valódi tettes vs. vádkiterjesztés, Be. 268.§


kismukk # 2009.10.10. 13:53

A vádirat olyan személy ellen emel vádat, aki a bizonyítékok szerint nem a valódi elkövető. Továbbá, nem a vádanyagban szereplő súlyos bűncselekmények képezik a vád tárgyát, hanem egy marginális valami. Kérdezném a tisztelt Fórumozókat, miként lehetne rávezetni a bíróságot (ügyészséget), hogy megtalálja a valódi elkövetőket és a súlyos bűncselekmények miatt emeljen vádat?

(Analógia:
hasonlatos az ügy a Balla Irma gyilkossági perhez. Ahol a fia a vádlott, noha sok tény szól amellett, hogy a valódi elkövető egy másik személy. Dr. Magyar György ezt igyekszik bizonyítani, kérte hogy a bíróság a Be. 268.§ alapján kötelezze az ügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására. Azaz a ki nem vizsgált tények (pajszer), a segédmunkás vallomása stb. kivizsgálására. A bíróság az augusztus végi tárgyaláson hajlandó volt átvenni a becsomagolt pajszert. Nem ismeretes azonban, hogyan bírálta el Magyar indítványát. Mert, a fiú testvérei „ismeretlen tettes ellen” feljelentést tettek.)

A mi esetünkben a bíróság a Be. 268.§ alapján tett indítványunkra a jogszabály sablonszövegével válaszolt: a bíróság „csak annak a személynek bünt.jogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek.” Vagyis más személy elkövetőként fel sem merülhet? Továbbá, „csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz”. Vagyis, a vádanyagban szereplő sokkal súlyosabb cselekményeket nem lehet kivizsgálni?

Hogy is van ez? A tárgyaláson nem derülhet ki, hogy nem a vádlott a valódi elkövető, hanem másvalaki? És ha esetleg mégis kiderülne, a bíróság abban az ügyben azt a másvalakit nem ítélheti el? A másvalaki ellen az ügyész sem emelhet közben vádat (vádkiterjesztés, vádmódosítás nem lehetséges?)?