont a bh-k mondják ki, hogy sem a jó errkölcsbe ütközést, sem a aránytalan elelnérték, sem az, hogy hány évesek voltak nem elég a szerződés megtámadására.

Aballister # 2005.02.24. 10:14

Ha tegyük fel pert indítanál a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, akkor neked azt kell bizonyítani, hogy:

  1. A szerződés a felek közt adott tartalommal létrejött.
  2. A jogosult (a nagyszülő) a kötés idejében már igazolhatóan olyan beteg volt, ami a szerződést erköcstelenné tette.

Tehát: bizonyítsa az ellenfél(!) azt, hogy egészséges volt a jogosult. Ha ezt nem tudja igazolni, akkor a bíróság az ő hátrányára értékeli a bizonyítás sikertelenségét és a szerődést érvénytelennek nyilvánítja.

Ab.
:->

hymen # 2005.02.24. 14:52

az életjáradékra jogosult nagyszülő perelhette volna vissza az ingatlant, ha az ingatlan-nyilvántartásba az életjáradék jogosultságot bejegyzték és a kötelezett szerződést szegett.
az unokának nehéz lesz érvénytelenségi okot találni..

Aballister # 2005.02.24. 15:24

Amennyiben pl. fennállna a jóerkölcsbe ütközés feltétele, arra bárki határidő nélkül hivatkozhat (pl. unoka). Ez a semmisség főszabálya.

De sztem "túl jól" lehet az a szerződés megcsinálva...

;-)

Ab.
:->

bloodlust # 2005.02.24. 22:19

Segít e valamit a dolgon az, hogy nem a kötelezettek teljesítettek, hanem az apjuk. (persze az egész buli az apa játéka csak a lányokat nevezte meg a szerzQdésben. Van banki igazolásunk, hogy az apa utalta a járadékot nem a lányai.

Jolly # 2005.02.26. 18:32

Kedves bloodlust!

Igazából nem értem az egészet, megértem, hogy nem vagy hálátlan , de tudnod kellene, hogy a nagyszülők arra hagyják a lakásukat, akire akarják (akár utazgattak volna az egész világon vagy pedig elszórták volna vagyonukat a Dunába is, ezekbe sajnos nincsen beleszólásod, hogy te örökölnéd a vagyonát).

Életjáradéki szerződés esetén nincs köteles rész.

Azt írtad, hogy nagyszülők, tehát nagymama és nagypapa közösen kötött szerződést az állatorvossal, akkor miért írtad többes számban a „kötelezettek” szót??
Kevés információt adtál meg, ha több infot adsz, akkor világosabbá válna a helyzet.

A következő kérdésekre válaszolnál, akkor tudnék segíteni:
1.Az állatorvos milyen rokoni viszonyban van a nagyszülő(k)vel?
2.Csak egy nagyszülő vagy nagyszülők kötötték meg a szerződést?
3.A nagyszülő(k)nek négy gyermeke volt és közölük egy meghalt?
4.Te melyiknek a gyereke vagy?
5.Ki nevezte meg a lányokat a szerződésben? Az állatorvos a saját lányait nevezte meg? Itt nagyon zavaros!!!
6.Te láttad a szerződést? Ha igen, akkor ki van odaírva a kötelezett szó elé?

bloodlust # 2005.02.26. 20:53
  1. Az állatorvos csak a szomszéd, egyáltalan nem volt rokonságban a nagyszülökkel.
  2. A még élö két nagyszülö kötötte meg a szerzödést az állatorvos leányaival. Azaz valóban nem az állatorvossal, hanem annak leányaival (az állatorvos tulajdonképpen mindent ö intézet, ö utalta a járadékot is).

3.A nyagyszülöknek egy fiuk volt, aki meghalt, de neki van három lánya.
4. Én a három leány közül a legidQsebbnek a férje vagyok.
5. AZ állatorvos nem nevezett meg senki valójában, hanem a lányait tette meg kötelezetté és tulajdonossá.

