Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


Késedelmi kamat kamata?

ruggiero #   2018.10.18. 20:37

Én is arra hajlok, amit Lajcsó ír. Amennyiben valaki peresít egy késedelmi kamatkövetelést, akkor - egyezség hiányában - jogerős ítélet állapítja meg a per végén, hogy az alperesnek x ft késedelmi kamat jogcímű követelést kell megfizetnie a hitelezőnek, 15 napon belül. Nem fizeti meg az adós, eljön pl. a 20. nap. a jogerős ítélet adós általi kézhezvételétől számítva. Végrehajtást kér a hitelező, és a 16. naptól a kifizetésig terjedően meg kamatokra is jogosult a hitelező. Szerintem ez a kamatkövetelés önállósulása, és ahogy lajcsó írja, a tőketartozás nő a késedelmi kamattal.

Ellenkező esetben mi lenne a szankciója annak a késedelemnek, ha valaki egy jogerősen megítélt kamatkövetelést nem fizet ki soha? Csak a végrehajtás költségei (és a végrehajtással együtt természetesen az alaptartozást behajtanák) ? Dr. Attika, félre ne érts, nem kötözködni szeretnék, csak teljesen tisztán látni, hogy milyen jogszabályhely írja elő a kamatos kamat tilalmát olyankor, ha önállósul a kamatkövetelés?

don

lajcsó # e-mail 2018.10.16. 21:32

"az addig felhalmozott kamattartozást onnantól kvázi tőkeként kezeli?"
Igen. Így lesz x Ft tőketartozásból nx Ft tőketartozás.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

Dr.Attika # e-mail 2018.10.16. 17:59

Írtam,hogy csak az erre irányuló megállapodáskor jár. 1993-ig magánszemélyek között még megállapodni sem lehetett kamatos kamatban. Ezt felül írta egy AB döntés. Mostmár mindenki megállapodhat ebben.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

ruggiero #   2018.10.16. 17:33

Az Ok, hogy alapvetően csak ügyleti kamat után járhat késedelmi kamat, és sima késedelmi kamat után "kamatos' kamat nem, de itt van egy alapmegállapodás a háttérben. Ez nem írja felül Attika a kamatos kamat tilalmát?

don

Dr.Attika # e-mail 2018.10.16. 17:24

Kamatos kamat csak erre irányult megállapodás után jár.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

ruggiero #   2018.10.16. 16:53

Köszönöm a hsz-okat. Különösen lajcsóét:)
Nekem is így tűnik, a közvetetten idegen pénz használata az általános elvek és józan ész alapján is kamatfizetéssel jár, ez logikus. Ez a késedelmi kamat utáni kamat tilalom tehát csak az "alap" késedelmi kamatra történő kamatterhelés tilalmáról szólhat? Pl. arról, ha a hitelező nem követeli a késedelmi kamatot, hanem egyszer csak "megáll", húz egy vonalat és az addig felhalmozott kamattartozást onnantól kvázi tőkeként kezeli?

don

lajcsó # e-mail 2018.10.16. 13:34

A késedelmi kamatnak is van fizetési esedékessége.
Ha az esedékességig nem fizetik meg akkor ez is kamatozik.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

F. Laca # e-mail 2018.10.16. 09:53

Ha ebben az országban az adónak lehet adója, akkor bizony a kamatnak is lehet kamata!

Az a hülye holland liberális Szar-gentini magyarországi piti ügy-ként inkább ilyenekkel foglalkozott volna!

