Kölcsönből csalás? Mi a megoldás?

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

guba # 2009.02.14. 05:41

Továbbra sem értek egyet, a korábban leírtakat megismételve csak annyit tennék még hozzá, hogy a kár bekövetkezése csak annyiban jelenthet különbséget, hogy a bűncselekmény kísérlete, vagy befejezett alakzata lesz-e megállapítható adott esetben.

Pistone # 2009.02.13. 21:26

Kedves Guba!

A példában a haszonszerzés célzata azt hiszen, hogy nehezen vitatható. A jogszerűsége pedig megítélés kérdése, én azt gondolom, hogyha az ésszerű kockázaton túlmutat, az már nem lehet jogszerű. Tehát a haszonszerzés célzat, a jogtalan haszonszerzés célzata egyenes szándékú. A tévedésbe ejtés is tiszta sor. A károkozás az, amelynél a szándék eshetőleges, hiszen annyit tudunk, hogy benne van a pakliban, hogy nem a 22-es nyer, és akkor nem tudjuk a pénzt visszafizetni. (Kérdés, hogy ha a 22-es nyer, akkor van-e egyáltalán bcs., hiszen elmarad a károkozás.)
Tehát én így értem az eshetőleges szándékot.

Üdvözlettel: Pistone

guba # 2009.02.13. 17:33

Pistone, a történet fordulatos, de a csalás ettől még célzatos bűncselekmény, és mint ilyen nem követhető el eshetőleges szándékkal.

Doruszkaaa, azért,mert elismerte a lopást, nem feltétlenül van vége az eljárásnak, és azt sem tudjuk mennyi lesz a bűnügyi költség. Mondjuk, nem két millió az biztos.

doruszkaaa # 2009.02.13. 15:55

üdvözlet.

olyan kérdésem lenne hogy egy ismerösöm , a héten kapott papirt a rendőrségtől ahol feljelentette az anyósa hogy elopott tőle 600 000huf-ot. ezt ő beismerte és ugye visszakell fizetni stb és állnia kell a rendőrségi költségeket. nah most nekem ő azt mondta h ez a költség 2,7 millio ft plusz még ugye a 600 000 hufot visszakell fizetnie. szerintem nagyott hazudott az illető. lehetetlen hogy ekkora legyen ez a költség igaz? természetesen rögtön beismerte a büncselekményt és nem volt semmi tárgyalás stb.
valaki gyors választ .

előre köszönöm.

monalisa1 # 2009.02.12. 23:50

Nemnyerés esetén meg "simán" kijár neked egy nagy verés... (Igaz a pénzt nem vagy köteles megadni mert a betyárbecsületen kívül semmi sem bízonyítja, hogy pénzt kaptál kölcsön.)

Pistone # 2009.02.12. 22:56

Kedves guba!

Had illusztráljam álláspontomat egy egyszerűbb, de analóg tényállással.

Szükségem van 34.000.000 millió forintra (mert kell). Kérek a barátomtól kölcsön 1.000.000 forintot azzal, hogy a következő héten a dupláját adom vissza. A barát kérdezi, hogy mire kell a pénz, mire azt hazudom, hogy lefoglalóztam egy autót, de csak a jövő héten kapok pénzt, viszont nagyon jó az üzlet, ezért kapja vissza pénzzének a kétszeresét. Majd miután megkaptam a kért összeget, elmegyek a kaszinóba, és az egészet felteszem a 22-esre. Ha nyerek, simán vissza tudok fizetni két millát, hiszen harminchatszoros a nyeremény...

Üdvözlettel: Pistone

guba # 2009.02.11. 17:30

„De ez alapján azt gondolom, hogy Ön megtévesztette a „befektetőit“ a jogosulatlan haszonszerzés céljából, majd miután nem jött össze az üzlet, így a kár okozása is bekövetkezett. Önnek pontosan ismernie kellett tevékenységének kockázatát, azaz annak lehetőségét, hogy nem tud fizetni, ez pedig számomra a károkozás eshetőleges szándékával egyenértékű.”

A csalás célzatos bűncselekmény, az elkövető célja a jogosulatlan haszonszerzés. A károkozás nem célja, hanem eredménye a bűncselekménynek. Ha a kölcsönvevő a pénzt üzleti tevékenységre kívánta felhasználni, és a kölcsön felvételekor nem volt nyilvánvaló, hogy semmi esélye nincsen a visszafizetésre, akkor a szándéka nem feltétlenül jogosulatlan haszonszerzésre irányult, tehát a csalás nem lesz megállapítható. Ebből következően nem is értelmezhető az idézett vélemény első mondata.
A „károkozás eshetőleges szándékának” sok köze már csak azért sem lehet a csaláshoz, mert csalást eleve nem lehet eshetőleges szándékkal elkövetni.