Lenne még néhány kérdésem:

A járadéki szerzödés esetén elöfordulhat, hogy lehet találni érvényes megtámadási lehetöséget?

Jolly # 2005.02.27. 12:20

Kérdésedre válaszolva igen előfordulhat, hogy van érvényes megtámadási lehetőség, de ez olyan ritka, mert egy jó ügyvéd által ellenjegyzett életjáradéki szerződés ellen kis a megtámadási esély.
Mivel életjáradéki szerződésről van szó és a nagyszülők járadékot kaptak, biztos nem kis összegben a lakás értékére tekintettel.

Megtámadható bíróság előtt az életjáradéki szerződés, ha be tudod bizonyítani, hogy színlelt vagy érvénytelen szerződés volt. Például nem volt érvényes a szerződés külalakja, hiányzik valamelyik fontos szerződési kellék, dátum, aláírás vagy pedig megfenyegették a nagyszülőket, megtévesztették őket stb. (mindezeket nektek kell bebizonyítani).

Fontos tudni, hogy olyan gyógyíthatatlan betegek is köthetnek érvényes életjáradéki szerződést, akiknek a halálával rövid időn belül számolni lehet. A bírói gyakorlat szerint ugyanis nem ütközik jóerkölcsbe, ha a kötelezett a jogosult gyógyíthatatlan betegségének tudatában, de a jogosult kifejezett kívánságára köt életjáradéki szerződést.

Ez a szerződés bizalmi jellegű, tehát a jogosult nem köteles mástól a teljesítést elfogadni, csak az akaratán múlik, hogy ezt elfogadja vagy nem. Ha a nagyszülők elfogadták a pénzt (ezt bizonyítja a banki kivonat), amit az állatorvos küldött, akkor ez rendben van, és ez az, ami a felek (jogosultak és kötelezettek) együttműködésének a feltétele is. Ez ellen nem tudsz semmit tenni.

Biztos, hogy ők eltemetették a nagyszülőket (nem ti), mert ez is a kötelességük volt.

Ha a szerződésben nem szerepelnek az ingóságok, akkor azok törvényes tulajdonosai a nagyszülők három unokája. Az ellen, hogy ők kilopják a vagyonokat, minél előbb kell fellépni. Ha ez már megtörtént, akkor pechesek vagytok. Még azt sem tudjátok, hogy mije volt a nagyszülőknek, nincsen semmi papírotok az ingóságokról.

Fentiekre tekintettel nem sok jó esélyt tudnék mondani az életjáradéki szerződés megtámadására, csak javasolni tudok, hogy keressenek fel egy jó ügyvédet és mutassák meg neki a szerződés másolatát és majd véleményt fog mondani egy esetleges per megnyerésének lehetőségéről.

bloodlust # 2005.02.28. 11:01

Köszi Jolly a hozzáértő és részletes válaszodat. Nagyon sokat segít.
A válaszodban szerepel egy mondat, miszerint "mivel életjáradéki szerződésről van szó..." kezdetű. Azt megtudnád mondani, hogy ezt miért írtad. Van ennek valamilyen jogi, vagy gyakorlati háttere, hogy a járadék összegét hogyan kell megállapítani?

Köszönettel

Jolly # 2005.02.28. 19:08

Hogy miért írtam? Ha életjáradéki szerződést kötöttek, akkor természetesen egy meghatározott pénzösszegben is kellett megállapodniuk. Általában a két fél megegyezésén alapul a járadék összege, de ne legyen túl nagy értékaránytalanság a nyújtott szolgáltatás és a kapott érték között, pl. ötvenmilliós értékű lakás után persze nem ötezer forint járadékban kellene megállapodni :)
Másképpen így is írhatom: a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével az életjáradék összeg megfeleljen a természetben nyújtott tartás ellenértékének.

bloodlust # 2005.03.05. 22:26

Köszönök mindent Jolly.
Nagyon sokat segítettél, látszik, hogy értesz hozzá. A helyzetem a következő:

1. A 2002. decemberében kötött szerződés szerint a két öreg - akik közül a fiatalabb akkor 78 éves volt - havi ötvenezer forintot kapott, az ingatlan értékét 20 millió forintban állapították meg. (Abban az időben egy telekért fizettek ennyit, de ettől most tekintsünk el, és azt is felejtsük el, hogy a hölgy ekkor már 10 éve szívbeteg volt.)
Az életjáradékot nyújtó intézmények Magyarországon a járadék összegét a jogosult életkora és várható élettartama, illetve a felajánlott ingatlan értéke alapján állapítják meg. Számításaik szerint egy 78 éves asszony várható élettartama kb.7 év, ami azt jelenti, hogy a fenti szervezetek olyan összegű járadékot állapítottak volna meg, hogy a hölgy 85. életévének betöltésekor úgymond "visszakapja" az ingatlan értékét. Ezért egy ilyen korú hölgy havonta mintegy 100 ezer Ft-ot kasszírozott volna. Ehhez képest az 50 rugó igen gyenge.
Számításaim szerint - melyek azt is figyelembe veszik, hogy a járadékot fizetők pénze mintegy befektetésszerűen kamatozik - az idős hölgynek a legjobb esetben is 95 évig kellett volna élnie ahhoz, hogy megkapja a 20 millió Ft-ját, ami 10 évvel több, mint a várható élettartama. Így a járadékot fizetőnek jó esélye volt arra, hogy sosem kell az ingatlan értékét meghaladóan teljesítenie, sőt, még csak meg sem kell azt fizetnie. A járadéki szerződés elvileg szerencseszerződés, de mi a helyzet akkor, ha a szerencse elem hiányzik, és a járadék összegét olyan alacsonyan állapítják meg, hogy valójában az a járadékot fizetőre nézve nem hordoz kockázatot?
Igaz, a polgári jog konkrétan nem mondja ki, hogyan kell a járadék összegét meghatározni. Csak egy helyen utal rá, amikor tartási szerződést alakítanak át életjáradékká. Itt viszont világosan kimondja, hogy figyelembe kell venni a jogosult életkorát, várható élettartamát és a felajánlott ingatlan értékét.
2. Van vmilyen formai követelménye a járadéki szerződéseknek? Arra gondolok, hogy pl. kell-e ügyvédi ellenjegyzés, ha van, annak hogyan kell kinéznie (pl. tartalmaznia kell-e az ügyvéd (kamarai) azonosító számát, ill. az ellenjegyzés során az ügyvéd teljes nevét (nem csak szignóját)?
Előre is köszi, ha tudsz valami okosat :)

Jolly # 2005.03.26. 18:45

Nem sok jóval biztatlak.

A szívbetegség azonban nem mentesítő körülmény, hiszen majdnem minden idős ember szívbeteg (szívritmuszavar, szívelégtelenség, magas vérnyomás, érelmeszesedés stb.), ezek a betegségek nem sorolhatóak a gyógyíthatatlan halálos betegségek közé. Ha a beteg pacemakert visel és állapota kielégítő, akkor sem tekinthető halálos betegnek. Halálos az a beteg, akinek az orvos szakvéleménye alapján egy meghatározott időintervallumon belül következik be a halála pl. végső stádiumban lévő rosszindulatú daganatos.
Igaz, hogy a szerződés egyben szerencseszerződés is, tehát vagy a jogosult vagy a kötelezett jár jobban. Ebben nincs kivetnivaló.
Persze, hogy az idősotthonok esetében (az idős emberek leadják lakásukat egy luxusszobáért) másképpen kalkulálják az összegeket, minden szempontot figyelembe vesznek, másképpen számolgatnak, mint a magánszemélyek, azaz a jogosult, ha nem kér előzetes segítséget, maga is eldöntheti, hogy mennyit kér. Általában mindenki, aki ilyent szeretne kötni, előtte kikérik a szakértők segítségét az összeg megállapításánál az értékaránytalanság elkerülése érdekében.
„Itt viszont világosan kimondja, hogy figyelembe kell venni a jogosult életkorát, várható élettartamát és a felajánlott ingatlan értékét.” Ez nincs benne a Polgári Törvénykönyvben.
Igen, vannak formai követelményei: a szerződés elején a cím (Életjáradéki szerződés), majd a jogosult és a kötelezett adatainak részletezése után megjelölik azt az ingatlant, amelynek átruházásáért a kötelezett egy meghatározott összeget fizet a jogosultnak. Továbbá ki kell kötni, hogy a kötelezet vállalja a jogosult ápolását, orvosi felügyeletet, eltemettetését stb.Hely és dátum. A jogosult és a kötelezett aláírása. Tanúk aláírása nem kell, ügyvédi aláírás és ellenjegyzés mindenképpen kell. Ezek a fontos szerződési kellékek. Az ellenjegyzésen látható az ügyvéd kamarai száma.

