Opciós szerződés semmissége

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

Lilly # 2006.08.07. 19:45

Oks, megpróbálom megszerezni. 21-én futok össze az ismerősömmel (Pest majdnem félúton van ÉNY-Magyarország és Kecskemét között... :) ), megkérem, hogy ha tudja, hozza magával.

ObudaFan # 2006.08.07. 18:33

Nem res judicata, mert nem azonos a jogcím. Ugyanakkor szívesen megnézném a jogerős ítélet indokolását, mert ugye a semmisséget hivatalból kell megállapítani.

Lilly # 2006.08.07. 15:14

Sajnos nem volt netem egy ideig, ezért csak most reagálok.
Először én is azt mondtam, hogy nem az érv miatt indítottak keresetet, hanem a semmisség megállapítása iránt, ezért nem is kellene (mármint szerintem) keresetet változtatni. Akkor, ezek szerint, ezügyben futhatok még egy kört.
ObudaFan, ez nem minősül res iudicata-nak???
A másik meg az, hogy nem tudom, a jelenlegi alperes (tehát az uzsorás) akar-e keresetet indítani, vagy inkább más úton-módon hajtaná-e be a tartozást...
Új bizonyíték nincs is, ezért gondolkodnak a felülvizsgálaton és nem a perújításon... Szóval, akkor szerintetek sem minősül keresetváltoztatásnak a jogi alátámasztás megváltoztatása? Alapvetően a semmisség megállapítását kérték, akkor nem mindegy, hogy mire alapozzák (ez most nagyon sarkos lett, de ez a lényege)?

ObudaFan # 2006.07.31. 14:36

Itt csak a perköltség sorsát érintheti ez a kérdés, ugyanis természetesen 1. új perben bármikor lehet kérni a semmisség megállapítását, 2. ha pert indít az ellenfél, akkor a semmisségi kifogás felvethető. Erre mindkettőre határidő nélkül lehetőség van.
Ugyanakkor véleményem szerint ez azért nem keresetváltoztatás, mert a semmisséget az eljáró bíróság hivatalból is figyelembe veszi. Így tehát erre irányuló kereseti kérelem nélkül is a semmisséget észlelni kell és ki kell mondani, ha a fél ezt bizonyítja. Ugyanakkor azt, hogy ebben a perben ez bizonyítva volt-e, nem tudjuk, mert a periratokat nem ismerjük. A felülvizsgálati eljárás során viszont új bizonyítékot előterjeszteni már nem lehet.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.31. 11:28

A feljebbviteli eljárások során már nincs lehetőség a keresetváltoztatásra. Viszont a felülvizsgálati kérelem megalapozott lehet. Álláspontom szerint ugyanis a kereset lényege a bíróság döntésére irányuló határozott kérés. Jelen esetben az, hogy a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítsa meg. Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy valamely érvénytelenségi ok (az uzsora) fennáll, akkor a szerződés érvénytelenségét ki kell mondania - akkor is, ha a felperes a keresetét nem erre a jogi érvre alapozta. A keresethez kötöttség semmiképpen nem jelenti azt, hogy a bíróság csak a felek által felhozott jogi érveket illetve normákat veheti figyelembe.

Lilly # 2006.07.31. 10:47

Az elsőfokra visszautalás azért történt, mert megalapozatlan volt a döntés, bizonyos bizonyítási cselekményeket nem folytattak le. Ez az új eljárásban megtörtént, de a megbízott ügyvéd még mindig nem változtatott keresetet, ezért az elsőfokú bíróság ismét úgy döntött, ahogy. Ezt pedig az Ítélőtábla helybenhagyta a keresethez kötöttségre hivatkozva (tehát keresetváltoztatás nem történt, habár az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban kifejtette, hogy uzsorás szerződésről van szó. De mivel nem ez alapján kérték a szerződés semmisségének megállapítását, a keresetet elutasította). Tehát: van-e lehetőség felülvizsgálati eljárásban keresetváltoztatásra? Avagy józan paraszti ésszel: hogyan lehet a jogerős, ámde nem igazságos döntést megváltoztattatni (még ha a fél ill. az ügyvéd miatt nem igazságos is)?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.30. 03:56

Akkor viszont nem színlelt a szerződés, hanem leplezett. Igaz, ez a leplezett szerződés - mivel uzsorás, érvénytelen.
Szvsz, amikor a Pe. felsorolja, mi nem minősül a kereset megváltoztatásának (leszállítás, felemelés, stb.) akkor azt is kimondja, hogy minden egyéb viszont annak minősül.

Azt írod, az új eljárásban az első fokú bíróság a hatályon kívül helyezettel megegyező ítéletet hozott - és most a felülvizsgálatnál tart az ügy. Tehát másodszorra az ítélőtábla már helyben hagyta az ítéletet? Miért? Mi volt a különbség a két ítélet illetve a két eljárás között?