Mert ugyebár - ott vannak pl. az üzemanyagok alapára - és azokra tevődik rá a mindenféle járulék és jövedelmi adó.
A végső hivatalos (a fogyasztó felé való) elszámolásnál viszont az ÁFÁ-t nem ám magára az adó-alapra számolják a kutaknál, hanem az adókkal már előzőleg alaposan terhelt értékösszegre számolják rá azt a világhíres 27%-ot!
Ekkora nagy rablás - szinte a világon sehol nincs!

ruggiero #   2018.10.16. 08:43

Tisztelt Fórumozók! Számlák késedelmes fizetése miatt kizárólag késedelmi kamatkövetelésre per indult, majd a régi Ptk. hatálya alatt egyezség jött létre a peres felek között, 2013-ban. Az adós, aki késedelmesen fizette a számlákat, bizonyos összegű vásárlással kompenzálta volna a hitelezőt. Tehát vásárolt volna x ft. értékben 5 évig a hitelező felperestől. Az egyezséget azonban nem tartotta be az adós: vásárlásainak volumene nem érte el az egyezségben kikötött mértéket. Így az egyezséggel a felperest nem kárpótolta az alperes megfelelően a számlák késedelmes fizetése miatt. Felperes követeli a késedelmi kamatokat ismét, ezek nem vitásan járnak felperesnek, hiszen a per ítélettel zárult volna egyezség hiányában, és felperesnek megítélték volna a késedelmi kamat követelését.

A hitelezői (a perben felperesi) késedelmi kamat alapkövetelést adós nem is vitatja. Azt viszont igen, hogy a 2013-as - adós által be nem tartott - megállapodás óta eltelt évekre tekintettel további kamatot kellene adósnak fizetnie hitelező felé.

A Ptk. 232. §-ának (1) bekezdése a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan nem tartalmaz olyan szabályt, hogy a szerződéses kapcsolatban kamat csak külön kikötés esetén járna, ezért a fizetési késedelem esetén a gazdálkodó szervezetek között a kamat a jogszabály erejénél fogva biztosítja a szerződés teljesítését [Ptk. 301. § (1) bek.]. Az a kérdés, hogy az önállósult kamatkövetelés mint pénzkövetelés után kamat jár-e, nem ütközik-e ez a kamatos kamat érvényesítésének tilalmába.

A bírói gyakorlat a felvetett kérdéssel kapcsolatban igenlő választ adott, vagyis az önállósult - s ezzel önálló pénzköveteléssé alakult - kamatkövetelés után érvényesített kamat jogosságát elismerte a GK 66. sz. állásfoglalásban. Kérdés, hogy a jelen esetre ez hogyan húzható rá, ill. a Ptk. 299. (1) /A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható./, ami azért kimentést enged, figyelembe vehető-e a jelen esetben?

don

ObudaFan # e-mail 2010.06.25. 18:54

Nincs ügyvédkényszer.
Az más kérdés, hogy bogarasak a felszámolási bírók, a gyakorlat nem árt azért.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Betcoma # e-mail 2010.06.25. 16:41

Nagyon köszönöm a gyors válaszaitokat!
Már ki is számoltam az összeget. Csak még egy kérdés, hogy a levélben miként utalhatok arra, hogy amennyiben nem fizet 15 napon belül, elindítom a felszámolást. Vagy csak jogász által írt levélben lehet ezt közölni? Magánszemélyként is elindíthatom?

Köszi!
Üdv: BL

ObudaFan # e-mail 2010.06.25. 14:33

Ha tőkét is fizetett, akkor a csökkent tőke után, de a teljesítést valóban előbb a költségre, aztán a kamatra, végül a tőkére kell elszámolni.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.06.25. 14:33

A teljesítés napja értelemszerűen az, amikor fizet az adós. Ha részteljesítés történt, akkor a Ptk. 293. § szerinti helyes számítás a következő:

  1. Kiszámolod a teljes tartozást (tőke+késedelmi kamat) a teljesítés (részteljesítés) napjáig.
  2. A teljes tartozásból levonod a részteljesítés összegét.
  3. A maradék (a kivonás különbsége) kamatozik tovább a következő teljesítésig.

(Ebből az is következik, hogy tévedés, hogy az adós nem fizette meg a késedelmi kamatot. Éppenséggel a kamatot fizette meg teljes egészében, és a tőketartozás az, amit csak részben egyenlített ki.)

www.kbs-ugyved.hu

Betcoma # e-mail 2010.06.25. 14:24

Kedves Fórumozók!