Remélem, hogy segíteni tudtam, de úgy gondolom, hogy biztos egy nagyon jó ügyvéd készíthette ezt a szerződést, hogy megnehezítsék Önök megtámadási lehetőségét.Ha továbbra is harcolnak a szerződés megtámadásáért, akkor keressenek egy nagyon jó ügyvédet (polgári jog) vigyétek hozzá a szerződés másolatát, majd ő is elmondja a véleményét és önöké a döntés joga. Tudniuk kell, hogy a per elvesztéséért felelni fognak, azaz a kötelezettek fognak mindent magukon „bevasalni”.

Sok sikert!

Jolly

canada # 2005.07.12. 17:38
hasoló módszerrel forgatta ki apai örökségből gyermekeimet apjuk második felesége.Saját -első házasságából származó leányára iratta át életjáradéki szerződéssel férje különvagyonát képező családiházát még azon a héten amikor férje kórházba került és megtudta, hogy leukemiás gyógyíthatatlan beteg.Jó ügyvéd készítette a szerződést, még két tanu is aláírta ott a kórházban. A dolog szépséghibája csak annyi, hogy a kötelezett nem volt Magyarországon amiko állítólag a két tanú és az ellenjegyző ügyvéd "előtt" Bp.-en aláírta a szerződést. Nemleges dolgot nem lehet bízonyítani, hiába kérték gyermekeim, hogy a több mint 10 éve külföldön élő kötelezett igazolja, hogy abban az időben belépett Magyarország területére, a bíróság elutasította a bízonyitási indítványt. A járadékátvételi elismervények össz.13 db amiből csak kettő db. nem hamístvány 11 db-ot szakértő szerint nem a jogosult írta alá. 350.000.- ft-ot fizetett volna ki összesen- ha fizetett volna az akkor kb 25 MIO-T ÉRÕ HÁZÉRT. A pert gyermekeim elvesztették..... Ingóságok eltüntek, így még köteles rész sem illette meg őket- miközben apjuk nyaralójának értékesítéséből még halála után is felesége számláján volt több mint 2 MIO fT. A férje nevén volt autót -amit szintén a nyaraló árából vett- amint tudomást szerzett gyógyíthatatlan betegségéről azonnal átíratott a saját nevére. Amikor gyermekeim pert indítottak ellene, elővett egy végrendeletet, amiben apjuk kitagadja gyermekeit azt állítva, hogy sose látta őket, nem tudja hol élnek stb. 15 évig voltunk házasok, fiát 18 éves koráig ő nevelte stb
  • várom a véleményeket köszi
derill # 2005.07.15. 23:15