Lilly # 2006.07.28. 22:49

Mivel a polgári eljárásjogi része volt a kérdés, a szerződést csak mellékesen említette meg a hívó és nem is kérdeztem rá pontosan. Az opciós szerződésnek a kölcsönszerződést biztosító jellege tűnik ki mindenképpen, amiből azt gondolom, neked van igazad.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.28. 16:49

De ha így van, akkor miért jó az uzsorásnak, ha két-három havonta emeli az árat, amelyért megveheti az ingatlant? ÉS miért lenne ez rossz a kötelezettnek?

Esetleg épp fordítva volt, mint ahogy értem... Tehát szegény adós (papíron) eladta az ingatlant a hitelezőnek, és számára létesítettek egy opciót a visszavásárlásra; és ennek az összegét emelgették rendszeresen.

Lilly # 2006.07.28. 11:12

De, én is így tudom.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.28. 10:40

biztos rosszul tudom. Az opciós szerződés nem azt jelenti, hogy a jogosult egy adott határidőn belül vagy egy bizonyos határnapon a kikötött vételárért megvásárolhatja a szerződés tárgyát?

Lilly # 2006.07.28. 08:54

Sziasztok!
A következő érdekes ügyben hívott fel egy ismerősöm - nagyrészt pp:
Magánszemély úgy vett fel hitelt - jelen esetben 10 millió forint feletti összeget -, hogy a kölcsönszerződésről nem készült okirat (ami nem is kötelező, szóban is köthető). Viszont készült egy opciós szerződés a házára. Mivel uzsorakamatról volt szó - havi 10%-os kamattal - a szerződést megtámadta, de mit ad Isten, az ügyvédi iroda nem uzsorára alapította a keresetet, hanem fenyegetésre és színlelt szerződésre. A bíróság megállapította, hogy uzsoráról van szó, az ügyvéd nem módosított keresetet, ezért azt első- és másodfokon is elutasították (pontosabban az Ítélőtábla új eljárásra kötelezte az elsőfokot, de az újból helybenhagyta az ítéletet). Az ügy felülvizsgálatnál jár, a kérdés az lenne, hogy: a.) keresetváltoztatásnak minősül-e, ha semmisség megállapítását kérik folyamatosan, csak más okra hivatkozva (a bíróság szerint igen) és b.) meg lehet-e változtatni a keresetet ebben a szakaszban? Van-e hasonló bírósági döntés, vagy a magánszemélynek rámegy erre a lüke ötletre a háza? Ja, még valami: nem kamatot kötöttek ki, hanem 2-3 havonta szerződésmódosításokat gyártottak, először a ház vételára tizenvalahány-millió volt, 2 hónappal később is, csak több, újabb 2 hónap múlva már elérte a huszat stb. stb.

ObudaFan # 2006.04.30. 07:36

Lex comissoriánál nincs jelentősége, hogy elszámol-e a zálogjogosult és a z.kötelezett az értékkülönbségről, semmis az ilyen kikötés. Semmisnek kell lennie ez alapján a logika alapján annak az opciós szerződésnek, ami ugyanilyen helyzetet teremt.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.04.28. 07:13

Az ingatlan forgalmazó cégek szerzésnél az opciós jog gyakorlására való kijelölésre gondolsz?
Egyébként persze igazad van –és bankok túlhatalmát ismerve egyet is értek veled – és lehet hogy helyén való a biztosítéki engedményezés kiiktatása, de szerintem a jelen szabályozás tükrében a felek a szerződési szabadsága kiterjedhet arra hogy csak opciót vagy csak jelzálogjogot vagy + elidegenítési és terhelési tilalmat kötnek ki stb. stb.. Lehet hogy a szabályozás rossz de szerintem a lehetőség következik a tvi szabályozásból
Másrészt mint járulékos de mégis önálló jogügylet külön a kölcsön összegétől függetlenül kell meghatározni az opciós vételárat tehát formálisan el kell különülnie az opciós vételárnak a gyakorlatban pl. autó kölcsönügyleteknél nagyon gyakori hogy az opciós vételeár beszámítása után még gyakran fenn marad tartozás is tehát teljesen jellemző az opcióra elszámolási viszony. Akkor lenne lex comissoria ha úgy lenne kikötve az opció hogy nem lenne elszámolási jogviszony opciós vételár = fennáló tartozás akkor valóban felmerül a semmis szerződés
Egyébként az ingatlan árveréseket ismerve sok esetben az adósnak mindegy hogy a végrehajtó csapja el a kérót vagy az a bank szerzi meg

ObudaFan # 2006.04.27. 20:09

A bankok gyakran nem is szerzik meg, hanem olyan ingatlancégek, akik bankokkal kapcsolatban állnak.