Az alábbi késedelmi kamat számításban szeretném kérni a segítségeteket:

2007. májusban 700.000 ft-t ítélt meg 3 év pereskedés után a bíróság + a késedelmi kamat fizetést 2004 jan 1-től a kifizetés napjáig. 2008 áprilisig fizette ki a tőkét de a késedelmi kamatot azóta sem akarja. Most szeretném kiszámolni, és felszólító levélben elküldeni de nem találtam egyértelmű irányelvet a kiszámoláshoz. A kamatperiódusoknál mindig a kezdeti tőkét kell alapul venni, vagy az időközben csökkent összeg után kell számolni? A Ptk szerint a ha a kifizetett összeg nem fedezi a kamatot akkor a sorrend: költség, kamat, tőke. Ezek alapján 2008 áprilistól milyen összeg után számolhatok kamatot?
A kamatkalkulátor.hu honlapon a számolás az alábbiakat kéri csak be, aminél a teljesítés napja nem egyértelmű számomra:
Követelt összeg
A késedelembe esés napja
A teljesítés napja

Nagyon köszi a segítségeteket!
Üdv: BL

lipay # e-mail 2010.03.08. 19:26

Szia!

750ezer 9.5%-a egy ici picit több :)
a 9.5% az éves kamatláb, tehát a helyes összeget el kell osztani 365-tel és felszorozni azokkal a napokkal amikor ez volt az érvényes kamatláb. Amennyiben a napok és a kamatlábak helyesek akkor a 725000ft után ennyi kamat jár.

hpeter001 # e-mail 2010.03.08. 18:42

Kamatfizetés biztosító részéről:
Most a konkrét számokat írom, már mindegy...
Ez így normális?:

Alapösszeg: 725.000.-

Elszámolási időszak: 2009.11.24-tól
2010.02.17-ig

Kamatperiódusok: 2009.11.24-2009.12.31. 38nap 9,5% időszakikamat 7170,50 Huf
2010.01.01-2010.06.30. 48nap 6,25% időszaki kamat 5958,90 Huf.
Összesen: 13.129.- Huf kamat
lehet hogy én vagyok a hülye, de a 750ezer 9,5%-a már eleve 68875.- Huf...
86napra 725.000 után csak 13129.- huf jár???
Ennyiért szívathatott a biztosító?

Válaszokat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.03.04. 13:59

Bocsánat, a 10% nem a tiéd, te nem adtál meg adatot.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.03.04. 13:57

A kártérítés a kér bekövetkeztekor nyomban esedékes. Tehát annak napjától a megfizetés napjáig kell számítani a késedelmi kamatot. A mértéke a késedelemmel érintett félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. (Ez nagyon jogászul van, úgyhogy kommentár: tehát a kamat legfeljebb félévenként változik, január 1-jétől június 30-áig a december 31-én érvényes alapkamattal; július 1-jétől december 31-éig pedig a június 30-án érvényes alapkamattal egyezik meg.)

A neked járó kamat így 10% körül van, ami lehet hogy nevetségesen kicsi - de ennyi jár.

www.kbs-ugyved.hu

hpeter001 # e-mail 2010.03.04. 12:13

Ki akarod számolni helyettük?

A válasz igen is, meg nem is. A helyzet az, hogy kérésemre (!) utaltak egy nevetségesen kevés összeget kamat gyanánt.
Nyílvánvaló, hogy bepróbálkoztak, hátha elfogadom, de szeretném nekik megírni a pontos kamat összeget, és hogy utalhatják a különbözetet... Vagy ha nem is a pontos összeget, akkor legalább annyit, hogy miért nem stimmel az alamizsnájuk... a különbözet szerintem nem egy-két ezer forint, akkor nem érdekelne a dolog...