Ez azért nem egészen igy van. A kitagadásnak feltételei vannak, ellenkező esetben jár a köteles rész. Ezt nyilvánvalóan a biróság is tudja. Tehát vagy fennálltak a feltételek, vagy megkapták a gyermekeid a köteles részt az ingóságok és az autó után. Az aláírás hamisítás büncselekmény, tehát feljelentést tehettetek, ha pedig már elévült, polgári jogi szempontból mindenképpen semmis az a 11 db bizonylat. Mint emlitetted egy másik topicban, a két tanú azt irta alá, hogy mindenki jelen volt, és előttük irták alá az okiratot. Ez pedig hamis tanuzás, ha egyszer a kötelezett külföldön volt. Itt tehát szintén feljelentés, és amennyiben a büncselekmény elévült, akkor van egy szerződésük, aminek megkötését tanú nem tudja bizonyitani. Tehát egy jó ügyvéd azért elvileg tud vele mit kezdeni.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

canada # 2005.07.17. 10:26

A köteles rész valóban járt volna, mivel a kitagadás indokai a valóságban nem álltak fenn-
ez bizonyítható.-teljes képtelenség a végrendelet tartalma. Egyik gyermekünk 1968-ban, másik gyermekünk 1971- ben születtek. 1981-ig közös háztartásban együtt neveltük őket. A végrendeleti kitagadás indoka a végrendelet " betüje szerint az, hogy " 1968 óta nem láttam gyermekeimet, nem tudom hol élnek, hol dolgoznak"-ezért érdemtelenek az örökségre. /az 1971- ben született gyermekét 1968 óta nem látta?
Arról nem is beszélve, hogy bizonyíték van rá, hogy a végrendelkezés előtt is volt náluk a fiúnk, amikor az apja ajándékba neki akarta adni a régi autóját amikor megvette az újat.
Ezt még a feleség is elismeri.
A végrendelet megtámadásának nem volt értelme, mivel a feleség büntetőjogi felelőssége tudatában az Önkormányzatnál
azt nyilatkozta, hogy sem ingó sem ingatlan vagyon nem maradt.

Az életjáredéki szerződést megtámadták gyermekeim, de elvesztették a pert, mivel az ügyvéd feltünő értékaránytalanságra hivatkozott / szerencseszerződés...../!

másodsorban színlelt szerződésre. Bizonyítási inditványokat elutasította a Bírság, a szerződési tanukat sem hallgatták meg stb

Kértük, hogy az alperes utiokmányokkal igazolja, hogy Magyarországon volt e / és milyen névre kiállított útlevéllel lépett be, mivel mi ugy tudjuk, hogy hivatalosan használt neve sem az mint ami a szerződésben szerepel.

Az ügyvéd késve nyújtotta be a bizonyítási indit ványokat állítólag.

Rendőrségen is tettünk feljelentést, kértük
segitsenek kideríteni jelen volt-e kötelezett
vagy hamis tanúzás történt.
Tekintettel arra, hogy a Kórháznak a feleség
megtiltotta, hogy bárkinek információt adjanak ki, kértük a Redőrségtől annak kivizsgálását
is ,hogy jogügyleti képessége bírtokában írta -e alá jogosult a szerződést, valamint a végrendeletet.
Lényegtelennek tartották , ezért a nyomozást
megszüntették.

Közben kiderült, hogy valótlan volt az az állítása is a feleségnek, hogy ingó vagyon nem maradt, felajánlott 3 MIO fT.-OT, de úgy ,hogy
akkor fizeti ki, ha előbb aláírnak gyermekeim egy kötelezvényt, amiben még az is benne volt, hogy soha sem ők,- sőt még "édesanyjuk "sem
fog sehol az üggyel kapcsolatosan sem ő ellene sem a külföldön élő leánya ellen /kötelezett ellen/ semmiféle eljárást indítani.
A jogi képviselőjük pedig vállaljon értük anyagi garanciát-ilyet még nem is hallottunk sehol!!!!
Természetesen először írják alá a papírt a hagyatéki tárgyalás megkezdése előtt, akkor
kifizetnek 1MIO-T, s a hagyatéki tárgyaláson
majd a másik két milliót megkapják a közjegyző rendelkezése szerint, mivel a közjegyző csak annyit adhat át amennyi vagyon maradt. Ekkor már látták gyermekeim, hogy itt akkora az összejátszás,
el sem mentek a hagyatéki tárgyalásra.