ObudaFan # 2009.02.11. 16:53

A közvetítői eljárásnak akkor lenne helye, ha már nyomozati szakban beismernéd a csalást. Ebben az esetben jóval enyhébb büntetésre lehetne számítani, már ha a sértett és az ügyész is úgy gondolja, hogy jó lesz ezt mediációra utalni. Csak hát szerintem hiba lenne, ha elismernéd a csalást.

Pjotr # 2009.02.11. 16:36

Én az üzletszerűséget mindenáron megpróbálnám kihagyni belőle, mert akkor már a PSZÁF is elkezd vizsgálódni, meg az APEH is és abból még jó dolog nem sült ki...
Az, hogy a kölcsönadóknak van-e valami felelőssége ha tudták, hogy nem legálisan de üzletszerűen mennek a befektetések, annak az ön esetében semmi jelentősége, mert ők maximum önreviziózzák a bevallásukat és megfizetik az adókat.

jkonti # 2009.02.11. 14:37

Újabb fejelmények: a családomon keresztül próbálnak érvényt szerezni érdekeiknek. Magyarán fenyegetőznek. Mit lehet ez ellen tenni? Gondolom a rendőrség odáig nem foglalkozik a dologgal, amíg komolyabb gond nincs.
Másik, mi ez a közvetítői eljárás? Segíthet-e az én esetemben? Mi a módja? Jó-e arra, hogy nagyobb gondokat megelőzzek vele? Hozzáteszem, hogy szándékomban áll rendezni a kötelezettségeimt, pusztán időre vola szükségem.
Minden segítséget előre is köszönök.

ObudaFan # 2009.02.11. 10:24

Lehet magánkölcsön esetén kamatot felszámítani, ezt csak üzletszerűen nem lehet végezni.
Ahhoz, hogy a csalás megálljon, azt kell bizonyítania a vádhatóságnak, hogy te már akkor tisztában voltál azzal, hogy nem fogod visszafizetni a kölcsönt, amikor felvetted. Ez pedig ebben az esetben nem valószínű, hogy bizonyítható, ezért továbbra is azt gondolom, hogy a csalás nem valószínű, hogy megáll.

jkonti # 2009.02.11. 09:33

Köszönöm a választ!

A kérdésem még mindig az, hogy mi a jobb? Ha egy sima úgymond baráti kölcsön vissza nem fizetése az ügy, a papírokon csak ennyi látszik. (x kölcsönadott y-nak gy összeget, amit y nem tud határidőre megadni, ugyanakkor nem zárkózik el a visszafizetés elől) Vagy "kiteregetve" a dolgokat elmondani adott esetben, hogy a kölcsönadások is üzletszerűen magas kamatra történtek, rendszeresen, hosszabb időn keresztül. Ebben az esetben rajtam kívül a kölcsönadót is terhelheti felelősség, avagy nem? Én úgy tudom, hogy a magyar jogszabályok szerint nem lehet magánkölcsön esetén kamatot számítani. Remélem érthető, amit mondani akarok.

  1. Sima kölcsön, úgymond baráti, akkor nincs kamat, nincs üzletszerűség, egyszerűen csak nem tudom megadni. (a leírt kölcsönadási szerződésekből csak ez derül ki)
  2. Üzletszerűen létrejött kölcsön, kamatokkal (amik nincsenek papírra vetve), ebben az esetben kölcsönadót is terhel felelősség, vagy csak a kölcsönbe vevőt?

És mi alapján dől el, hogy csalásról, vagy jogosulatlan pénzügyi tevékenységről van-e szó? Mennyivel jobb ez utóbbi eshetőség (büntetési tételek, stb.)

Válaszaikat előre is köszönöm.

Pistone # 2009.02.10. 23:10

Kedves Jkonti!

