perelhúzódás, hosszas tárgyalási szünet

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2018.07.19. 04:50

Az ítélkezési szünet a soron kívüli perekre is irányadó, kivéve a törvény által elrendelt soron kívüliséget, de itt nem erről van szó.

Zara19 # 2018.07.18. 18:46

Üdvözletem. Az erdekelne, hogy ha egy elhúzódó szavatossági per folyamán a bíróság elnöke végzésben elrendelte a soronkivüliséget a perben, az meddig terjed ki a per folyamán? Jogerőig, vagy csak a tárgyalásokra? Leginkább az érdekel, hogy az ítélkezési szünet szabályai irányadóak ránk, vagy a 15 napos fellebbezesi idő lejár - e a szünet ideje alatt?! Fontos lenne a válasz, mert ha lejár közben is, akkor követelhetem az alperestől már holnap a megitelt költségeket, de senki nem tudja megmondani. Előre is köszönöm.

monalisa1 # 2006.05.26. 11:25

Már rég be kellett volna menni a bíróságra és az illetékes bíró titkárságán - vagy akár a birótól magától - megkérdezni a következő tárgyalás időpontját. (Persze mindent csak nagyon udvariasan, visszafogottan.)

Még csoda is történhet: előveszi az előjegyzési naptárát és "véletlenszerűen" talál belátható időn belül szabad időt amikorra a tárgyalást kitűzheti.

BataG # 2006.05.26. 11:08

Írásokat köszönöm.

Nem volt, - s nincs, - sem felfüggesztés, sem szünetelés, ... és meg sem szüntették.

Úgy 14 hónapja azzal fejeződött be a legutóbbi tárgyalás, hogy a bíró a tavalyi nyári ítélkezési szünetre tűzi ki a legutolsó, ítélethirdető tárgyalást. Az ítélethozatal már a 14 hónappal ezelőtti tárgyalásra is "be volt harangozva".

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.05.26. 09:11

Pp. Kifogás az eljárás elhúzódása miatt
114/A. § (1) A fél, a beavatkozó, valamint az eljárásban részt vevő ügyész az ügyben eljáró bíróságnak a (2) bekezdésben meghatározott mulasztása miatt ugyanezen bíróságnál írásban kifogást nyújthat be, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint - megfelelő határidő tűzésével - a mulasztó bíróságnak a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására történő utasítását.
(2) Kifogás akkor terjeszthető elő, ha

  1. a törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,
  2. a bíróság az ügyész, az eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket,
  3. a bíróság elmulasztotta a perek ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a bíróság az eljárási cselekményt elvégezze, vagy annak elvégzéséről rendelkezzen, azonban a bíróság ezt nem tette meg.

(3) Nincs helye kifogás előterjesztésének bizonyítási cselekmény elrendelése, valamint olyan határozat ellen, amellyel szemben külön jogorvoslatnak van helye.
(4) A kifogást annak benyújtója mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság azt érdemben el nem bírálta. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.
114/B. § (1) Az ügyben eljáró bíróság a kifogást annak bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, harminc napon belül megteszi, illetőleg elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést. A bíróság a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét értesíti.
(2) Ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást nem tartja alaposnak, a kifogást tartalmazó beadványt megküldi az ellenfél részére, aki észrevételeit a kézbesítéstől számított nyolc napon belül terjesztheti elő. A határidő elteltét követően a bíróság az iratokat - az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt - nyolc napon belül felterjeszti a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz. A felterjesztésben a bíróság számot ad arról, hogy a hiányolt eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára milyen okból nem került sor.
(3) A helyi bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a megyei bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa, a megyei bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa, a Legfelsőbb Bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyaláson kívül bírálja el.
(4) Ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 114/A. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 114/A. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban - a 114/A. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetet kivéve - a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja. A határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(5) Ha a kifogás előterjesztője ugyanabban a perben ismételten alaptalan kifogást nyújt be, őt a kifogást elbíráló bíróság elutasító határozatában pénzbírsággal (120. §) sújthatja.
(6) A kifogás elintézésére a végzés elleni fellebbezés felterjesztésére és elbírálására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
+
14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet
a bírósági ügyvitel szabályairól
A soron kívüli eljárás
33. § (1) Az ügy soron kívüli intézése alapulhat

  1. jogszabály rendelkezésén,
  2. az OIT határozatán,
  3. a bíróság elnökének a rendelkezésén.