Erről mindenről írásos bízonyítékuk van gyermekeimnek. A Rendőrség szerint az hogy
büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy nincs ingó vagyon az elhúny után, később
mégis ilyen ajánlatot tesz,-nem jelent semmit.

Ez egy lefutott űgy, a tanulság, hogy ne bízz az igazságszolgáltatásba-ezt drágán tanulták meg gyermekeim. A témát csak azért vetettem fel,mert szerettem volna hallani véleményeket. Persze akkor lenne teljesen átlátható az űgy,
ha részleteiben, dokumentumokkal alátámasztva egyben lenne olvasható.

Gyakorlatilag itt az történt, hogy apjuk felesége , mivel 15 évi házasságuk alatt nem
tudta apjuknál elérni, hogy lényeges különvagyonából valahogyan irasson át az ő nevére valamit, kihasználta betegségét ,
és amint kórházba került azonnal ügyvédhez rohant, ott a kórházban először /a dátumokból itélve/ a végrendeleti kitagadás készült el, ebben a végrendeletben még feleségére hagyja a kertes házát is, három nap múlva ugyanezt a házat felesége leányára íratják életjáradéki szerződéssel. Mindkét dokumentumon úgyanazok a tanúk, ugyanaz az ügyvéd/ aki azóta már bíróként dolgozik/
Mindkettő a kórházban készült.
Amikor apjuk pár hónapi hazakerült a kórházból elmondta, hogy életjáradéli szerződést írattak vele alá, de ott sem volt a felesége lánya-szerinte ennek nincs jelentősége, ez csak akkor lesz felhasználva,
ha ...... stb.

Ott a kórházban még aláírattak vele 2 db. járadékátvételi elismervényt. Amikor hazament
a kórházból rájött, hogy becsapták, ezért már több elismervényt nem volt hajlandó aláírni.
Érdekes módon arról egy szót sem szólt, hogy először még egy végrendeletet is aláírt, amiben kitagadja gyermekeit!!!

Egyszer talán maj könyvet írok a történetről.

Egyébként köszi a véleményt,segítőszándékot

derill # 2005.07.20. 10:31

„Ez egy lefutott űgy, a tanulság, hogy ne bízz az igazságszolgáltatásba-ezt drágán tanulták meg gyermekeim.”
Nem hinném, hogy az igazságszolgáltatással általában baj lenne, nyilvánvaló, hogy mindenkinek harcolnia kell a saját igazáért ahhoz, hogy eredményt érjen el, és olyan ügyvédet kell keresni, aki a Te érdekeidet képviseli. A gyerekeid is hunyók voltak:
„Ekkor már látták gyermekeim, hogy itt akkora az összejátszás,
el sem mentek a hagyatéki tárgyalásra.” Nem ez ugyanis a megoldás, hanem az, hogy elmennek és tárgyalnak. Főleg ilyenkor, amikor az özvegy elkezd tárgyalni. Nyilvánvaló, hogy a hagyaték eltitkolása is büncselekmény, emiatt ő is bajba kerülhetett volna, ezért állt neki tárgyalni és nem azért, mert hirtelen talált 3 felesleges milliót a lakásban és nem tudta ijedtében, hogy hova tegye.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

canada # 2005.08.02. 09:19

Kedves derill!

Megpróbáltak " olyan ügyvédet keresn..." , sajnos 2 ügyvédből kettő csak a pénzt vette fel,
az egyik rossz jogcímen indította a pert, a második
későn adta be a bizonyítási inditványokat, úgy ment el a tárgyalásra, hogy azt sem tudta jóformán miről szól az ügy......mit tehettek volna még a gyeremekeim.Tapasztalatlanok voltak, soha életükben nem volt még peres ügyük.
AZT, hogy a hagyatéki tárgyalásra ne menjenek el egy harmadik ügyvéd tanácsolta aki ismerte a közjegyzőt...../ halkan jegyzem meg azóta már tudomásunkra jutott , hogy az illető közjegyző neve a lakásmaffiás ügyekben több helyen is felbukkant, mint ellenjegyző.