Pontosan arról van szó, hogy ott, ahol jelzálognak kellene állnia járulékos helyzetben, ott opció áll. Ez a probléma, innen ered a jogszabály megkerülése. Van olyan elképzelés, ami teljesen megtiltaná a biztosítéki célú opciót.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.04.26. 21:14

a bankoknak egyébként nem érdekük az ingatlan megszerzése a hpt elég szigorú a hitelintézetek tőke összetétellével kapcsolatban...

valóban érdemes ezen elgondolkozni de szerintem fenn álnak független jogviszonyok az opció a kölcsönnel áll járulékos visszonyban a jelzáloggal nem
ha jelzálogszerződésben lenne kikötve akkor valóban semmis lenne a lex commisoria is zálogjogvuszonnyal kapcsolatban van szabályozva -ami mint tudjuk dogmatikai tévedésből került a a ptk kötelmi jogába- az opció pedig önnálóan került szabályozásra és tisztán kötelmi jogintézmény
a felek szerződési szabadsága szerintem kiterjedhet erre nem zárható ki hogy a kökcsön biztosítéka opció legyen

ObudaFan # 2006.04.25. 21:08

Az opciót biztosítéki céllal adják, zálogjog helyett. Az opciót a bankok csak azért választják, hogy a lex comissoriát megkerüljék, ez így semmisségi ok.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.04.25. 07:03

LukeIamyofatha a te általad idézett határozatot közigazgatási kollégium hozta és a polgári és gazdasági kollégiumok egyértelműen kiállnak az opció érvényes megkötése mellett és egy érvénytelenség folytán indult pert ők fognak eldönteni

azonban ha értékaránytalanságra hivatkozol sehogy sem passzol az idézet bírói gyakorlat

az lb is kifejtette hogy az opciós szerződés is megtámadható ha például objektív értékaránytalan azonban gondolom tudod hogy ez egy orvosolható érvénytelenségi ok...

obudafan amit írtál a lex commisoráról az figyelemre méltó és valóban nem egyértelmű a helyzet
de szerintem az opciót azért lehet kikötnipl zálogjoggal is biztosított kölcsön szerződés esetében mert az opciós szerződés önálló -zálog jogviszonytól független- jogügylet és nem a zálogszerződéssel áll járulékos viszonyban hanem a kölcsönszerződéssel
azaz az opciót nem a zálogjog tekintetében adják hanem a pénzkölcsön tekintetében

ObudaFan # 2006.04.24. 16:12

Szerintem meg kell próbálni, de mondom, nem egyértelmű a bírói gyakorlat.

LukeIamyofatha # 2006.04.24. 12:48

.

LukeIamyofatha # 2006.04.23. 15:49

Tehát lenne esélyünk megtámadni az opciót, és az elvi határozattal alátámasztani?
A másik fél is elismeri, hogy nem volt szándékában a szerződésben szereplő ingatlant megszerezni, csak kölcsönszerződésről volt szó, opcióval biztosítva.

Köszi az eddigi válaszokért.

ObudaFan # 2006.04.22. 20:28

Értékaránytalanság szempontjából ennek semmi jelentősége. Ugyanakkor az általad idézett döntés igencsak előremutató, sokkal későbbi döntések mennek - szerintem hibásan - szembe vele. A biztosítékul szolgáló opció a lex comissoria tilalmának megkerülésére szolgál, így, mint a jogszabály megkerülésére irányuló kikötés, szerintem, semmis.

LukeIamyofatha # 2006.04.22. 09:26

Van valakinek valamilyen javeslata?

LukeIamyofatha # 2006.04.21. 19:35

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni a szakértőktől, hogy egy opciós szerződés támadható e a következő Legfelsőbb Bírósági Elvi Határozat alapján:

"A bejegyzés további akadályát képezte az is, hogy kölcsönszerzôdés biztosítására nem lehet vételi jogot kikötni, ezért természetesen a vételi jog bejegyzésére nem került sor, ha az kölcsönszerzôdés biztosítására szolgál. A törvényerejű rendelet értelmében nem jegyezhetô be a változás, ha az okirat olyan tartalmi hiányosságban szenved, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. A jogerôs ítélet indokolása tehát helyesen utal arra, hogy a felek között létrejött szerzôdés semmis, így a tulajdonosváltozás iránti kérelem ezen okból sem teljesíthetô.

(Kfv.28.591/1996.)"

Ez azért érdekelne, mert most "csak" feltűnő értékaránytalanság jogcímén támadtuk meg.

Előre is köszönök minden hozzászólást.