Sajnos én nem értek teljesen egyet ObudaFannal, szerintem nem feltétlenül csak a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette valósulhatott meg. Adott esetben a csalás minden tényállási eleme megvalósul, csupán a kár okozás az, amelynél a szándék eshetőleges (de ettől még megvalósul).
Nagyon nehéz pontos véleményt kialakítani, hiszen Ön csak nagyjából írta le a tényállást. De ez alapján azt gondolom, hogy Ön megtévesztette a "befektetőit" a jogosulatlan haszonszerzés céljából, majd miután nem jött össze az üzlet, így a kár okozása is bekövetkezett. Önnek pontosan ismernie kellett tevékenységének kockázatát, azaz annak lehetőségét, hogy nem tud fizetni, ez pedig számomra a károkozás eshetőleges szándékával egyenértékű.
Mindenesetre jobban jár, ha jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt indul Ön ellen eljárás, mert a csalás (5) bekezdéses alakzata elég nagy valószínűséggel letöltendő szabadságvesztés bűntetést von majd maga után.

Hogy mit tegyen a sok rossz lehetőség közül, arra szerintem ne várjon tanácsot, ebben Önnek kell meghoznia a döntést.

Üdvözlettel: Pistone

jkonti # 2009.02.10. 20:37

Köszönöm válaszod. Nem végeztem hitelnyűjtást, legalábbis nem ez volt a szándék. Egy üzletbe vont be egy ismerűsöm úgy, hogy a haszonból ígért. Viszont én sem rendelkeztem a megfelelő tőkével, ezért, úgymond "összehoztam" a pénzt.

ObudaFan # 2009.02.10. 16:35

A csalás azért nem hiszem, hogy megáll, de a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység megállhat. Az az igazság, hogy betétgyűjtést és hitelnyújtást üzletszerűen te egyáltalán nem végezhettél volna. Amit tudsz , próbálj meg visszafizetni és keress egy ügyvédet.

jkonti # 2009.02.10. 14:25

Tényállás a következő. Több ismerőstől kértem kölcsön, nagyságrendileg 15 millió forintot. A pénzt január végén kellett volna visszaadnom. Nem tudtam visszafizetni. A kölcsönkért összeget én is továbbadtam egy ismerősnek. Mivel én sem kaptam vissza, így én sem tudtam visszaadni. Most engem fenyegetnek, hogy adjam vissza a pénzt. Hülyeséget csináltam belátom, de most már a megoldáson gondolkodom. Akinek én adtam át a pénzt, hajlandó megadni a tartozást, de idő kell neki. Akiknek ezáltal én tartozom, azok meg nem tudnak, akarnak várni. Nem tudom mi tévő legyek. Ha feljelentenek a rendőrségen, könnyen csalás lehet belőle, hiszen nem tudom bizonyítani, hogy a kölcsönt vissza tudtam volna fizetni. Ha továbbpasszolom az ügyet, azaz kiadom, hogy kinek adtam a pénzt tovább, akkor esélyem sem lesz arra, hogy rendeződjenek a dolgok, és esetleg a harmadik fél által belekeveredek olyan dologba amibe nem szeretnék, vagy esetleg tovább rontja a helyzetemet. A dologhoz hozzátartozik, hogy régóta (kb fél éven át) mozgattam így elég sok pénzt, kellő, havi 40%-os haszonnal az ismerőseimnek, barátaimnak. A kölcsönökről szóló szerződéseken mindig a haszonnal megnövelt összeg szerepelt, és ezzel nem is volt gond, egészen addig, amíg jól működött a dolog. Most mindenki rajtam kéri számon, a tőkét is, meg a várt hasznot is. Én elbuktam minden pénzem, autóimat, és a részben kifizetett ingatlanomat is. Próbáltam beszélni a hitelezőimmel, a határidők módosítása érdekében, de őket is szorongatják felülről azok, akiknek ők tartoznak. Ergó nem kaptam további lehetőségeket. Nem értik meg, hogy nem tudok fizetni, bármit is mondjanak, bármivel is fenyegetőzzenek, mert nem akarok, hanem nem tudok. Mit tegyek? Hogyan várjam ki. Ha a rendőrség bevisz, elvesztem azt a lehetőséget is, hogy visszakapjam a pénzemet, és kártalanítani tudjak másokat. Ha megmondom, hogy mire költöttem a pénzt, illetve kinek, milyen célból adtam, akkor magam is uzsorássá válok, és akkor a harmadik féltől várhatok atrocitásokra, ugyanis ő kész rendezni a tartozást, de csak akkor, ha neve semmilyen körülmények között nem merül fel sehol, azt harmadik félnek át nem adom. Kérdésem, hogy bűncselekmény-e amit elkövettem? Mire számíthatok, és mit kell tennem ilyen helyzetben? Továbbá, az rájuk nézve terhelő-e, hogy gyakorta adtak pénzt, magas kamatra, és ha igen, akkor hogyan bizonyítható, ha a papírokon nem szerepel. A gyors, segítő válaszokat előre is köszönöm!