Nem akarlak kiábrándítani választott pályádból- de egy jobb érzésü ember nehezen
szembesül a minden szinten tomboló összefonódásokkal. Tudok olyan ügyvédről aki
éppen ezért peres ügyet nem is vállal.

-Mint már írtam ,a történtek csak az ügy teljes ismeretével lenne megitélhető.

Minden bízonyíték gyermekeim kezében van, ami nincs a Rendőrség segitségével beszerezhető lett volna- van egy halom hamísított átvételi elismervény, egy olyan kitagadási végrendelet ami önmagában is mutatja, hogy egy nagy zagyvaság, a kitagadás indokai bizonyíthatóan a valóságban nem áálnak fenn,-és mégsem tettek az ügyvédeink
semmit. Ezek után úgy gondolom az igazságszolgáltatásból való kiábrándultságuk teljesen jogos, mert esetükben nemhogy igazságot, de még jogot sem szolgáltattak.

Egyébként köszi a hogy elmondtad véleményedet, kívánom, hogy Te örömöt találj
munkádban.

canada # 2005.08.02. 09:20

Kedves derill!

Megpróbáltak " olyan ügyvédet keresn..." , sajnos 2 ügyvédből kettő csak a pénzt vette fel,
az egyik rossz jogcímen indította a pert, a második
későn adta be a bizonyítási inditványokat, úgy ment el a tárgyalásra, hogy azt sem tudta jóformán miről szól az ügy......mit tehettek volna még a gyeremekeim.Tapasztalatlanok voltak, soha életükben nem volt még peres ügyük.
AZT, hogy a hagyatéki tárgyalásra ne menjenek el egy harmadik ügyvéd tanácsolta aki ismerte a közjegyzőt...../ halkan jegyzem meg azóta már tudomásunkra jutott , hogy az illető közjegyző neve a lakásmaffiás ügyekben több helyen is felbukkant, mint ellenjegyző.

Nem akarlak kiábrándítani választott pályádból- de egy jobb érzésü ember nehezen
szembesül a minden szinten tomboló összefonódásokkal. Tudok olyan ügyvédről aki
éppen ezért peres ügyet nem is vállal.

-Mint már írtam ,a történtek csak az ügy teljes ismeretével lenne megitélhető.

Minden bízonyíték gyermekeim kezében van, ami nincs a Rendőrség segitségével beszerezhető lett volna- van egy halom hamísított átvételi elismervény, egy olyan kitagadási végrendelet ami önmagában is mutatja, hogy egy nagy zagyvaság, a kitagadás indokai bizonyíthatóan a valóságban nem áálnak fenn,-és mégsem tettek az ügyvédeink
semmit. Ezek után úgy gondolom az igazságszolgáltatásból való kiábrándultságuk teljesen jogos, mert esetükben nemhogy igazságot, de még jogot sem szolgáltattak.

Egyébként köszi a hogy elmondtad véleményedet, kívánom, hogy Te örömöt találj
munkádban.

szbc # 2009.11.02. 08:06

Tisztelt Jogi Fórum!

Tíz évvel ezelőtt kötöttem egy eltartási szerződést egy ingatlan résztulajdonra vonatkozóan – az ingatlan másik része már eredetileg is az enyém volt. Sajnos akkor nem voltam elég átgondolt és előrelátó, szerződés szerint a tartási összeg évenként fix 10%-al növekszik az előző évihez képest. Tíz év után mind az összeg, mind az éves növekmény kezd irreálissá válni, az eddig kifizetett összeg lassan meghaladja a résztulajdon valós értékét. Tapasztalatai alapján az alábbiakban kérném tanácsát:
Mit lehet tenne, ha az életjáradék zökkenőmentes fizetése az összeg emelkedése miatt már nem fenntartható?
Ha bírósághoz fordulok és kérem a szerződés megszüntetését, mekkora visszatérítési összeg kérése reális (pl. kamattal növelt kifizetett életjáradéki havidíjak?)
Ha én bírósághoz fordulok, menny ideig tart(hat) az eljárás?
Ha én nem a 10%-al növekvő díjat fizetem, hanem a múltévit, mi lehet a következménye? És ha időközben a kedvezményezett elhalálozik, van-e erre nézve valamiféle jogfolytonos következménye?