Üdv: Péter

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.03.03. 19:20

Ki akarod számolni helyettük?

www.kbs-ugyved.hu

hpeter001 # e-mail 2010.03.02. 12:10

Üdv!
Kérdésem kapcsolódik az előző és az azelőtti hozzászóláshoz.
Nekem is sokára fizetett a biztosító, mennyi kamatot kell fizetniük? hány százalék? hogyan kell kiszámolni?
Válaszokat előre is köszönöm!!!
Péter

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.01.14. 18:31
famed # e-mail 2010.01.13. 19:23

2008.szep.végén volt egy autobalesetem de nem én voltam a hibás.Az autó totálkáros lett.A biztositó csak 2009.dec. elején fizette ki a kárt, de nem fizette ki a kamatot ami ilyenkor jár ha jól tudom.
Jól tudom???

office1 #   2005.09.20. 09:27

A témában ld. GK 66. sz. állásfoglalását. Az önállósult kamatkövetelés után kamat számítható fel. Kimásoltam a vontakozó részt (persze, azóta nem minden jogszabályi hivatkozása hatályos már):
"Gyakran merül fel olyan eset, amikor a kötelezett által fizetett ellenszolgáltatás nem fedezi az ellenszolgáltatás és a járulékos követelések teljes összegét. A Ptk. 293. §-a szerint ilyen esetben a fizetett összeget elsősorban a költségre, ezután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A hivatkozott rendelkezésnek abból a szabályából, amely szerint a kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan, következik, hogy ettől a diszpozitív szabálytól akár a jogosult egyedül, akár a felek megállapodással eltérhetnek. A Ptk. 232. §-ának (1) bekezdése a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan nem tartalmaz olyan szabályt, hogy a szerződéses kapcsolatban kamat csak külön kikötés esetén járna, ezért a fizetési késedelem esetén a gazdálkodó szervezetek között a kamat a jogszabály erejénél fogva biztosítja a szerződés teljesítését [Ptk. 301. § (1) bek.]. Ha tehát a jogosult rendelkezése vagy a felek megállapodása szerint a fizetett összeget elsősorban a főkövetelés kiegyenlítésére kell fordítani, a fizetett összeg pedig ezenfelül a késedelmi kamatokat és a költségeket már nem fedezi, felmerül a kérdés, hogy az önállósult kamatkövetelés mint pénzkövetelés után kamat jár-e, nem ütközik-e ez a kamatos kamat érvényesítésének tilalmába.
A Ptk. 301. §-ának (4) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a fizetési késedelem jogkövetkezményeiről jogszabály eltérően rendelkezhet. A kamat mértéke tekintetében jelenleg a 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet tartalmaz a Ptk. 301. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott mértéktől eltérő szabályokat. A gazdálkodó szervezetek vonatkozásában ugyanis a kamat mértékét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatában állapítja meg.
Mindezeket figyelembe véve a bírói gyakorlat a felvetett kérdéssel kapcsolatban igenlő választ ad, vagyis az önállósult - s ezzel önálló pénzköveteléssé alakult - kamatkövetelés után érvényesített kamat jogosságát elismeri. Jogszabály ugyanis a késedelmi kamat-fizetési kötelezettség szempontjából nem tesz különbséget a szerződésből eredő pénztartozások között aszerint, hogy ezek főtartozások vagy járulékos eredetű tartozások-e. Adott esetben viszont azzal, hogy a kötelezett az általa kifizetett főkövetelés kamatait nem fizeti meg, a jogosult elől az annak járó pénzösszeget von el, s ezt saját céljára hasznosíthatja (forgathatja). Az idegen pénz használata után viszont "használati díjat" kell fizetnie a kötelezettnek, ez pedig - a Ptk. 232. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint - éppen a kamat."

ObudaFan # e-mail 2005.09.19. 19:03

Ez nem egészen így van. A Ptk. értelmében amennyiben a kifizetett összeg a tőkét, kamatot és a költségeket együtt nem fedezi, akkor a sorrend: költség, kamat, tőke. Tehát hiába marad éppen annyi összeg, amennyi maga a kamat lenne, az valójában tőkeösszeg, ezért kamatozik. Késedelmi kamat után kamat nincs.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/