(2) A bíróság elnöke a soron kívüli eljárást az ügyfél kérelmére írásban elrendelheti.
33/A. § (1) A soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni.
(2) A jogszabály rendelkezésén, illetőleg az OIT határozatán alapuló soron kívüli ügyintézés a bírósági eljárás egész tartamára irányadó. A bíróság elnöke által elrendelt soron kívüli ügyintézés az adott bíróság előtti eljárás tartamára vonatkozik azzal, hogy az eljárás jogerős befejezését megelőzően elrendelt soronkívüliség a jogerőt követő eljárásra nem terjed ki.
(3) Az elnök által elrendelt soron kívüli ügyintézés teljesítését az elnök legalább háromhavonta ellenőrzi, és mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedést (pl. határidő tűzésével a következő szükséges intézkedés megtételére felhívás, figyelmeztetés, fegyelmi felelősségre vonás).
33/B. § (1) A bíróság elnöke - külön kérelem nélkül - hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el, különösen akkor, ha:

  1. ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi, igazságügyi, illetve közérdek fűződik;
  2. az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés;
  3. a gyermekek jogait, illetve kiskorú ügyfél fontos érdekét érinti az ügy (pl. gyermek jogállása, gyermek elhelyezése, gyermekkel való kapcsolattartás, apaság megállapítása).

(2) A bíróság elnöke a Be. 64/A. §-ának b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - külön kérelem nélkül - hivatalból elrendeli az ügy soron kívüli intézését.
(3) A bíróság elnöke az ügyfél által előterjesztett soronkívüliség elrendelése iránti kérelem elbírálása során különösen az alábbiak figyelembevételével határoz:

  1. kérelmező személyi körülményei;
  2. az ügy tárgya és jellege;
  3. bíróság működésében felmerült objektív ok.
Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.26. 08:19

Nem függesztették fel azt a pert valamilyen okból? Esetleg szünetelés, megszüntetés?

péterapó # 2006.05.25. 21:41

Pp.

1. § Ennek a törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa.

A bíróság feladatai a polgári perben
2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához,

a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.

(2) A per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással - méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható.

(4) A bíróság e törvény alkalmazása során annak rendelkezéseit, csak az ebben a fejezetben meghatározott alapelvekkel összhangban értelmezheti.
§§§
Pp. 114. § A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a kifogást szóval adja elő, azt jegyzőkönyvbe kell venni. Ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles.
§§§

Alkotmány 70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.
§§§

1993. évi XXXI. törvény
( Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény )

6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jog

1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott
független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja,
és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.
§§§§§
Egyébként először két mondatban kérdezd meg a "T" Bíróságtól mikorra várható a tárgyalás kitűzése..

Üdv P.

Polgár légy, ne alattvaló!

BataG # 2006.05.25. 20:40

Ha egy perben hosszasan, több mint 1 éve nincs kitűzve tárgyalás, és semmilyen futó külső bizonyítás (szakértő, stb) nincs, ... úgy ez - akár alkotmányi, vagy Pp., vagy egyéb alapon - kifogáslható-, észrevételezhető-e, ... vagy csak ront a helyzeten?

Van-e olyan jogszabályi, esetleg alkotmányi hivatkozhatóság, ami "kezeli", vagy iránymutatást ad arra, hogy elvben folyamatban lévő ügyben mennyi lehet a max tárgyalásközi szünet, vagy mennyi idő után kell kitűzni a következő tárgyalást? (Már volt tárgyalás, tehát nem a kezdeti időszakról van szó, ha ez számít.)

Kérem, írjanak. Köszönöm.