Megtévesztésből eredő kár érvényesítése

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2006.08.08. 15:57

Nincs mit.

julius # 2006.08.08. 12:13

ObudaFan nagyon szépen köszönöm!

ObudaFan # 2006.08.07. 18:30

A megtámadás joga megszûnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidô megnyílta után a szerzôdést írásban megerôsíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond. Viszont a megtámadási határidô a tévedés, megtévesztés felismerésekor kezdődik meg, tehát ennek nincs jelentősége. Ugyanakkor itt leginkább nem is a tévedésnek van jelentősége, hanem a szavatossági igénynek.

A bizományos a megbízónak felelôsséggel tartozik mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerzôdô felet a szerzôdés folytán terhelik.

Olyan szerzôdés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés idôpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerzôdésben meghatározott tulajdonságoknak.
Hibás teljesítés esetén a jogosult

  • elsôsorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerzôdésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
  • ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a törvényes feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelô árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerzôdéstôl. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

    A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelô határidôn belül, a jogosultnak okozott jelentôs kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelô határidôre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
A jogosult a teljesítés idôpontjától számított hat hónapos elévülési határidô alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a jogosult igényét menthetô okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a határidôn belül nem volt felismerhetô, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés idôpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. E határidôk elmulasztása jogvesztéssel jár.

julius # 2006.08.07. 14:18

Az alábbiakban szeretném a segítségeteket kérni.

Egyik ismerősöm épp egy éve egy VW márkakereskedőtől, mint bizományostól vásárolt egy VW Polo személygépkocsit.

Az adásvételi szerződés a gépkocsi tulajdonosa és az ismerősöm között köttetett.

A márkakereskedő kiállított egy állapofelmérő lapot, melyen az szerepel, hogy a gépkocsi sérülésmentes!

Most az ismerősöm értékesíteni szeretné a kocsit és beszámításra bevitte egy másik keresdedőhöz, aki megállíptotta, hogy a gépkocsi több százezerrel kevesebbet ér, mivel "rommá" volt törve. Valószínűleg borulhattak a kocsival, mert körbe van fényezve és a tető lett cserélve.
A gépkocsit az ismerősöm 1 évesen 7 ezer kilométerrel vette.

A kérdésem: milyen igények és kinél érvényesíthetők?

Felhívta ismerősöm a megvételt követő napokban az eredetiségvizsgálatot végző céget, akik előkeresték az okmányokat és ők azt állapították meg, hogy bizony ők észrevették, hogy törött volt a gép.
Felhívta ismerősöm a gépkocsi előző tulajdonosát, aki azt állítja, hogy nála nem törött a kocsi.
De akkor kinél? A márkakereskedőnél?

Nyilván meg kellene tudni az előző tulaj melyik biztosítónál kötött kötelező felelősségbiztosítást, illetve hol volt CASCO-ja (mert volt), hiszen valamelyik biztosítónál nyilván lejelentették a kárt, ahol fényképfelvételek is készülhettek.

Milyen felelőssége van egy autókereskedésnek, ha bizományosi minőségben jár el?

Még annyit, hogy az adásvételi szerződésben benne foglaltatik, hogy a Ptk. 207. §-a, valamint a 236. §-a alapján a vevő lemond mindenféle megtámadási jogáról.
Van ennek jelentősége?
Jómagam úgy gondolom, hogy ilyen esetben, ahol nyilvánvaló megtévesztés áll fenn, polgári jogi igény mindenképpen érvényesíthető.

A válaszokat előre is köszönöm!