Válaszát és segítségét előre is köszönöm!

Tisztelettel,
SzBC

Kovács_Béla_Sándor # 2009.11.02. 09:19

Az aliminációs (eltartási, életjáradéki, öröklési) szerződések mindig tartalmaznak bizonyos szerencseelemet. Ezért az értékaránytalanságra hivatkozni velük kapcsolatban egyik oldalon sem lehet.
Ez az elv most éppen téged sújt, de járhattál volna úgy is, hogy az eltartott két hónap után meghal. Akkor pedig neked kedvezett volna a szabály.

szbc # 2009.11.17. 14:47

Kedves Kovács Béla Sándor !

Köszönöm válaszát.
Az előző levelemből kihagytam egy apró, de talán fontos részletet.
Abból a pénzből, amit a néninek havonta adok (most 72.500,-, januártól közel 80.000,-) ő semmit sem lát, mert a szomszéd elkéri (elveszi?) tőle, hogy "cserébe" szükség esetén segítséget nyújtson (pl. felsegítse, ha leesik az ágyból). Vagyis ez az összeg - és annak növekménye - sajnos nem a néni jólétét, hanem a szomszéd megélhetését szolgálja. Bár a néni szívesen mérsékelné az életjáradék összegét, de ilymódon ki van szolgáltatva a szomszéd akaratának, aki persze mind több és több pénzt akar tőle a "szolgálataiért".

Tisztelettel

szbc

ObudaFan # 2009.11.18. 13:25

Hogy a néni mire költi az életjáradékát, annak semmi jelentősége.

Nyuli Juli # 2010.05.31. 13:40

Kedves Fórumozók!
Nagyon nehezen mozgó, 80 éves édesanyámat én gondozom, elviselhetetlenül természete miatt nem lakunk együtt. Havi 30 e Ft-t kap tőlem, mindent én intézek, orvoshoz szállítom, hétvégére ebédet kap, minden vasárnap nálunk van. Az önkormányzattól rendelt ebédet, a heti 3x1 óra házi gondozói szolgálatot és a takarítónő által végzett takarítást kivéve mindent én csinálok, gyakorlatilag most már kb. 8 éve. Sajnos a maximálisan önző, nehéz természete miatt gyakoriak a veszekedések: ő úgy gondolja, hogy neki mindent szabad, mert beteg, cselédként és szolgaként tekint ránk. A veszekedések alkalmával sokszor elhangzik, hogy "Na megálljatok csak, nem kaptok a lakásból semmit!"
7,5 M Ft-ot érő panellakása van Bp-en, más gyermeke/hozzátartozója nincs, apámtól elvált, egyedüli örökös én lennék. Félő, hogy hirtelen felindulásból képes lenne az első jöttmenttel vagy jogi személlyel, bankkal valami életjáradéki v. tartási szerződést kötni. Én sokszor erőmön felül teszem, amit vállalok és sokszor semmi köszönet nincs benne.
Milyen szerződést javasol ebben az esetben, hogy kössek vele? Én nem akarom, hogy lemondjon a szerződéskötéskor a lakása tulajdonjogáról - azt ő természetesen nem is írná alá, még a haszonélvezeti jog fenntartásával sem. Viszont valami jogi biztosítékot szeretnék arra nézve, hogy ne tudjon rajtam kívül mással életjáradéki vagy tartási szerződést kötni. Mit javasolnak? Köszönettel